Így csúszik ki a kormány a kezünkből

Napjaink autóiparának legmeghatározóbb területe az elektromos meghajtás mellett az önvezető járművek fejlesztése, melybe egyre több piaci szereplő vesz részt. Ezen fáradozások eredményeképpen egyszer egész biztosan kizárólag önvezetők fognak a közutakon közlekedni. A kérdés nem az tehát, hogy megvalósul-e, hanem hogy mikor.

A Volvo jövőkutatójának nincs túl pozitív álláspontja a témában. Aric Dromi szerint ugyanis előbb fogunk repülni az autókkal, minthogy a teljes forgalom átálljon az autonóm közlekedésre – különösen a városokban. A jövőkutató azt is elmondta, véleménye szerint az autógyártók nincsenek felkészülve a következő 15 évre. Dromi úgy látja, hogy egyetlen részterület, a járművek dolgok internetéhez való kapcsolása is méretes kihívást jelent.

Andy Palmer, az Aston Martin vezetője az AM-RB 001 modell bemutatása kapcsán ezzel szemben amellett érvelt, hogy idő kérdése csupán, mikor engedjük ki a kormányt a kezünkből. A cégvezető szerint azonban lesz még elég ideje azoknak, akik szeretik a vezetés élményét, ugyanis még jó pár évig, évtizedig a hagyományos autók lesznek a meghatározóak az utakon.

Még el sem engedtük a kormányt, máris fizethetnénk az adót. Amerikai szakértők szerint az ilyen járművek használói a jelenleg a benzinre és dízelre vonatkozó adókkal (előbbi gallononként 18,3, utóbbi 24,3 cent) megegyező nagyságú közterhet fizetnének, magyarul az önvezető kocsikat választók a megtett távolság függvényében járulnának hozzá a kapcsolódó fejlesztések végrehajtásához. Még nagyobb kormányzati bevételt jelenthetne a sofőr nélküli haszongépjárművek (teherautók és buszok) hasonló megadóztatása.

Módosult a Bécsi Közúti Közlekedési Egyezmény, melynek lényege röviden úgy foglalható össze, hogy a jármű irányítását befolyásoló technikai rendszereket akkor tekintik elfogadhatónak, ha azok megfelelnek az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) vonatkozó előírásainak vagy pedig olyan rendszerekről van szó, amelyeket a jármű vezetője felülbírálhat, azaz visszaveheti a kézi irányítást, vagy amelyeket kikapcsolhat. Az egyezmény szerint továbbra is szükség van olyan személyre a járműben, aki betölti a sofőr szerepét.

Az autonóm közlekedéssel kapcsolatos etikai kérdéseket vizsgáló, Németországban létrehozott speciális bizottság pedig arra az álláspontra jutott, hogy veszélyes közlekedési szituációban az emberi élet védelme élvezi a legmagasabb prioritást.

A döntéshozók az Egyesült Királyságban is dolgoztak, törvényben rögzítették, milyen biztosítási szabályok alapján kell eljárni, ha egy önvezető autó balesetet okoz. Mivel a robotpilóta üzemmódra is képes járműveket kínáló gyártók igyekeznek a felhasználóra hárítani egy esetleges baleset felelősségét, az új biztosítástípus legnagyobb előnye az ügyfél tehermentesítése lehetne. Ha a balesetező önvezető tulajdonosa rendelkezik ilyen biztosítással, a kárrendezési folyamat a jelenleginél jóval gyorsabban lezárulhat.

Ha minden jól megy a Continental fejlesztőrészlegén, akkor felesleges volt meghozni a fenti biztosítási szabályt. A vállalat víziója ugyanis az, hogy 2050-re felszámolja a halálos közúti baleseteket. A Vision Zero projekt a városokra is kitér. A Continental szerint az intelligens járművek az intelligens közlekedési berendezésekkel képesek a leghatékonyabban kapcsolatot teremteni.

Ez történt Magyarországon

Nagy mérföldkőhöz érkezett az önvezető téma magyar vonatkozásban, amikor év elején elindult a zalaegerszegi próbapálya tervezése. Az építkezés jelenleg is tart. A pálya önvezető járművek, buszok és teherautók tesztelésére hozták létre.

Március végén szándéknyilatkozatot írtak alá az önvezető járművek akadály nélküli közlekedéséről. 29 ország – köztük Magyarország – döntött arról, hogy együtt dolgoznak az önvezető, autonóm járművek akadály nélküli közlekedésén az Európai Unióban.

Reagálva az ipar igényeire, a BME Autonomous Vehicle Control Engineer elnevezésű, angolul hallgatható MSc képzést indított. Szalay Zsolt egyetemi docens, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője és a projekt egyik fő koordinátora azt mondta, a Bosch például jelezte, hogy autónóm járművekhez értő szakemberekből évente akár ötvenet is tudnának alkalmazni.

A Knorr-Bremsének is szüksége van a fent említett mérnökökre, ugyanis a vállalat magyarországi telephelyén azon dolgoznak, hogy belátható időn belül forgalomba kerülhessenek az önvezető teherautók.