Elemzések Rákapcsoltak az elektrifikációban a világ autógyártói

Rákapcsoltak az elektrifikációban a világ autógyártói

Végh Martin | 2021.12.26 08:18

Rákapcsoltak az elektrifikációban a világ autógyártói

Fotó: Daimler Media

2021-ben a világ nagy autógyártói új beruházásokkal, valamint elektromos modellek bemutatásával és gyártásának megkezdésével folytatták a szigorodó emissziós előírások által megkövetelt elektrifikációjukat. Ezeken kívül számos ambiciózus bejelentést is tettek, amikben sokszor akkumulátorgyárak építését, tízmilliárd dolláros összegek elektromobilitásba fektetését vagy a belső égésű motoros modelljeik kivezetésének dátumát közölték. Összefoglaltuk, hogy az elmúlt évben az OEM-ek milyen lépéseket tettek elektrifikáció terén.

Áttekintésünket Európában kezdjük, azon belül is a Volkswagennel, ami az iparág egyik legambiciózusabb elektrifikációs stratégiájával rendelkezik, A konszern névadó márkája márciusban új stratégiát mutatott be, aminek részeként 2030-ra a korábbi 35 helyett 70 százalékra növelik az elektromos modellek arányát az európai értékesítéseken belül. Ekkor az is kiderült, hogy a vállalatcsoport ugyaneddig hat darab akkugyárat épít az európai kontinensen. Szeptemberben a konszern egy új kutatóközpontot nyitott meg, ahol tömeggyártásra alkalmas akkumulátorcellákon fognak dolgozni, decemberben pedig egymást érték a fontos bejelentések. A VW közölte, hogy három vállalattal is akkumulátortechnológiai együttműködésre lépett, illetve, hogy az akkugyártásra külön céget alapít, emellett a 2025-ig az elektrifikációba fektetendő összeget 89 milliárd euróra növeli.

A VW konszern prémium márkája, az Audi több fontos mérföldkőhöz is ért a technológiai átmenetében. Márciusra a prémium e-autók tervezésére indított Artemis projekt első autója túljutott a tanulmányszakaszon. Bár akkor úgy tűnt, hogy az 2024-ben kerülhet az utakra, később a dátumot eltolták egy évvel. Ugyancsak márciusban megindult a tisztán elektromos Q4 e-tron gyártása Zwickauban, októberben pedig az Audi bejelentette, hogy nagyfeszültségű akkumulátorok fejlesztését kezdi meg Neckarsulmban, ahol egy tesztközpont felállítását is tervezik.

A VW Csoport kettő alacsony árfekvésű modelleket kínáló volumen márkája, a Škoda és a Seat egyaránt ambiciózus elektrifikációs célokat fogalmazott meg. 2030-ra a cseh márka Európában eladott járművei közül minden második tisztán elektromos hajtással fog rendelkezni, míg a Seat, márciusi közlése szerint, évi félmillióra futtatná fel az Spanyolországban összeszerelt villanyautók számát, 2025-re pedig piacra dobna egy elérhető áru elektromos kisautót. Szintén márciusban kiderült, hogy egy spanyol akkugyárat húzna fel, aminek elnyeréséért verseny alakult ki Spanyolországban.

A Mercedes-Benz a tisztán elektromos EQ modellcsalád egy új tagjának, az EQA SUV bemutatásával kezdte az évet. Ezt követően márciusban kiderült, hogy a marienfeldi és az Untertürkheimben található hajtásrendszer-gyárakat elektromos komponensek készítésére állítják át, ami elkerülhetetlenül munkahelyek megszűnését is maga után vonja. Áprilisban az EQS elektromos luxuslimuzin mutatkozott be, ami szerepez fog jutni abban, hogy 2030-tól, ahol lehet, csak elektromos autókat kínáljon a Mercedes. 2021 második felében a német Grob Werke és a Stellantis-hoz tartozó ACC-vel is akkumulátorok közös fejlesztésére és gyártására irányuló megállapodást kötött a vállalat, ezeket a megállapodásokat pedig októberben egy újabb elektromos modell, az EQB magyarországi gyártásának elstartolása követte.

A harmadik nagy német autógyártónak, a BMW-nek szintén mozgalmas éve volt az elektrifikáció szempontjából. Áprilisban szilárdtest akkumulátorok fejlesztésébe kezdett a müncheni központú autógyártó, ami ezzel közel egy időben egy ilyen akkuk fejlesztésével foglalkozó cégbe is befektetett. Ezenkívül tavasszal Lipcsében és Regensburgban is elindította az akkumulátorok és azok alkatrészeinek gyártását, bővítve az energiatárolók készítésében résztvevő üzemek hálózatát. Az év második felében három új tisztán elektromos modell gyártása is beindult: a megosztó külsejű iX SUV-t Dingolfingban, az iX3 crossovert Kínában, míg az i4 szedánt Münchenben szerelik össze.

A svéd Volvo március elején merész vállalást tett: bejelentette, hogy 2030-ra kivezeti kínálatából a belső égésű motort, ezzel alig tíz évet adva magának arra, hogy minden vevőjével elfogadtassa a tisztán elektromos hajtás koncepcióját. A vállalat elektromos átmenete szempontjából egy másik fontos hír júniusban érkezett. Eszerint az OEM a Northvolttal közösen fog egy európai akkumulátorgyárat felépíteni.

A francia Renault januárban bemutatta új stratégiáját, amiben a költségcsökkentési lépéseken kívül az elektrifikációs terveket is felvázolta. Ezek szerint a konszern márkái alatt 2025-ig tíz tisztán elektromos modellt dobnak piacra, az Alpine-t pedig teljesen elektrifikálják. Júniusban a Renault bejelentette, hogy kettő vállalattal is gigagyár építéséről állapodott meg, továbbá a korábbinál még ambiciózusabb üzleti tervet ismertetett, ami szerint 2030-ra az eladások 90 százalékát tisztán elektromos modellek adják majd. Júliusban bejelentette a Hyvia hidrogénes haszonjárműveket fejlesztő vegyesvállalat megalapítását, ami aztán az ősz végére három prototípust is bemutatott. Még az ősz első hónapjában továbbá kiderült, hogy a Renault egyik franciaországi gyárát elektromos modellek készítésére állítják át.

A másik nagy francia autógyár, a PSA konszern és az olasz-amerikai FCA egyesülésével 2021 elején megalakult Stellantis áprilisban több fontos részletet is megosztott elektrifikációs terveiről, amik között szerepel, hogy 2025-re majdnem minden modellje kapható lesz plug-in hibrid vagy tisztán elektromos változatban. Júniusban a Fiat vezére közölte, hogy 2030-tól kizárólag elektromos típusokat fog forgalmazni az elérhető áru autóiról ismert olasz márka. Nem sokkal később, júliusban a Stellantis vezetője, Carlos Tavares jelezte, hogy 2025-ig 30 milliárd eurót fordítanak járműelektronikai és elektromos hajtásokkal kapcsolatos fejlesztésekre. Ezek a fejlesztések azt is szolgálják, hogy 2024-től a DS, 2027-től pedig az Alfa Romeo is csak tisztán elektromos autókat gyárthasson. Az ősszel kettő észak-amerikai akkumulátorgyár építését is bejelentette a Stellantis, decemberben pedig a Peugeot elektromos átmenetének befejező dátumát tudtuk meg, ami 2030.

Az amerikaiak sem tétlenkednek

A tengerentúlon az egyik legnagyobb autógyártó, a GM, áprilisban egy második akkumulátorgyár építését jelentette be, ami az elsőhöz hasonlóan a koreai LG Energy Solutionnel közös vállalat alá fog tartozni. Nyár elején az amerikai autógyártó jelezte, hogy a korábban tervezettnél is jóval többet, 35 milliárd dollárt fordít modellpalettája elektrifikálására az évtized közepéig, amikorra harminc tisztán elektromos modell fog szerepelni kínálatában. Ennek a célnak a teljesítését segíti elő a tavasszal bejelentett akkugyár-építés, illetve az elektromos motorokban nélkülözhetetlen, és szinte teljes egészében Kínában előállított ritkaföldfém mágnesek észak-amerikai beszerzésére irányuló megállapodások, amiket decemberben jelentettek be.

A GM és az amerikai-európai gyökerű Stellantis melletti harmadik nagy amerikai autógyártó, a Ford februárban bejelentette, hogy a következő évtized elejére minden európai modellje elérhető lesz tisztán elektromos hajtással. Az ilyen hajtáslánccal rendelkező, az amerikai piacon kulcsszerepet kapó elektromos pickupját, az F-150 Lightningot tavasz végén leplezte le. Nyáron megindult a kölni gyár átalakítása, hogy 2023-ban gyártósoráról legördülhessen az első Európában gyártott tisztán elektromos Ford, míg szeptemberben az OEM közölte, hogy az SK Innovationnal együttműködve három akkumulátorgyárat fog felépíteni az Egyesült Államokban.

Irányt váltott a Toyota

A világ legnagyobb autógyártója, a Toyota az elmúlt években felismerte, hogy elektrifikációját nem tudja csak hibrid és hidrogénes járművekre építeni. Szeptemberben a gyártó közölte, hogy akkumulátorok fejlesztésére 13,6 milliárd dollárt költ 2030-ig, alig egy hónappal később pedig bejelentette, hogy sok más OEM példáját követve saját akkumulátorgyárat épít. Novemberben a bZ akkumulátoros elektromos modellcsaládjának első tagját, a bZ4X SUV-t mutatta be, amit pedig decemberben követett a bejelentés, ami szerint 2035-től a nyugat-európai piacokon kizárólag emissziómentes járműveket fog kínálni. A 2021-es évet ezután nem kevesebb mint tizenöt új elektromos típus egyidejű leleplezése koronázta meg.

Az átstrukturálási és költségcsökkentési program közepén lévő Nissan a nyár első felében egy új e-autó-gyártási központ építését jelentette be. A nagy-britanniai Sunderlandben felépítendő üzem egy akkumulátorgyártó létesítményt is magába foglal, amit az Envision AESC céggel közösen épít meg az autógyártó. A szintén japán vállalattal Japánban egy második akkugyárat is építeni fog az OEM, ez az egység 2023-ban kezdi meg működését. Végül novemberben a Nissan egy új, elektrifikációt középpontba helyező stratégiát részletezett, ami szerint európai eladásainak háromnegyedét elektromos modellek fogják kitenni 2026-ra, és még az évtized vége előtt drasztikusan csökkenti a lítiumionos akkuk árát.

A Honda áprilisban közölte, hogy észak-amerikai eladásainak teljes egészét tisztán elektromos autók fogják alkotni 2040-re, és más fejlett piacokon is hasonló arány elérését célozza addigra. A vállalat mind az akkumulátoros, mind az üzemanyagcellás típusoknak szerepet szán az átmenetben.

Hasonlóan a Hondához, az elektrifikációban jelentős lemaradásban lévő Subaru oldaláról sem érkezett sok hír. A gyártó mégis valódi mérföldkőhöz ért, ugyanis novemberben leránthatta a leplet első akkumulátoros elektromos modelljéről, a Solterráról. Az SUV a Toyota bZ4X módosított változata, ami 2022 közepétől tűnhet fel az európai utakon.

Üzemanyagcellákba is sokat fektet a Hyundai

A koreai Hyundai Motor Csoport 2021-ben nagy léptekkel haladt az elektrifikáció útján. Az első negyedévben egy üzemanyagcellákat előállító üzem építését kezdte meg Kínában, míg a vállalatcsoporthoz tartozó Hyundai Mobis októberben jelentette be kettő hasonló egység építését Koreában. Még szeptemberben pedig egy indonéz akkugyár építését kezdte meg a Hyundai Motor Csoport. A kész üzem évi akár 150 ezer autót is kiszolgálhat majd.

A vállalatcsoporthoz tartozó Kia februárban részletezte Plan S szerkezetátalakítási stratégiáját, amiben nagy hangsúlyt fektet az elektrifikációra, és 2026-ig tizenegyre növeli tisztán villanyhajtású modelljei számát. Az első új emissziómentes típust, az EV6-ot áprilisban mutatta be. Az év vége felé közeledve, novemberben a Kia újabb részleteket osztott meg arról, hogy hogyan is képzeli el a technológiai átmenetet. Eszerint Európában 2035-től csak teljesen elektromos járműveket fog kínálni.

A Hyundai Motor Csoport prémium márkája, a Genesis a Volvóéhoz hasonló ambiciózus célt állított magának: 2030-ig kivezeti kínálatából a belső égésű motoros modelleket, és tisztán elektromos autók értékesítésére áll át. 2021-ben kettő ilyen modellt is leleplezett, az egyik a Genesis G80 szedán elektromos változata, míg a másik a GV70 SUV elektromos variánsa.

A luxusmárkák sem maradnak ki a változásokból

Hasonlóan a VW konszern nagy volumenben gyártó márkáihoz, a vállalatcsoport luxus márkái is kínálatuk elektrifikálásán dolgoznak. A Porsche például egy saját, németországi akkumulátorgyár építését jelentette be még áprilisban, később pedig a nyitási időpontot és az építési helyszínt is megtudhattuk. A következő hónapban a Lamborghini hozta nyilvánosságra tervét, ami szerint néhány év múlva már csak hibrid autók lesznek megtalálhatóak kínálatában. A 2026-tól kizárólag tisztán elektromos autókat gyártó Bentley februárban egy hároméves projektet indított, aminek célja fenntarthatóbbá tenni az elektromos motorok gyártását, majd a nyáron bemutatta második elektrifikált modelljét, a plug-in hibrid Flying Spurt.

A brit Rolls-Royce-nál csakugyan megvan a dátum, mikortól csak teljese elektromos járművek lesznek elérhetőek kínálatában. A BMW Csoporthoz tartozó márka közlése szerint technológiai átmenete 2030-ra fog lezárulni. Az első, 2023-tól kapható tisztán elektromos autóról decemberben tudhattunk meg többet.

A prémium-luxus modelleket gyártó Jaguar Land Rover csakugyan érzi a váltás szükségességét. Februárra eldőlt, hogy a Jaguar 2025-től csak teljesen elektromos autókat kínál, míg a Land Rover technológiaváltásának 2036-os határidejét a következő hónapban hozták nyilvánosságra.

A szintén brit központú Lotus sportautógyártóról az év második felében derült ki, hogy 2026-ig négy új elektrifikált modellt fog bemutatni, melyek mindegyikét Kínában fogják gyártani. Októberben több információ is napvilágot látott az elektromos modellekhez tervezett új platformról, valamint az arra épülő első autóról, a Type 135-ről.

Az olasz Ferrari mérnökei csakugyan az elektromos átmeneten dolgoznak. Bár a gyártó első teljesen elektromos autójának bemutatására még pár évet várni kell, nyáron leleplezte második plug-in hibridjét, a 296 GTB-t.

Tetszett ez a hír? Ne maradjon le a legfontosabb járműipari hírekről, iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken!

Kiemelt Partnereink