Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Érkezik a csomagolóanyagok új korszaka
2024.05.18 12:20
Mi történik, ha a repülőgépen megszűnik az áramellátás?
2024.05.18 08:18
Díjazták a Hankook Tire elektromos buszokhoz készült gumiabroncsait
2024.05.18 04:16
Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Ön tudja, hogy miért levegővel töltjük fel az abroncsokat?
Fotó: Pexels
A nyilvánvalótól eltekintve, itt szimpla fizikáról van szó. Gázként a levegő sokkal jobban összenyomható, mint bármely szilárd anyag – ami fontos, amikor egy 1600 kilogrammos autó súlyát egy a négy kerék közül viseli.
Még a könnyebb járművek, például a kerékpárok esetében is elkerülhetetlen, hogy a kerék kissé deformálódjon – ami jó dolog, mert így nagyobb lesz az egy időben az úton lévő kerék, ami viszont nagyobb tapadást biztosít a járműnek –, és ehhez sokkal kevesebb energiára van szükség egy levegővel töltött gumiabroncs esetében, mint egy szilárd gumiabroncs esetében.
Fizikai nyelven ezt „gördülési ellenállásnak" nevezik: az egy gumiabroncs által egységnyi megtett útra felhasznált energia. Egyszerűen fogalmazva, az alacsonyabb gördülési ellenállás jobb – és itt a levegővel töltött gumiabroncsok előnyben vannak a tömör gumikkal szemben. Ez nem csak az alakíthatóságuknak köszönhető. Azért is, mert a levegő könnyebb, mint a tömör gumi: „azonos deformáció esetén minél masszívabb egy tárgy, annál jobban felmelegszik" – magyarázza a Michelin, és ez a hőveszteség nagyobb gördülési ellenállással jár.
Mindezek az előnyök különösen élesen kirajzolódnak, amikor 97 kilométer/órás sebességgel száguld az úton, és a semmiből egy kátyú ugrik elő. Ilyen sebességnél egy hirtelen éles akadály hatalmas rázkódást okozna egy tömör keréknek, amely csak helyileg tudná elnyelni a lökést; a levegő viszont az egész kerékre szétteríti az ütést, így az utazás sokkal simább lesz.
Miért nem mással töltjük fel?
Bár a levegőnek számos előnye van, néhány hátránya is van annak, ha gumikat töltünk vele: egyrészt fokozatosan átjárja a gumit, másrészt viszonylag érzékeny a hő- és nedvességváltozásokra. Ezért egész évben be kell állítanunk – ha a kinti hőmérséklet mondjuk 10 Celsius-fokkal csökken, a gumiabroncsokban lévő nyomás válaszul akár 0,14 barral is csökkenhet.
A legtöbbünk számára ez nem jelent sokat. De ha a világ minden táján 322 kilométer/órás sebességgel versenyeznénk, lenne egy csúcstechnológiás lehetőség: feltölthetnénk a gumikat nitrogénnel. A nitrogén „száraz" gázként megszünteti a gumiabroncsokban lévő nedvesség problémáját, így a gumiabroncsok nyomása és tömörítése egyenletesebbé válik. Azzal a sebességgel. amellyel ezek a versenyzők haladnak, ezek a részletek életmentőek lehetnek – írja az IFL Science.
Tetszett ez a hír? Értesüljön elsőként a járműipari történésekről, iratkozzon fel az autopro.hu hírlevelére az alábbi linken!