Fejlődik az európai akkugyártás, de még van hova

Kevés dologban ért egyet az Európai Unió politikusainak akkora hányada, mint abban, hogy csökkenteni kell a kontinens Kínának (és Ázsia többi részének) való kitettségét az elektromobilitáshoz szükséges infrastruktúrában. Egyszerűbben fogalmazva Európának fel kell építenie a saját akkugyártási kapacitásait, hogy a kontinensen gyártott elektromos járművekbe ne Kínából (és Dél-Koreából) származó akkumulátorokat kelljen beszerelni.

Az infrastruktúra kiépítése több fronton zajlik: egyfelől több európai OEM saját maga is gyárt, illetve gyártani fog akkumulátorokat, másrészt számos akkumulátorgyártással kapcsolatos beruházást indítanak európai cégek. A harmadik út pedig az ázsiai gyártók által Európában felépített gyárakat jelenti, ezen a téren Magyarországnak is komoly szerep jut.

Autógyártók, akik a kezükbe vették az akkugyártást

Az európai gyártók közül elsőként a Volkswagen Csoportot érdemes említeni. Herbert Diess 2021 tavaszán jelentette be, hogy a konszern hat új akkumulátorgyárat épít Európában annak érdekében, hogy házon belül készíthesse elektromos autóinak akkumulátorait. A hat helyszín közül egyelőre Salzgitter és Skelleftea ismert biztosan, de az iparági hírek szerint a további négy üzem közül egy biztosan Spanyolországban, egy várhatóan Németországban, egy pedig Közép-Kelet-Európában épül majd fel.

A Volkswagen decemberben létrehozott egy európai részvénytársaságot az akkumulátorral kapcsolatos összes tevékenység egy tető alá vonásának céljából. Az új cégben többek között az Apple-től igazolt szakember is dolgozik.

A Volkswagen Csoporthoz tartozó gyártók közül az Audi és a Porsche is saját akkumulátorfejlesztésbe kezd a fenti gyárak mellett: az Audi Neckarsulmban kezd nagyfeszültségű akkuk fejlesztésébe, a Porsche pedig Tübingenben épít gyárat.

A német OEM-ek közül a BMW és a Mercedes-Benz is (legalább részben) a saját kezébe kívánja venni az akkumulátorok fejlesztését. A Mercedes három európai akkugyárral rendelkezik (kettő Németországban, egy Lengyelországban található), de bővíteni fogja ezek számát a Grob Werke német céggel közösen. A távlati tervek szerint a Mercedes elektromos autóit a cég akkugyárai fogják ellátni.

A BMW a szilárdtest akkumulátorok fejlesztésében is részt vesz, emellett két lokáción – Lipcsében és Regensburgban – fog alkatrészeket gyártani az akkumulátorokhoz.

A német vállalatokon kívül a Volvo és a Stellantis is aktív Európában az akkugyártás területén. A Volvo a Volkswagen Csoporttal is együttműködő, szintén svéd Northvolttal épít közös üzemet, valamint Volvo Energia néven külön üzletágat is indít az elektromobilitás terén. A Stellantis egy olasz akkugyár felépítését tervezi.

Nagyobb európai akkumulátorgyártók

Európában számos akkumulátorgyár üzemel és épül, ezek részben ázsiai cégek, részben pedig európai vállalatok üzemei. Az európai cégek közül a svéd Northvolt a fenntartható működésével emelkedik ki: a cég több gyárat is létesített már Svédországban, melyeket megújuló energiával – főleg vízenergiával – lát el. A svéd vállalat az európai akkumulátor ökoszisztéma egyik legfontosabb szereplőjévé szeretne válni, így napirenden van a terjeszkedése például Németországban is – ám az energiaellátás környezeti terhelése miatt ez a beruházás még kérdéses. Ahogyan a cikkben korábban már említettük, a Northvolt több autógyártóval is együttműködik, emellett a cég az újrahasznosítás terén egy norvég vállalattal is összefogott: Hydrovolt néven hasznosítják újra az akkukat.

Az akkugyártásban Nagy-Britannia is komoly tényezővé válna, ezt segítheti elő a Britishvolt gigaberuházása. A gyár 500 millió fontnyi támogatást kap, és hatezer embernek adhat majd munkát. 2025-re a britek egyébként három gigagyárat terveznek az ország akkumulátorellátásának érdekében.

Említést érdemel a finn Valmet, mely Németországban az első, összességében viszont már a harmadik akkugyárát építi. A német BASF alkatrészeket – például katódokat – gyárt akkumulátorokhoz, ezt a tevékenységét milliókból fejleszti a beszállító. Németországban az idei évben új gyárat adott át az Akasol is, valamint bővítette kapacitását a Customcells.

A svájci Blackstone komoly kapacitásbővítésbe kezdett, decemberben pedig megnyitotta szászországi üzemét is, ahol 3D nyomtatással állít elő akkucellákat.

Európa keleti felén sem tétlenkednek, az orosz Roszatom Kalinyingrád közelében épít akkugyárat.

Magyarország szerepe

Európában csak Németország rendelkezik nagyobb gyártókapacitással az akkumulátorok terén Magyarországnál, míg a lítiumionos akkumulátorok ellátási láncait tekintve globális szinten Magyarország a tizenkettedik. Ez a jó eredmény alapvetően az ázsiai cégek beruházásainak köszönhető.

Hazánkban több ázsiai akkumulátorgyártónak is van üzeme, illetve folynak beruházások is e téren. A legnagyobb dél-koreai cégek közül az immár SK On névre hallgató, korábbi SK Innovation illetve a Samsung is jelen van. Utóbbi vállalatnak Gödön van gyára, míg az SK On Komáromban már felépített egy üzemet, Iváncsán pedig a következő években épül fel a gyár – ahogyan Komáromban is épül a második gyár.

Az SK On Hungary Kft. harmadik generációs akkumulátorcellákat gyárt hazánkban. A komáromi gyár a vállalat egyetlen európai üzeme.

A Samsung SDI ugyan 2001 óta van jelen Gödön, ám az akkumulátorgyártással csak az elmúlt években kezdett foglalkozni a cég. A helyszínen akkucellákat gyártanak és akkupakkokat szerelnek össze. A tervek szerint az üzemet bővíteni fogják a következő években.

Az akkumulátor-alkatrészeket gyártó koreai Sangsin 2021-ben komoly kapacitásbővítésbe kezdett Jászberényben, míg a szintén dél-koreai EcoPro BM Debrecenben fogja felépíteni az első külföldi katódgyárát.

A kínai cégek közül idén a Semcorpot kell kiemelni, mely az egyik legnagyobb 2021-es beruházást kezdte meg Magyarországon: 65 milliárd forintból szeparátorgyár épül Debrecenben. Ez lesz a kínai vállalat első külföldi üzeme.

Nyersanyagok

Az elektromobilitáshoz kapcsolódó nyersanyagigény az egyik legnagyobb kihívást jelenti Európában. Ezen a téren Skandinávia és Németország mellett új szereplőként jelenhet meg Szerbia, ahol lítiumbánya épül a Jadar-völgyben. A kitermelt lítium mennyiségét tekintve ez lesz a legnagyobb bánya Európában.

A szomszédos országok közül Ukrajna keleti részében is találtak lítiumot – azaz ezek a lelőhelyek ismertek voltak a Szovjetunió idejében is, ám az akkori technológiával nem érte volna meg a kitermelés. Egy ausztrál cég most belefogna a munkába, ám a lelőhelyek felvásárlása komoly procedúrát jelent.

A szándék egyértelmű

Az idei hírek is jól mutatják az Európai Unió szándékát – a kontinensnek a saját lábára kell állnia az elektromobilitás terén, ehhez pedig akkumulátorokat kell gyártani. Franciaországban egy EU-s projekt keretében már képzéseket is indítanak az akkugyártás területén, de más tagállamokban is várhatóak hasonló projektek.

Érdekesség, hogy Európa is támogatja azt a kezdeményezést, hogy az akkumulátorok szavatossági időt kapjanak – ezzel is biztosítva a megfelelő minőséget.

Az irány egyértelmű, el is indultak erre a cégek, ugyanakkor Európa lemaradása hatalmas: a Bloomberg zöldenergiával foglalkozó részlegének nyári cikke szerint az akkumulátorcellák gyártásában 77, az akkumulátor-alkatrészek gyártásában 60 százalékos a kínaiak piaci részesedése. A Benchmark Mineral Intelligence nevű bányászati elemzőcég adatai alapján a katód- és anódgyártás 66, az akkumulátorcella-gyártás pedig 73 százalékban Kínában és kínai cégek által folyik.