Feljebb kapcsoltak elektrifikációban az európai OEM-ek

Cikkünkben áttekintjük, hogy 2022-ben a nagy európai autógyártók hogyan haladtak a teljes elektrifikáció felé. Az Európán kívüli OEM-ek felől érkezett hírekkel egy későbbi cikkünkben foglalkozunk majd, míg az elmúlt év hidrogénmobilitási fejleményeit egy előző alkalommal tekintettük át.

Az áttekintést a legnagyobb európai autógyártóval, a Volkswagen Csoporttal kezdjük. Márciusban leleplezték az ID. Buzz elektromos kisbuszt és annak furgon változatát, röviddel ezután pedig megtudhattuk, hogy 2030-ra a VW Haszonjárművek európai kínálatának több mint felét akkumulátoros elektromos modellek fogják alkotni.

Májusban a VW bejelentette, hogy partnerekkel közösen Spanyolországban 10 milliárd eurót fektet be elektromos járművek és azokhoz szükséges akkumulátorok gyártása érdekében. Ugyanebben a hónapban egy újabb üzemben kezdődött meg a tisztán elektromos modellek gyártása azzal, hogy legördült az első ID.4 az emdeni egység gyártósoráról. A nyár második hónapjában elhelyezték a salzgitteri akkumulátorcella-gyár alapkövét. A létesítmény egyike lesz annak a hat európai és kettő észak-amerikai akkugyárnak, melyeket a VW és partnerei építenek fel 20 milliárd euróból. Szeptemberben továbbá a VW közölte, hogy akkugyártó cége, a PowerCo az akkugyárak alapanyagellátásáról gondoskodó vegyesvállalatot alapít.

A csoport szintű és a névadó márkához kötődőkön kívül számos elektrifikációs hír érkezett a konszern többi márkája felől is. Nyáron megkezdődött az Audi és a kínai FAW közös, kizárólag elektromos Audik készítésére tervezett gyárának építése Kínában. Az év vége felé aztán elindult a prémium autógyártó elektromos zászlóshajójának, a Q8 e-tronnak a gyártása Belgiumban. Röviddel ezután az ingolstadti vállalat kijelentette, hogy 2029-re, vagyis néhány évvel a belső égésű motorok kivezetése előtt, minden egyes üzemében fognak tisztán elektromos modelleket gyártani.

A Škoda központjában, Mladá Boleslavban az év elején startolt el a tisztán elektromos Škoda Enyaq Coupé iV sorozatgyártása, amit tavasszal az akkumulátorok összeszerelésére szolgáló új gyártósor elindítása követett, ezáltal lehetségessé téve az energiatárolók helyben készítését. Az év második felében végül kiderült, hogy a cseh márka 2026-ig három további elektromos modellt fog piacra dobni.

A VW konszern fiatal márkája, a sportos modellek gyártására létrehozott Cupra három elektromos modellről is lerántotta a leplet. A 2025-ig megjelenő típusok egyikét az Audi Hungaria győri üzemében fogják készíteni.

Elektrifikálnak a prémiumok

A BMW tavasszal mutatta be a 7-es sorozat következő generációját, mely hibrid és tisztán elektromos kivitelben is elérhető a belső égésű motoros mellett. A nyáron az OEM bejelentette, hogy az évtized végére egymilliárd eurót fektet az ausztriai Steyrben található motorgyárába, melyből többek között villanymotorokat gyártó és fejlesztő üzemet létesít. Az ősszel a BMW egy 1,7 milliárd dolláros beruházást jelentett be. Ennek keretében a vállalat Egyesült Államokban lévő üzemét felkészítik e-autók gyártására, illetve egy akkumulátor-összeszerelő üzemet is felhúznak. Lipcsében ugyancsak az akkugyártásba invesztál a bajor vállalat: itt nyolc új gyártósor telepítését tűzték célul. Végül novemberben egy újabb elektromos autó, az iX1 SUV gyártását kezdhette meg a BMW Regensburgban.

A Mercedes-Benz júniusban vázolta fel, hogy a jövőben érkező tisztán elektromos modellek gyártásának feladatát hogyan kívánja szétosztani egyes üzemei között. Az új típusok készítésében szerepet szán kecskeméti egységének is. Később 1,2 milliárd euró befektetését jelentette be a Mercedes – ebből az összegből az észak-spanyolországi furgongyárat készítik fel új, köztük elektromos hajtású típusok összeszerelésére. A nyár vége felé aztán Európában is megjelent az Egyesült Államokban készülő EQS SUV, melynek kisebb testvérét, az EQE SUV-t az ősszel mutatták be. 2022 utolsó hónapjában az Untertürkheimben lévő motorgyár fejlesztését jelentette be a Mercedes, így kétszeresére növelve a villanymotorok gyártási kapacitását. A vállalat utolsó fontos elektromobilitási bejelentése egy lengyelországi furgongyár építéséről szólt, mely kizárólag elektromos járműveket fog készíteni.

A Volvo Göteborgban építi fel a Northvolttal közös akkumulátorgyárát, mely 2025-ben kezdi meg a termelést a tervek szerint. A svéd autógyártó február után egy újabb e-mobilitási gyár építéséről tett bejelentést: a vállalat Kassára telepíti új üzemét, melyben elektromos autókat fognak összeszerelni. Végül ősszel lerántották a leplet az XC90 utódjáról, a tisztán elektromos EX90 crossoverről.

Franciaország és Olaszország sem maradnak ki

A Renault háza táján az év egy fontos bejelentéssel indult: a francia vállalat és japán partnerei, a Nissan és a Mitsubishi alkotta szövetség 2030-ra 35 új teljesen elektromos modellel fog rendelkezni az ismertetett tervek szerint. Júliusban a Renault észak-franciaországi Cléonban található belső égésű motorokat gyártó üzemében elindult egy új gyártósor, melyen elektromotorokat szerelnek össze, közelebb hozva a termelés elektromobilitás kiszolgálására átállítását. Az év közben az is felmerült, hogy a francia OEM külön üzleti egységbe szervezheti villanyautós tevékenységeit, aminek bizonyosságát Luca de Meo vezérigazgató meg is erősítette. Ez a változás kapcsolatban áll azokkal a tárgyalásokkal, melyek a Renault és a Nissan között kezdődtek az együttműködés jövőjéről. A tulajdoni viszonyokra is kiterjedő, immáron 2023-ra átcsúszó tárgyalások egyik sarkalatos pontja az elektromobilitási beruházások optimalizálása.

Az amerikai és európai gyökerekkel is rendelkező Stellantis az első negyedévben részletezte 2030-as stratégiáját, amiben a korábbinál ambiciózusabb elektrifikációs célokat jelölt ki: ezek szerint Európában már 2030-ra csak teljesen elektromos modelleket fog értékesíteni. Kicsivel később az is kiderült, hogy a Stellantis, a Mercedes és a TotalEnergies akkumulátorgyártó cége Olaszországban, a Stellantis egyik üzemének átalakításával fog akkugyárat létesíteni. Ugyanitt fog felépülni az az üzem is, melyben hibridekhez fognak duplakuplungos sebességváltókat gyártani 2024-től.

A Stellantis konszern az egyes márkák szintjén is előrelépett az elektrifikáció útján. Egy bejelentés szerint a Fiat 2027-től tisztán elektromos márkaként lesz jelen Európában, míg a Lancia esetében 2028 lesz az átállási határidő – utóbbi brand első tisztán elektromos autója 2024-ben érkezik.

2022 végétől számos európai piacon csak hibrid hajtással kínálja autóit a Jeep. A márka modellpalettája továbbá négy tisztán villanyhajtású típussal is bővül 2025-ig, ezek közül az első, Avenger nevet viselő modellt már be is mutatták.

A francia Peugeot 2030-ra csak villanymotorral szerelt autókat fog kínálni európai piacain. A márka saját értékelése szerint megfelelő ütemben halad a teljes elektrifikáció felé, és 2022-ben már számos telephelyén folyt akkumulátorok összeszerelése. A brand az átmenetben fontos szerepet szán a hibrid hajtásnak, melynek egy új változatát is bemutatta az ősz folyamán.

Az Opel komoly vállalásokat tett: az akkumulátor-technológia fejlesztése érdekében jelentős beruházást hajt végre, továbbá 2024-re minden modellje elérhető lesz tisztán elektromos hajtással. A vállalat még márciusban megerősítette, hogy a mai Crossland és Insignia modellek utódjait kizárólag tisztán elektromos hajtással fogja forgalmazni. 2022-ben azt is megtudhattuk, hogy a sportos elektromos autók külön almárkát kapnak GSe jelzéssel. Ezt a jelzést elsőként az Astra, illetve a Grandland SUV fogják megkapni.