Trend Reális alternatíva lehet a hidrogén a buszközlekedésben?

Reális alternatíva lehet a hidrogén a buszközlekedésben?

Pörge Béla | 2024.01.22 16:18

Reális alternatíva lehet a hidrogén a buszközlekedésben?

Fotó: Pörge Béla

Folyamatosan zajlik az európai közlekedésben a fosszilis energiahordozókról való leválás. A folyamat természetesen nehezebb és lassabb a haszongépjárművek esetében, így a közösségi közlekedésben is. Ezen a téren még nyitott kérdés a személyautóknál már egyoldalúvá váló dilemma: akkumulátoros elektromos vagy hidrogén üzemanyagcellás legyen a hajtás?

Január 19-e két okból is fontos mérföldkőnek számít Magyarországon a hidrogénalapú közlekedésben: egyrészt ezen a napon nyílt meg az első nyilvános, bárki által – egy regisztrációt követően – igénybe vehető hidrogénkút hazánkban, Budapest IX. kerületében, a Linde Gáz Magyarország üzemeltetésében. A másik ok, hogy újabb hidrogén üzemanyagcellás busz tesztelését kezdte meg a Volánbusz. Igaz, hogy rövidebb tesztek már eddig is előfordultak, de most párhuzamosan két hosszabb teszt is zajlik, lényegében ezek során dől majd el, mennyire van jövője ennek a technológiának a hazai tömegközlekedésben. Az egyik teszt az év első napjaiban rajtolt Debrecenben, a másik január 19-én Budapesten.

Érdekesség, hogy a Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozó HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. demonstrációs mintaprojektjeiben két olyan buszt tesztelnek, amik már ismerősek lehetnek: a Debrecenben, a DKV-nál debütáló Solaris Urbino 12 electric H2 ugyanaz a busz, ami korábban még lengyel rendszámmal futott teszten a Volánbusznál. A január 19-én bemutatkozó Toyota-Caetano H2.City Gold ugyan Dániából érkezett Magyarországra, ám kivitele megegyezik azzal a német demóbuszéval, ami tavaly januárban Pakson és a Volánbusznál is részt vett egy-egy rövid teszten.

Hosszabb tesztek

Ezúttal hosszabb időre érkeztek a hidrogénes buszok! Kísérleti projektjében a HUMDA a közösségi közlekedésben történő felhasználás lehetőségeit teszteli, a fővárosi agglomeráció mellett Debrecenben, Győrben, Kecskeméten, Kaposváron, Miskolcon és Zalaegerszegen is időszakosan forgalomba állítanak hidrogén üzemanyagcellás buszokat. Ahogyan arról a lapunk is beszámolt, Lepsényi István, a MÁV igazgatóságának elnöke, egyben a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke célul tűzte ki, hogy három éven belül megjelenjenek hidrogénhajtású vonatok a vasúttársaságnál és hidrogénhajtású autóbuszok a Volánbusznál.

Amint azt január 19-én a Hydrogen Open 2024 konferencia HUMDA Napján bejelentették, Budapest agglomerációjában is elindul egy hidrogén üzemanyagcellás autóbusz a menetrend szerinti forgalomban. A jármű a tervek szerint a későbbiekben a Kelenföldi pályaudvar és Szigethalom között közlekedik majd. A már említett, háromajtós Caetano H2.City Gold típusú buszt egy évig üzemelteti a budapesti agglomerációs járatain a Volánbusz. A jármű tartályaiban összesen 37,5 kilogramm hidrogéngáz tárolható, aminek hála egyetlen töltéssel 400 kilométert képes megtenni. Teljesen kiürült tartállyal a busz töltése nagyjából fél órát vesz igénybe, a bemutatón azonban csak öt százalékkal toldották meg a busz töltöttségét, ehhez pár perc is elegendőnek bizonyult.

Fotó: Pörge Béla

A Linde telephelyén 200 baron maximum 350 kilogramm hidrogén tárolható, ami kilenc busz feltöltésére vagy akár hetven személyautó megtankolására is elegendő lehet – ám egyelőre sem buszból, sem autóból nincs ennyi hidrogénes Magyarországon. Buszból a már említett Solaris és a cikkben szereplő Caetano az első kettő magyar rendszámot viselő hidrogénes példány, autóból a pontos adatok nem ismertek, de néhány Mirai-n kívül nincs hidrogén üzemanyagcellás autó a magyar piacon, ami a töltési infrastruktúra kezdetleges állapota miatt nem is csoda.

Csak látszatra megszokott tankolás

A busz tankolását a Linde Gáz Magyarország telephelyén végzik, a bemutató napján lapunknak is lehetősége volt megnézni magát a folyamatot – ami külső szemlélőként nem sokban különbözik egy benzinkúton történő tankolástól, azonban fontos különbség, hogy a töltőállomáson 350, illetve 700 bar nyomásra sűrítve tárolják a hidrogént. Az a jármű kialakításától függ, hogy melyikből kell tankolni – a tesztelt Caetano esetében ez 350 bar.

A nagy nyomásból adódóan hidrogént nem lehet például kannából tankolni, és a járműbe sem úgy történik a tankolópisztoly behelyezése, mint a belső égésű motoros autók esetében. Légmentes, a nyomásvesztést kizáró csatlakozásra van szükség, így a jármű és a töltőállomás esetében is szeleppel kell elzárni a hidrogén útját. Ha mégis levegő jut a rendszerbe, akkor az akár tönkre is teheti azt, míg a hidrogén kijutása a légtérbe fokozottan tűzveszélyes. Éppen ezért fontos a segítő személyzet egy hidrogénes töltőállomáson, sokkal inkább, mint egy hagyományos benzinkúton.

Az alábbi galériában a január 19-én debütáló CaetanoBus-ról nézhet meg további fotókat:

Tetszett ez a hír? Ne maradjon le a legfontosabb járműipari hírekről, iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken!

Kiemelt Partnereink