Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Járműmérnök-hallgatóknak tartott képzést a BMW
2024.05.02 16:22Romániába költözik a Michelin gumigyára
2024.05.02 15:17Kirúgja az összes töltéssel foglalkozó dolgozóját a Tesla
2024.05.02 13:18Duális egyetemi mentor programot indít a szombathelyi Schaeffler
2024.05.02 12:22Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Jönnek a műanyagok, de a benzin is velünk marad
A MOL azzal számol, hogy hosszútávon csökkenhet a csoport üzemanyag-árbevétele, ezért az elektromos mobilitási trendet megülve a műanyag-alapanyagok gyártásának felfuttatásán dolgozik. Egri Miklós, a vállalat fogyasztói szolgáltatások üzletágának stratégiai projektjeiért felelős igazgatója szerint azonban még 2030-ban is a fosszilis üzemanyag lesz a meghatározó.
– A MOL befektetői részéről melyek a leggyakrabban elhangzó kérdések a dekarbonizáció folyamatával kapcsolatban? Nem az a legnagyobb félelmük, hogy előbb-utóbb ki kell szállniuk az olajiparból?
– Tőzsdei, piaci alapon működő vállalatként nem lehet más célunk, hogy növekvő és versenyképes hozamot biztosítsunk részvényeseinknek. Jövedelmezőségünk növekedését a 2030-ig szóló stratégiánkban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása biztosítja. Azt gondolom, a MOL 2030 stratégia a befektetők és minden érintett számára is világosan felrajzolta a MOL előtt álló utat. A világ átalakulóban van, és a MOL az elsők között adta meg erre a választ új stratégiájában.
– A MOL a jelenlegi 70-30 százalék üzemanyag, illetve egyéb petrolkémiai termékarányt fokozatosan eltolja az 50-50 százalék felé. Ebbe a fajta váltásba hogyan játszanak bele a mobilitás trendjei, az autóipar új nyersanyag-igényei?
– Teljes mértékben összhangban vannak a trendek és a MOL fejlesztései. Az autóipar folyamatosan a járművek energiafogyasztásának, így a szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére törekszik. Ennek egyik eleme a járművek súlyának csökkentése, amiben nagy szerepe lesz az új típusú, könnyű műanyagoknak. A MOL Tiszaújvárosban zajló stratégiai beruházásai ezt az irányt követik: a vállalat mintegy 1 milliárd dollárt, csaknem 300 milliárd forintot a műanyag alapanyag poliolok gyártására alkalmas petrolkémiai komplexum létrehozására fordítja majd. A poliolnak széleskörű alkalmazási területe van a műanyag-gyártásban. A poliolokból előállítható poliuretán műanyagokat világszerte széles körben alkalmazzák az építőiparban, autó-, csomagoló- és bútoriparban.
– Ez a váltás, piaci változás egyben azt is jelenti, hogy hosszabb távon a MOL az üzemanyag-bevételek csökkenésére számít, hiszen portfólióját tudatosan áthangolja. Ez így van?
– Hosszabb távon valóban így lehet, a kérdés, hogy milyen időhorizonton nézzük. A 2030 stratégiában is kimondjuk, hogy a MOL számára továbbra is hagyományos üzletágai és az integrált modell jelentik a pénztermelés motorját. A jelenlegi előrejelzések szerint világszerte 2030-ban még az autók jelentős része igényel majd fosszilis üzemanyagot. Így a kereslet nem fog drasztikusan, egyik napról a másikra csökkenni.
– Az Enter Tomorrow 2030 stratégia keretén belül az 5 éves befektetési ciklusokra vetített 4,5 milliárd dollár hova, milyen területekre érkezik?
– A MOL-csoport 2030-as stratégiájának egyik sarokköve, hogy a jövőben nagy súlyt fektetünk a kibányászott, majd finomított szénhidrogénekből vegyipari termékeket, műanyagokat előállító petrolkémiai ágazat fejlesztésére. Célunk, hogy a beruházásaink révén a térség vezető vegyipari vállalatává váljunk, és tovább növeljük a finomítás-feldolgozás értékláncának integrációját. Ennek szerves részét képezi a már említett tiszaújvárosi beruházás. A MOL további fejlesztéseket tervez a közép-kelet-európai piacvezető töltőállomás-hálózatában is. Szerteágazó kiskereskedelmi hálózatunkra és tízmilliós ügyfélbázisunkra építve új fogyasztási termékeket és szolgáltatásokat vezetünk be. A töltőállomás-hálózat modernizálása és további fejlesztése szintén a MOL célkitűzései között szerepel: ennek részeként a vállalat a Fresh Corner koncepciót 2018 végére már 700 értékesítési pontra kívánja kiterjeszteni. A Kutatás-termelésben MOL több mint 2 milliárd dollár értékben valósít meg organikus tőkeberuházásokat 2017 és 2021 között, főleg Közép-Kelet-Európában, Magyarországon és Horvátországban, emellett az Északi-tengeren, Pakisztánban, Kazahsztánban és Oroszországban is folytatjuk kutatás-termelési tevékenységünket.
– Az Enter Tomorrow 2030 többek között arról is szól, hogy Közép-európai vezető gyártói és szolgáltatói lesznek az alternatív üzemanyagoknak. Ez pontosabban milyen energia mixet (CNG, LNG, elektromos) takar, milyen fejlesztések szükségesek, mekkora és milyen időtávú megtérülés várható?
– Az alternatív üzemanyagok területén is a piaci igényekhez kell igazodnunk. Ebben egyébként nincs semmi új, hiszen a hagyományos üzemanyagokat is folyamatosan fejlesztettük, gondoljunk csak a katalizátoros gépkocsipark növekedésére, ezzel párhuzamosan a kénmentes üzemanyagok megjelenésére, majd általánossá válására. A MOL célja, hogy mobilitást biztosítson az úton lévőknek, függetlenül attól, hogy ez milyen üzemanyaggal történik. Minden olyan üzemanyag forgalmazásának a lehetőségét megvizsgáljuk, amely a jelenleg kínált termékekkel versenyképes lehet, és a kellő kereslet is kialakulhat iránta. Ebbe a CNG éppúgy beletartozik, mint az LNG, vagy esetleg a hidrogén alapú üzemanyagok. Az elektromos autók térnyerése kapcsán 2017-ben társaságunk nemcsak megkezdte a felkészülést a jövő elektromos közlekedésére, de rögtön sikert is el tudtunk érni, hiszen az energia-, valamint autóipari szektorokból érkező több más konzorciumi partnerünkkel közösen alapított Next-E projektünk európai uniós támogatásban részesült, és így letehetjük az e-mobilitás alapköveit Kelet-Közép-Európában. A MOL már az első elektromos töltők telepítésén dolgozik, melynek eredményeképpen, 2020-ra Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban, Romániában, Horvátországban és Szlovéniában összesen 252 gyors és ultragyors elektromos töltőből álló hálózatot építünk ki az ún. TEN-T korridor mentén, létrehozva ezzel az országok közötti biztonságos átjárást.
– Tagadhatatlan, hogy a MOL Bubi és MOL Limo sikeres szolgáltatások, amelyek közül a Limo még biztosan pilot időszakban van. E kétfajta mobilitási szolgáltatást tervezik-e bővíteni, más városokba telepíteni, netán külföldre? Kolozsvár, Temesvár, Zágráb, Bukarest esetleg?
– A MOL Limo szolgáltatás csoportszintű kiterjesztése sem ördögtől való ötlet: már vizsgáljuk, hogy mely nagyvárosokban például Prágában, Pozsonyban, Belgrádban vagy akár Zágrábban érdemes még bevezetni a szolgáltatást. Így exportáltuk a MOL Bubit is, ami Pozsonyban Slovnaft BAjk néven indul el hamarosan, és amelyet a MOL-csoport szlovákiai leányvállalata, a Slovnaft működtet majd a budapesti tapasztalatokat is beépítve a rendszerbe.
– Egyébként megtörtént már a Limo-flotta 200 darab benzines példányának légkondicionált járművekre történő cseréje?
– Igen, megkezdtük, és folyamatosan cseréljük.
– Úgy tűnik, közösségi robogó-fronton beelőzte a MOL-t egy lengyel cég a BlinkeeCityvel. Ugyanakkor még nyitott a piac. Terveznek közösségi MOL-robogót?
– Elkötelezettek vagyunk az újfajta mobilitási módok mellett. De jelenleg a Limo fejlesztésére koncentrálunk. Akkor lépünk tovább, ha a Limo tervezett fejlesztéseit végrehajtottuk, és emellett további piaci igényt látunk az egyéb közlekedési módokat illetően.
– A MOL flottakezeléssel is foglalkozik. Ennek része lehet egy tehergépjármű-flotta is?
– Külön céget hoztunk létre a flotta kezelésére, a Fleet Solution Kft.-t. Jelenleg a MOL 1300 személy- és kisteherautóját kezeli, de már vannak külső ügyfelei is. Egyelőre erre a szegmensre koncentrálunk, megrendelőink is ezt igénylik tőlünk.