Leépítési hullámot indított a koronavírus-járvány

A Mercedes-Benz kecskeméti gyárában munkaszerződések felbontásával kezdődött az év. A kibontakozó világjárvány pedig sajtóértesülések szerint arra kényszerítette az anyavállalat Daimlert, hogy változtasson létszámcsökkentési tervein. 2019 decemberében a vállalat 10 ezer fővel akarta csökkenteni dolgozóinak számát 2022-ig. Februárban már felvetült a 15 ezer fős, júliusban már a 20 ezer, majd végül a 30 ezer fős leépítés lehetősége is, amivel a járműgyártó kétmilliárd eurót spórolna a béreken. A német autóipari konszern az ősszel továbbá bemutatta új stratégiáját, aminek része a fix költségek ötödével történő mérséklése is.

A rivális BMW hivatalos tájékoztatást adott ki a nyáron 10 ezer kölcsönzött munkavállalójának elbocsátásról.

Júniusban megtudhattuk, hogy a járványhelyzet miatt a Volkswagen a korábbiakon felül további költségmérséklési intézkedések meghozatalára készül, és az is kiderült, hogy a hannoveri központi üzemben 5000 munkahely szűnik meg. Júliusban már arról számolhattunk be, hogy Németországban nem lesznek tömeges elbocsátások az új költségcsökkentési programok részeként. Nem sokkal később az Audi vezérigazgatója jelentette be, hogy a prémium márkánál sem kell további leépítésekre számítani.

Januárban egyébként nem csak a hazai Mercedes-gyárból érkezett hír leépítésről. Több sajtóügynökség is megerősítette, hogy a PSA Csoporthoz tartozó Opel vezetése és a szakszervezetek több ezres elbocsátásokról állapodtak meg Németországban.

Komoly átszervezésbe kezdett a francia-japán szövetség

A francia Renault-nál ugyancsak nehéz döntések hozatalára kényszerült a vállalatvezetés. Májusban a szlovéniai gyáregység mintegy 400 dolgozójának, járvány miatti elbocsátásáról érkezett hír. Később a hónap folyamán a gyártó ismertette átalakítási tervét, aminek szükségessége már 2019-ben nyilvánvalóvá vált. A tervnek a következő években 15 ezer munkahely megszüntetése is része. Szeptemberben a vállalat újabb transzformációs tervet mutatott be, mely értelmében négy autonóm szervezeti egység köré szervezi tevékenységét. Nem sokkal később az autógyártó vezetője további megszorításokat helyezett kilátásba. Novemberben végül a munkáltatói oldal és a szakszervezetek között megállapodás született a dolgozók átképzéséről, illetve a létszámcsökkentés üteméről.

A Renault-val szövetséget alkotó Nissan májusban leleplezte hosszú távú átstrukturálási elképzeléseit. A japán OEM állítólag 20 ezer ember elbocsátását tervezi. A Nissan egyúttal arról is határozott, hogy idén bezárja barcelonai üzemét, 2500 embertől válva meg. Júliusban végül 2021-re halasztotta a bezárás dátumát.

Szeptemberben a francia-japán autóipari szövetség harmadik tagjánál, a Mitsubishinél csakugyan elbocsátásokról döntöttek, amik azonban csak japán munkahelyeket érintenek.

A szintén japán Suzuki a esztergomi termelőegységének 600 kölcsönzött munkavállalóját bocsátotta el, miután az üzem leállásáról határoztak márciusban.

Szeptemberben beszámoltunk arról, hogy átstrukturálási programja részeként a Ford az Egyesült Államokban csökkenti alkalmazottainak számát közel másfél ezer fővel. Egy hónappal később Jim Farley vette át az elnök-vezérigazgatói posztot, aki a már megkezdett átszervezési program több módosítását is bejelentette.

A koronavírus-járvány hatásai a haszongépjármű-gyártókat sem kerülték el. Június elején a svéd Scania közölte, hogy megválik 5000 dolgozójától. Ezt alig fél hónappal követte a Volvo AB bejelentése, ami szerint idén több mint 4000 fővel csökkenti munkavállalói állományát. Szeptemberben a Volkswagen Csoport érdekeltségébe tartozó MAN is csatlakozott egy 9500 fő elbocsátását is magába foglaló költségcsökkentési programmal.

A beszállítóknál is sokan maradnak munka nélkül

A Bosch áprilisban 830 hatvani munkatársának elküldését jelentette be a megrendelések járvány miatti visszaesésére hivatkozva.

Miután híresztelések kezdtek terjedni, arról, hogy a Continental tömeges elbocsátásokra készül makói üzemében, a vállalat májusban közleményben reagált, ami szerint 200 kölcsönzött dolgozótól váltak meg. Júliusban az is kiderült, hogy a váci telephelyen 120 ember szerződése szűnik meg a hűtő-fűtő üzletág Makóra áthelyezése miatt, a cég azonban segít új pozíciót keresni munkatársainak.

Júniusban, Dr. Elmar Degenhart, a Continental vezérigazgatója arról tájékoztatta a vállalat munkatársait, hogy a járvány miatt a korábban tervezetteken felül további megszorító intézkedésekre lehet szükség. Szeptemberben pedig már arról érkezett hír, hogy az aacheni abroncsgyárat is bezárják 2021 végéig, illetve hogy az átszervezés már globálisan 30 ezer munkahelyet érint. Ugyanebben a hónapban később, többet is megtudhattunk arról, hogy mely németországi telephelyekre várhat bezárás, a leépítés során magyar munkahelyek nincsenek veszélyben. Ezzel egy időben a Continental felügyelőbizottságának elnöke a politikát tette felelőssé a nagyszabású leépítésekért. Októberben Degenhart pedig arról beszélt, hogy több üzletáguktól is megválhatnak.

Ugyancsak októberben sztrájkbizottság alakult Contitech Fluid Automotive Hungária Kft. makói telephelyén, miután több hónap alatt sem sikerült megegyezni a kollektív szerződés megújításáról.

Szeptemberben a Schaeffler jelentette be további 4400 európai dolgozója elküldését 2022 végéig, okként az autóipar rossz helyzetét megnevezve. Egyúttal kiderült, hogy magyarországi pozíciók nincsenek veszélyben. Novemberben a vállalat ismertette a 2025-ös ütemtevét, aminek részeként felgyorsítják az átmenetet az elektromobilitás felé.

Szeptemberben a thyssenkrupp kényszerült a járványhelyzet folytán 800 autóipari mérnökének elbocsátása mellett dönteni. Novemberben további 5000 pozíció megszüntetéséről szóltak a hírek. A csoport magyarországi gyárát nem érintette a leépítés, és a jelenlegi körülmények sem indokolnák ezt.

Végül pedig, még májusban kitudódott, hogy a ZF Friedrichshafen 2025-ig 15 ezer fővel fogja csökkenteni munkavállalóinak számát. A leépítés hátterében a sebességváltóműveket és elektromos hajtásrendszereket gyártó vállalatnál is a koronavírus-járvány áll.