Egy hiányzó iparág, ami nélkül nagy bajba kerülhetünk

Bár az elmúlt hónapokban némileg megtorpant a növekedés az elektromos autók iránti keresletben, így sem kérdéses, hogy a következő években további teret hódít majd az elektromos hajtás a közúti közlekedésben. A jelenlegi technológiai megoldások közül egyelőre a lítium-ionos akkumulátorok tűnnek befutónak, a legtöbb elektromos jármű ma ilyen akkuval fut az utakon. Ahogy egyre több lesz az elektromos autó, úgy lesz szükség egyre több akkugyárra a kereslet kielégítéséhez. Ezen a téren Magyarországnak nem lesznek problémái a bejelentett beruházásokkal, és a már működő akkumulátorgyárakkal együtt. Ez viszont csak az érem egyik oldala.

Valahol újra kell hasznosítani és kezelni kell a hulladékot, ami az akkugyártás során keletkezik. Sőt, most ugyan még ez a nagyobb probléma az elektromobilitáshoz kapcsolódó hulladékoknál, de néhány éven belül át fog fordulni a mérleg, és több lesz a selejt akkumulátor az öreg autókból. Erre egyelőre nincsen felkészülve Magyarország – ezt maga Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyilatkozta június 27-én, amikor hivatalában fogadta Geun Ki Munt, a Koreai Köztársaság Gazdasági Minisztériumának helyettes igazgatóját, Soo Chul Parkot, a SungEel HiTech Europe Kft. és a SungEel HiTech Hungary Kft. ügyvezető igazgatóját, valamint Dong Wook Chut, a SungEel Hitech Hungary Kft. igazgatóját.

„Nagy Márton fontosnak tartja az olyan cégekkel való kapcsolatfelvételt, mint a SungEel, mert az akkumulátor-feldolgozás jelenleg hiányzó iparág Magyarországon” – áll az NGM közleményében.

Alig néhány cég foglalkozik ezzel hazánkban

Magyarországon a lítium-ionos akkumulátorok alkatrészeinek feldolgozásával mindössze három cég foglalkozik: az említett SungEel Hitech Hungary Bátonyterenyén és Szigetszentmiklóson rendelkezik létesítménnyel, rajta kívül Komáromban a JWH Kft., Sóskúton pedig a Dongwha Electrolyte Kft. aktív ezen a területen, igaz, utóbbi vállalat elektrolitok gyártásával is foglalkozik.

A legismertebb cég ezek közül kétségtelenül a SungEel Hitech Hungary Kft., ami gödi Samsung gyártása során keletkező hulladékot dolgozza fel. A cég bátonyterenyei gyárát ideiglenesen be kellett zárni, miután sorozatos szabályszegéseket derített ki a hatóság. A vállalat honlapja szerint a bátonyterenyei létesítmény nemrégiben, június 12-én kapta meg újra a működési engedélyét, és június végén indult újra.

Nem magyar sajátosság az akkumulátor-feldolgozás alacsony szintje: a BASF újrahasznosító üzeme idén tavasszal kezdte meg a működést, egyelőre próbaüzemben. Európában kevés hasonló nagy üzem működik, de ez nem csoda, hiszen egyelőre még veszteséges iparágról beszélünk. Egy ilyen üzem felhúzása komoly költségekkel jár, de most még kevés az anyag, amit fel kell dolgozni benne.

Pedig Európában a politikum egyértelmű célja az akkumulátor-újrahasznosítás felvirágoztatása: a jelenlegi előírások szerint 2027-től a lítium 50, 2031-re pedig már 80 százalékát kell visszanyerni a hulladék akkumulátorokból, míg a kobalt, réz, nikkel és ólom esetében 2027-re 90, 2031-től 95 százaléknak kell lennie ennek az aránynak. A rendelet hatályba lépésétől számított nyolc év múlva, tehát 2031-től az új akkumulátorokban az ólom 85, a kobalt 16, a lítium és a nikkel 6-6 százalékának kell újrahasznosításból származnia. További öt évvel később ez az arány a kobaltnál 26, a nikkelnél 15, a lítiumnál pedig 12 százalékra emelkedik.

Veszélyes terep

A lítium-ionos akkumulátorok újrahasznosítása jelenleg nemcsak költséges, hanem kifejezetten veszélyes tevékenység is. Dr. Kun Róbert, vegyész, a Természettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, Jedlik Ányos Klaszter elnöke, és a Magyar Akkumulátorszövetség K+F+I munkacsoport vezetője 2023 őszén így fogalmazott ezzel kapcsolatban az autopro.hu-nak adott interjúban: „a jelenleg használt akkumulátorok újrahasznosításánál a cella felnyitása a legveszélyesebb rész, mégpedig azért, mert kérdés, hogy ilyenkor mi történik az elektrolittal? Sok helyen zárt, robotizált rendszerben végzik ezt a feladatot úgy, hogy a terem levegője nem érintkezhet a külső légkörrel. Ez viszont idő- és költségigényes folyamat. Kérdéses, hogy aki ezzel foglalkozik, befektet-e a biztonságos munkavégzésbe. Ha igen, akkor az elhasznált akkumulátorok is fontos alapanyagnak számíthatnak.”

A szakember arra utalt, hogy a lítium-ionos akkumulátorok felnyitása csak akkor biztonságos, ha az elektrolit nem érintkezik levegővel. Ennek biztosítása egy nagyon költséges feladat, ellenben e nélkül egy nagyon veszélyes folyamatról beszélünk. Márpedig a Mandiner 2022-es cikke szerint akkor még az akkumulátorok újrahasznosítása zömmel kézi erővel zajlott, az akkuk szétszerelésére pedig nem létezett standard protokoll.