Változásokat hoz a chiphiány az autógyártásba

A mostani chiphiány mondhatni egy tökéletes vihar eredménye. A szerződéses félvezetőgyártás 81 százaléka Tajvanon és Dél-Koreában folyt 2020-ban. Mikor a koronavírus-járvány kitört, az itteni vállalatok az elsők között függesztették fel termelésüket, ezzel beszűkítve a chipellátást.

A járvány első felében megugrott a kereslet a számítástechnikai eszközök iránt, ezzel párhuzamosan bezuhant az autógyártás, így a meglévő chipgyártó kapacitásokat egyre inkább a számítástechnikai vállalatok kötötték le, méghozzá hosszú időre. Ebből következően az autógyártás ismételt felfutását nem tudta lekövetni a chiptermelés. Mindezen felül az orosz-ukrán háború újabb veszélyt jelent az ellátásra, mivel Ukrajnából származik a globálisan felhasznált neon 60 százaléka.

Ezek a faktorok még sokáig fogják érinteni a chipszállításokat, aminek több hatása is lesz az autóiparra a Manufacturing Tomorrow cikke szerint.

Kevesebb bevétel

A következmények egyike a bevételcsökkenés, ami abból ered, hogy a kevesebb chip miatt az autógyártók kisebb számú járművet gyárthatnak és adhatnak el.

2020-ban világszerte 14 millióval kevesebb autót gyártottak, mint a megelőző évben, 2021-ben pedig a szám még mindig 10 milliós elmaradást mutatott a járvány előttivel összevetve. Idén a hiány tovább fog csökkenni, de még így is, az OEM-ek ebben az évben 110 milliárd dollár kárt fognak elszenvedni a chiphiány miatt.

Ismétlődő alkatrészhiányok

A jövőben újabb, ismétlődő alkatrészhiányokra lehet számítani. Ezek jöhetnek egyrészről gyártási oldalról, az elégtelen, a termelés ütemével lépést nem tartó nyersanyagellátás miatt.

Másrészről szintén okozójuk lehet a kereslet hullámzása. Az autóárak csökkenhetnek a chipellátás javulásával, ami pedig több értékesítést eredményezhet. A kereslet azonban ismét a gyártókapacitást meghaladó szintre nőhet, ami az árak emelkedéséhez, illetve az újautó-vásárlástól való elforduláshoz vezethet. A kereslet ilyen fluktuációja megnehezítheti az ellátási láncok irányítását, ismétlődő, de kevésbé súlyos alkatrészhiányokhoz vezetve.

Kevesebb funkció

A modern biztonsági megoldások nem működhetnek chipek nélkül, más chipalapú, de csak kényelmet szolgáló funkciókat azonban ki lehet hagyni anélkül, hogy azzal kevésbé biztonságossá válna az autó. Ezzel egy járműbe kevesebb félvezetőt kellene építeni, kevésbé terhelve a chipgyártó kapacitásokat. Természetesen ez a stratégia kockázatot rejt, hiszen sok vásárlónál alap elvárásként jelentkezhet bizonyos kényelmi funkciók megléte.

Az autók áttervezése

A funkciók kihagyása helyett egy jobb megoldásként kínálkozik a funkciók kevesebb chippel futtatása. Ennek a megvalósítása a jövőben, az elektronika fejlődésével egyre könnyebb lesz.

Rövid távon a váltás több kutatás-fejlesztési kiadást és drágább chipek alkalmazását jelentheti, idővel azonban az autógyártás chipigényének csökkenését fogja elhozni.

Az ellátási lánc átszervezése

Egy másik pozitív irányú változás az ellátási láncok átalakulása. Mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok kormánya azon dolgozik, hogy fokozzák a helyi chipgyártást, ezáltal a globális zavarokkal szemben kevésbé kiszolgáltatott helyzetbe hozva a chipfelhasználó iparágakat. Továbbá a helyi chipgyártás térben rövidebb ellátási láncokat, kisebb logisztikai költségeket és gyorsabb reagálást is jelentenek.

Javuló átlátás

Az autóiparnak a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az ellátási láncokban zajló folyamatok figyelemmel kísérésére. Ez lehetővé tenné a zavarokra utaló jelek korai észlelését, és az idejekorán való védekezést. Az autógyártóknak érdemes a lánc teljes hosszát, egészen a nyersanyagforrásig figyelniük.