A bérharcok éve volt 2023 az autóiparban

Rögtön az év elején, február 2-án az Audi Hungariánál kezdetüket vették a bértárgyalások. A munkavállalókat képviselő Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) által átadott bérkövetelés többek között az alapbér 23 százalékos emelését és 300 ezer forintos egyszeri kifizetést irányzott elő az új szerződés által lefedett 2023 április 1. és 2024 március 31. közötti időszakra. A munkáltatói oldal rendkívül magasnak találta a szakszervezet elvárásait, ami előre vetítette, hogy a megállapodásig valószínűleg számos tárgyalási fordulónak kell majd eltelnie.

Február 14-én az Audi Hungaria 5 százalékos béremelést, 13. havi bért, illetve 15 százaléknál magasabb infláció esetén inflációkövető béremelést kínált, amit a szakszervezet a február 21-i fordulón a dolgozók érdekeivel összeegyeztethetetlennek minősített, és új ajánlat kidolgozását kérte. Az álláspontok közötti nagy különbséget azonban nem sikerült kellőképpen szűkíteni, így március 9-re a tárgyalások egy időre megrekedtek. A munkáltatói delegáció ekkorra elérte felhatalmazása határát, és nyilvánvalóvá vált, hogy elmozdulás csak az Audi AG vezetésének bevonásával lehetséges. Nem sokkal később, március közepén meg is érkezett a hír arról, hogy Gerd Walker termelési és logisztikai igazgatót, illetve Xavier Ros személyügyért és szervezetért felelős igazgatótanácsi tagot is bevonják a tárgyalásokba.

A felsővezetők érkezése után, és az akkor még érvényes bérmegállapodás március végi lejártához közeledve végül 24-én a felek megállapodásra jutottak. Az idén március 31-ig érvényben lévő megállapodás egyebek mellett négy alkalommal, alkalmanként bruttó 330 ezer forint kifizetést, illetve 500 ezer forint keretösszegű béren kívüli juttatásokat tartalmaz.

A győri Audinál folyó nagy figyelmet kapó bértárgyalás azonban nem az egyetlen volt. Még február közepén lezárultak a Rába Csoporthoz tartozó vállalatok, illetve a dolgozóikat képviselő szakszervezetek közti tárgyalások. A még 2022 decemberében kezdődött többfordulós egyeztetések végére 15 százalékos átlagos alapbérfejlesztésről állapodtak meg a felek, ezenkívül abban is egyetértettek, hogy a jövőben nagyobb szerepet kapjon a teljesítményarányos bérezés.

Az olasz és japán gyártók is bért fejlesztettek

Hazánk határain kívül ugyancsak nem maradtak el a bérnövelésről szóló hírek. Olaszországban a Stellantis, a Ferrari, az Iveco és a CNH Industrial járműgyártók közel 70 ezer olasz alkalmazottjának harcoltak ki fizetésemelést az UILM és a FIM-CISL szakszervezetek. A március elejére megszületett négy évre szóló megállapodás 6,5 százalékos azonnali béremelést, az első két évre szólóan pedig több mint 11 százalékos bérfejlesztést tartalmaz. A még 2022 októberében kezdődött tárgyalások lezártával mind a gyártók, mind a szakszervezetek elégedettségüket fejezték ki. Utóbbiak szerint sikerült elérni fő céljukat, azaz a dolgozói bérek vásárlóerejének megvédését.

Az év elején azonban nem csak Európában emeltek béreket az autóipari vállalatok. Japánban a pénzromlás mértéke évtizedek óta nem látott szintet ütött meg, amire tekintettel a kormány fizetésemelésre szólította a vállalatokat. A Toyota az elmúlt két évtized legnagyobb béremeléséről állapodott meg szakszervezetével, a Honda pedig röviddel ezután az 1990 óta legnagyobbnak számító emelést jelentette be.

Hosszú sztrájkkal tiltakoztak az USA-ban

Egy hosszabb szünet után 2023 második felében a dolgozók és a szakszervezetek béremelési törekvései ismét rendszeres elemeivé váltak a híradásoknak. Az időszak leginkább meghatározó bérharca az Egyesült Államokban bontakozott ki, ahol a United Auto Workers (UAW), az ország legnagyobb autóipari szakszervezete azért szállt síkra, hogy a nagy amerikai autógyártók munkavállalói előnyös feltételekkel köthessék meg a szeptember 14-én lejárók helyébe lépő új kollektív szerződéseket. Az UAW többek között négy év alatt 40 százalékos béremelést, több szabadságot, valamint a veterán és új munkavállalók egyenlő bérezését kívánta kiharcolni a tárgyalások során. Mindezt egy olyan időszakban, mikor más gyártókhoz hasonlóan a Ford, a General Motors és a Stellantis is nagy összegeket fektetnek az elektrifikációba, arra késztetve őket, hogy más területeken csökkentsék költségeiket. Ez és a vállalatok közel 150 ezer munkatársát képviselő szakszervezet magas bérkövetelése előre vetítette, hogy a tárgyalások elnyúlóak és nehezek lesznek.

A felek álláspontjai közti óriási különbséget jól érzékeltette, hogy az UAW éles nyelvű elnöke, Shawn Fain augusztus 8-án élő adásban a szemetesbe dobta a Stellantis szerződésjavaslatát miután azt arconköpésnek minősítette. Az ekkorra több hónapja folyó tárgyalások a következő hetekben is csak lassan haladtak, ami szeptember elejére a feszültségek kiéleződéséhez vezetett. Ekkor az UAW a General Motors-t és a Stellantis-t is tisztességtelen munkaügyi gyakorlat miatt panaszolta be az illetékes hatóságnál, azt állítva, hogy a gyártók nem hajlandóak elvárható hozzáállást tanúsítani az egyeztetések során. A helyzetet csak súlyosbította, hogy ezzel egy időben Shawn Fain a tárgyalópartnerei azon szándékát, hogy gyáraikat esetlegesen külföldre telepítsék az alacsonyabb bérköltségek miatt, „gazdasági terrorizmus”-nak nevezte.

Ahogy az akkor sejthető is volt, az álláspontok a szeptember 14-i határidő lejártakor is távol maradtak, a gyártók legfeljebb 20 százalékos bérfejlesztést javasoltak, vagyis felét az UAW által elvártnak. 15-én a három OEM egy-egy nagy nyereséget hozó gyárában lépett sztrájkba 12.700 szakszervezeti dolgozó, ezzel hetente 24 ezer pickup és SUV elkészültét akadályozva meg. Egy héttel később, a tárgyalások nem kielégítő alakulását követően a munkabeszüntetést a Stellantis és a GM minden amerikai alkatrészelosztó központjára kiterjesztették. Bár a kettő vállalat azt közölte, hogy van „vészterve”, a helyzet mindenképpen veszélybe sodorta a márkakereskedések szerviz tevékenységét.

Egy hónappal később, október végén még mindig nem volt megállapodás, és az UAW a gyártók újabb üzemeire terjesztette ki akcióját, immáron leállítva a világ három legnyereségesebb autógyártó telephelyét. Egyre sürgetőbb volt a megegyezés az amerikai autóipar egészének, amit akkorra több mint 9 milliárd dollár kár ért, miközben napról-napra vált bizonytalanabbá az anyagi tartalékokkal nem rendelkező beszállítók helyzete. A fordulópontot a Ford és a szakszervezet október 25-i megegyezése jelentette, ami azonnal véget vetett a sztrájknak a 33 százalékos béremelést ajánló autógyártónál. Az egyezség lényegében meghatározta, hogy a másik kettő detroiti óriásnál milyen feltételekkel érhet véget a sztrájk, és október 30-án utolsóként a GM-nél is megállapodásra jutottak a felek. Bár követelései nem teljesültek maradéktalanul, az UAW a rekord mértékű béremeléseket győzelemként könyvelhette el. A szervezet közel 50 ezer tagját szólította arra, hogy csatlakozzon a körülbelül másfél hónapos munkabeszüntetéshez, ami az autógyártók több milliárd dollárjába került.

Máshol még folyt a küzdelem

A Detroiti Háromnál ugyan véget ért a szakszervezet és a munkáltatók közti küzdelem, azonban a Volvo Csoporthoz tartozó Mack Trucks teherautógyártónál egészen november közepéig kellett várni a megállapodásra, és vele a 39 napos sztrájk lezárására. A vállalat akkori közlése szerint a dolgozóknak „jelentős” fizetésemelést fognak biztosítani az új kollektív szerződés öt éves időtartama alatt.

Az ősz folyamán a határ túloldalán, Kanadában is napirendre került a béremelés. Itt a Ford és a GM dolgozóit képviselő Unifor szakszervezetnek előbbi gyártóval még szeptemberben sikerült megállapodnia, a másik amerikai OEM-mel azonban csak októberben, röviddel a helyi üzemek sztrájkkal megbénítása után született egyezség. A megállapodás értelmében a vállalat akár 25 százalékos béremelést nyújt, az adott pozícióban járó legmagasabb fizetés eléréséhez szükséges időt pedig nyolcról négy évre csökkentette.

A Tesla sem kerülhette el a sztrájkot

Az év második felében Dél-Koreában és Európában is munkabeszüntetésről hallhattunk. Koreában a Hyundai Motor 40 ezer szakszervezeti dolgozója augusztus vége felé szavazott a sztrájkra felhatalmazásról, miután a bértárgyalások két hónap elteltével sem vezettek eredményre. A sztrájk már pár nap alatt hatalmas kárt tudott volna okozni az autógyártónak, azonban szeptember közepére végül anélkül született megállapodás. A Reuters beszámolója szerint a Hyundai körülbelül 12 százalékos bérfejlesztést ajánlott fel, a nyugdíjkorhatár alacsony nyugdíjak miatt igényelt kitolását azonban nem volt hajlandó meglépni.

Európában a tengerentúli bérharcot a szakszervezeti képviselet hiányában megúszó Tesla került szembe munkavállalóival. Október 27-én az amerikai elektromosautó-gyártó mintegy 130 svédországi autószerelője lépett sztrájkba kollektív szerződés kötését követelve. A dolgozók igényében a helyi viszonyokat figyelembe véve semmi különös nincs: Svédországban a munkavállalók 90 százalékát foglalkoztatják kollektív szerződések keretében, azonban a Tesla elzárkózik azok használatától.

Miután a vállalat hajthatatlannak bizonyult, a sztrájkolókat támogatásukról biztosítandó hamarosan svéd kikötői dolgozók és autókereskedők is megtagadták a Tesla termékeinek kezelését. Ezután, november 24-én a Hydro Extrusions vetlandai üzemének ötven dolgozója csatlakozott, megtagadva a Teslához kötődő feladatok végrehajtását. A svédországi üzem alumínium részegységeket szállít a Tesla Berlinhez közeli autógyárának. Mivel a szóban forgó alkatrészek egyetlen európai beszállítója a Hydro Extrusions, nyilvánvaló volt, hogy a leállás nagy zavart kelthet a Tesla termelésében – erre utaló hírek azonban eddig nem érkeztek.

Több mint egy hónnappal a munkabeszüntetés kezdete után a Tesla még mindig nem hajlott az egyezségre. December elején tiltakozásul a PensionDanmark, Dánia egyik legnagyobb nyugdíjalapja bejelentette, hogy megválik Tesla-részvényeitől. A szimpátiaakciók ezután tovább terjedtek az észak-európai országokban. December 20-tól a dán kikötői dolgozók és kamionvezetők megtagadták a Svédországba irányuló Tesla-szállítmányok kezelését, és ugyanekkor norvég szakszervezeti dolgozók is hasonló lépést tettek.

Tovább íródik a történet

2023 nem jelentette a bérharcok végét. Idén sok vállalatnál újabb tárgyalások várnak a munkáltató és a munkavállalók képviselőire. Svédországban a Tesla technikusai folytatják munkabeszüntetésüket, miközben az Egyesült Államokban az UAW azon dolgozik, hogy a külföldi autógyártók munkavállalóit is képviselete alá vonja. Ez a törekvése beszámolók szerint több helyen is visszaélésekbe torkolló ellenállásba ütközött.

Mindazonáltal az elmúlt évben a szakszervezetek számos alkalommal könyvelhettek el sikert a tárgyalások végeztével. Bár nem sikerült minden követelésüket átvinni, sokszor olyan megállapodások születtek, amik előreláthatólag érdemlegesen mérséklik a felgyorsult pénzromlás hatását, miközben a vállalatok beruházási és fejlesztési lehetőségei sem kerülnek veszélybe a mostani kritikus időszakban.