Hidrogénes busz a villanyáram városában

Ritka eseménynek számít Magyarországon, amikor hidrogén üzemanyagcellás busszal lehet utazni. Olyannyira, hogy január 16-a előtt közforgalomban mindössze egyetlen hidrogénes busz közlekedett Magyarországon: a Zöld Busz Program keretében egy Solaris a Volánbusz egyik, fővárosi agglomerációban található vonalán. Az egy hosszabb teszt volt, amit meghibásodások is kísértek, de természetesen az autopro.hu ott volt a történelmi buszteszten. Ahogy ott volt most Pakson is.

Pakson a Paksi Közlekedési Kft. tesztelt január 16-18. között egy Toyota-Caetano H2.City Gold típusú autóbuszt. A CaetanoBus egy portugál buszgyártó, melynek egyik leghíresebb modellje a Toyota üzemanyagcellás hajtását használó H2.City Gold – a hajtással kapcsolatos együttműködés miatt fut Toyota logókkal az egyébként Portugáliában gyártott jármű.

Mielőtt rátérnénk a busz részleteire, vegyük át, mit érdemes tudni a PK Kft.-ről! Pakson 2020-ra döntöttek úgy, hogy saját kezükbe veszik a város helyi tömegközlekedésének ellátását. Ebben az évben alapították meg a Kft.-t, ami 2021 februárjától üzemelteti a város helyi járatait. Ezt tíz darab Solaris típusú, tisztán elektromos busszal végzik, melyeket újonnan szereztek be – négy 8,9 méteres midi (még a Solaris harmadik generációjának külső jegyeivel) és hat darab 12 méteres szóló (már a negyedik generáció arculatával) látja el a paksi feladatokat. A közlekedési társaság vezetőivel folytatott beszélgetésen megtudtuk, hogy a buszok 90 százalék feletti rendelkezésre állást produkálnak, ráadásul a tízből kilenc busznak van vezénylése munkanapokon (igaz, ezek között van tartalék is). A CaetanoBus tesztelése idején a délutáni csúcsban a hidrogénes busszal együtt nyolc jármű szolgálta ki a paksiakat úgy, hogy a belváros és a lakótelep között 15 percenként járnak a buszok.

Irigylésre méltó helyzet! Ennek ellenére a paksiak nem dőltek hátra, újabb elektromos buszok beszerzését tervezik, ami pedig talán még izgalmasabb, hogy 2025-re kettő hidrogén üzemanyagcellás buszt is forgalomba állítana a PK. Ezzel Paks lenne az első magyar város, ahol ilyen busz közlekedik – az atomerőmű városa, ahol ráadásul napelemparkot is tervez a helyi szolgáltató a buszok töltéséhez.

Miért kell a hidrogén, ha van elég áram?

Tavi Tamás, a PK vezérigazgatója a január 17-ei konferencián két okot nevezett meg a hidrogénes buszok használata mellett: a tesztelt jármű töltése mindössze 9 percet vesz igénybe, ami sokkal gyorsabb, mint bármilyen akkumulátoros elektromos busz töltése. A másik szempont, amiért érdemes lehet hidrogént alkalmazni, az az energiatárolás: amennyiben megvalósul a PK Kft. telephelyének korszerűsítése keretében a napelempark, akkor energiatárolásra is szükség lesz. Bár a két csúcsidő között nappal is lehet tölteni néhány autóbuszt, alapvetően éjszaka van szükség töltésre, ekkor viszont a napenergia nem alkalmazható.

Hogy mennyire éri meg a hidrogén használata, az nyitott kérdés. Tavi Tamás fel is vetette az előadása végén a kérdést, hogy egy kilogramm hidrogént mennyiért lehet előállítani a különböző módszerekkel. Ennek megvitatására azonban nem volt idő. A PK ettől még belevágna az üzemanyagcellás buszok használatába az említett tenderrel, ráadásul Paks az egyetlen város Magyarországon, ahol eddig két hidrogénes buszt is teszteltek.

Utazási élmény

A tesztelt jármű egy töltéssel 400 kilométer megtételére képes, és amint említettük, tankolása mindössze 9 percet vesz igénybe – ezzel kapcsolatban érdekesség, hogy még 13 óra után is az Aktív Energiaház parkolójában álldogált a busz, majd a sofőr szólt, hogy kettőtől már utasokat kell szállítania. Közben pedig még meg is tankolták a PK telephelyén a buszt. Az üzemanyagcella teljesítménye 60 kilowatt, amelyet kiegészít egy beépített (44 kilowattórás lítium-titán-oxid) akkumulátor is, a járművet meghajtó villanymotor 180 kilowatt leadására képes.

A belső tér optimalizálása érdekében a hidrogéntartályokat és az üzemanyagcella-köteget a jármű tetején helyezték el. A tartályokban összesen 37,5 kilogramm hidrogéngázt lehet tárolni 350 bar nyomáson. A busz 85 utas szállítására alkalmas, és amint a fenti (és lenti) képen is látható, a belső dizájn egyértelműen utal a hidrogénre és a vízre a színvilágával.

A busz a hazai teszt előtt egyébként Csehországban és Szlovákiában is járt, vélhetően utóbbi állomásáról érkezhetett Paksra, hiszen az utastérben szlovák nyelvű szlogent és nagyszombati matricákat is lehetett látni.

A járművel délelőtt egy rövidebb kört tehettek meg a sajtótájékoztató résztvevői, délután pedig folytatta utasforgalmi tesztjét a busz az 1-es járaton. Az autopro.hu is kipróbálta a buszt: az összeszerelést dicséri, hogy az utastérben semmi nem zörgött, a futás alapvetően csendes, bár gyorsítás, és főleg a lassítás hanghatásokkal jár, amik főleg a trolibuszok hangjára emlékeztetnek.

Az utazási komfortot növeli a számos USB-csatlakozó, míg a busz vezethetőségét annak súlya segíti: egy akkumulátoros elektromos buszhoz képest jóval könnyebb járműről van szó, hiszen a hidrogén közel sem olyan nehéz, mint az akkumulátorok.

Érdemes megemlíteni - ahogyan az a szemből készült fotókon látszik is -, hogy a buszon nincs valódi visszapillantótükör, csak digitális: ezzel az aerodinamikai együttható javul, a vezetőfülke pedig ettől függetlenül is tele van kijelzőkkel.

Fontos megemlíteni, hogy a Messer Hungarogáz zöld, azaz megújuló energiával előállított hidrogént biztosított a paksi teszthez. A PK elmondása alapján az utasok nagy örömmel vették a tesztet, igaz, ebben közrejátszott az ingyenesség is.

Sokat elmond a paksi tömegközlekedés állapotáról, hogy bár ott is az újdonság erejével tudott hatni a hidrogén üzemanyagcellás CaetanoBus, de semmiképp sem számított futurisztikusnak, és csendességével sem lógott ki a sorból.

A buszról további képeket nézhet meg az alábbi galériában!