Vízfilmmel hűti a forró üzemcsarnokot egy magyar találmány

Az üzemcsarnokok nyári túlmelegedéstől minden gyártó cég tart, évről évre visszatérő probléma, hogy tömegesen ájulnak el a dolgozók. Ráadásul azon napok száma, amikor a napi átlaghőmérséklet 25 fok felett volt, az utóbbi években 20-ról majdnem a duplájára nőtt a globális felmelegedés miatt. Az ájulás sorleálláshoz, termeléscsökkenéshez vezet, és nyomban tovább dől a dominó az értékláncon. Emlékezetes marad a kis olasz alkatrészgyártó Albertini Cesare tavaly nyári üzemleállása, amely a Bosch, végül a BMW termelését is megakasztotta. Itt is a forróság okozta a tömeges rosszullétet, és hazánkban is akadt már példa ilyen esetekre, méghozzá épp az autóipari szektorban.

A magyar tetőhűtési technológiát tervező és kivitelező vállalkozó, Weeber István valójában a mezőgazdasági öntözési technológiát alkalmazta az ipari ingatlanok hűtésére. Számításaik szerint egy 10 ezer négyzetméteres lapos tetős csarnokot egy nap alat 60-80 MWh-nyi hőenergia ér. Ha viszont egy liter vizet egy négyzetméterre egy óra alatt fecskendeznek ki, akkor ez 750 W-nyi hőenergiát tud elvonni. És bár a párásítás százezer liter víz felhasználását jelenti egy nap alatt, de a hűtés rögtön megindul, és hatékonyabbá válik a légkondicionálók működése is, mert nem kell akkora hőmérsékleti különbséggel dolgozniuk. A célra az ipari parkokban általában kéznél lévő szürkevíz is felhasználható, és nem képződik csurgalék sem, hiszen minden elpárolog. A megoldás további nagy előnye, hogy mivel a tető így nincs kitéve nagy, akár 60 fokos napi hőingadozásnak, a dilatáció megszűnik, vagyis a beázás problémáját el is lehet felejteni. A párásítással elért hőelvonás együtt kezeli a bel- és kültéri klimatikus viszonyokat, vagyis nem fűti fel az épület körüli teret, mint a légkondicionáló gépek, nem okoz hőszigetet, nem fűti a közvetlen környezetet.

Weeber István

Az újítást birtokló Öntözés.hu Kft. a Műszaki Egyetemmel kétéves kutatást végez, hogy a technológiát validálhassa. Ezzel párhuzamosan egy EU-s pályázathoz keresnek pilot-projektben részt venni szándékozó, üzemcsarnokkal rendelkező cégeket. A pályázat hetven százalékos uniós támogatást jelent.

– A hagyományos hűtési technológiák hátránya, hogy a légkondicionálásos hűtés fentről lefelé megindítja a hőáramlást, újabb és újabb lehűtendő hőrétegeket hozva abba a magasságba, ahol a munka folyik. A találmány viszont épp ellenkező irányban dolgozik: felfelé, a tetőn át vonja el, húzza ki a hőt – mutatott rá Dobszay Gergely, a BME Épületszerkezettani tanszékének vezetője. A tanszék végzi azt az egy, maximum két évre tervezett validálási munkát, amelynek során különböző nagyságú, funkciójú és elhelyezkedésű épületet szerelnek fel a technológiával.

Nem vizet vagy vízcseppeket, hanem vízfilmet kell elpárologtatni. Tehát nem az történik, hogy a sprinkler-rendszer jelentős vízveszteséggel állandóan locsolja a tetőt, hanem abban a cellában és akkor spriccel vékony vízréteget a felületre, ahol már felszáradt at előző réteg.

– Nincs ereszcsatornába összegyűlő víz, minden elpárolog, visszajut a levegőbe – a hővel együtt – ecsetelte a technológia előnyeit Weeber István a KPMG budapesti irodaházában tartott sajttájékoztatón.

A működés mégis eltér a párakapuknál megszokott megoldástól, mert míg ott nagy nyomással, jelentős energia-befektetéssel érik el a mikron-méretű cseppeket, itt precíziós szórófejek juttatják a levegőbe a megfelelő méretű, a levegőben kellő ideig szálló vízködöt.

A találmányt már több fórumon is elismerték: az E.ON Energy Globe versenyének döntőjébe került, végül díjat nem kapott újítást energiatakarékosság, környezetvédelem szempontjából a legjelentősebb pályázatnak minősítette. Az Európai Szabadalmi Hivatalnál folyamatban van a bejegyzés, a cég épp a héten kapott állásfoglalást arról, hogy az újítás minden igénypontja nemzetközi szinten is releváns. A technológiát a Magyarországi Svéd Kereskedelmi Testület is díjazta.

Füredi Balázs, a KPMG tanácsadója a sajtótájékoztatón elmondta, a tanácsadó cég a Közép-magyarországi régió 12 ipari parkjában 100 lapostetős üzemcsarnokot vizsgált meg, itt akár 3 millió négyzetméternyi tető is ellátható lenne a Tetőhűtés által kínált technológiával. A szakértő a megoldás legnagyobb előnyeként a jelentős pénzügyi megtakarítást, a környezetkímélést említette, de az is nyereség a megrendelő cég számára, hogy a termelési rizikók közül a dolgozói rosszullétet ki lehet iktatni, vagyis a leállások esélye radikálisan csökken.

(Nyitókép: Tetőhűtés.hu)