Szolgáltatók Jönnek a műanyagok, de a benzin is velünk marad

Jönnek a műanyagok, de a benzin is velünk marad

Kuthi Áron | 2018.07.25 11:37

Jönnek a műanyagok, de a benzin is velünk marad

A MOL azzal számol, hogy hosszútávon csökkenhet a csoport üzemanyag-árbevétele, ezért az elektromos mobilitási trendet megülve a műanyag-alapanyagok gyártásának felfuttatásán dolgozik. Egri Miklós, a vállalat fogyasztói szolgáltatások üzletágának stratégiai projektjeiért felelős igazgatója szerint azonban még 2030-ban is a fosszilis üzemanyag lesz a meghatározó.

– A MOL befektetői részéről melyek a leggyakrabban elhangzó kérdések a dekarbonizáció folyamatával kapcsolatban? Nem az a legnagyobb félelmük, hogy előbb-utóbb ki kell szállniuk az olajiparból?
– Tőzsdei, piaci alapon működő vállalatként nem lehet más célunk, hogy növekvő és versenyképes hozamot biztosítsunk részvényeseinknek. Jövedelmezőségünk növekedését a 2030-ig szóló stratégiánkban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása biztosítja. Azt gondolom, a MOL 2030 stratégia a befektetők és minden érintett számára is világosan felrajzolta a MOL előtt álló utat. A világ átalakulóban van, és a MOL az elsők között adta meg erre a választ új stratégiájában.

– A MOL a jelenlegi 70-30 százalék üzemanyag, illetve egyéb petrolkémiai termékarányt fokozatosan eltolja az 50-50 százalék felé. Ebbe a fajta váltásba hogyan játszanak bele a mobilitás trendjei, az autóipar új nyersanyag-igényei?
Teljes mértékben összhangban vannak a trendek és a MOL fejlesztései. Az autóipar folyamatosan a járművek energiafogyasztásának, így a szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére törekszik. Ennek egyik eleme a járművek súlyának csökkentése, amiben nagy szerepe lesz az új típusú, könnyű műanyagoknak. A MOL Tiszaújvárosban zajló stratégiai beruházásai ezt az irányt követik: a vállalat mintegy 1 milliárd dollárt, csaknem 300 milliárd forintot a műanyag alapanyag poliolok gyártására alkalmas petrolkémiai komplexum létrehozására fordítja majd. A poliolnak széleskörű alkalmazási területe van a műanyag-gyártásban. A poliolokból előállítható poliuretán műanyagokat világszerte széles körben alkalmazzák az építőiparban, autó-, csomagoló- és bútoriparban.

– Ez a váltás, piaci változás egyben azt is jelenti, hogy hosszabb távon a MOL az üzemanyag-bevételek csökkenésére számít, hiszen portfólióját tudatosan áthangolja. Ez így van?
Hosszabb távon valóban így lehet, a kérdés, hogy milyen időhorizonton nézzük. A 2030 stratégiában is kimondjuk, hogy a MOL számára továbbra is hagyományos üzletágai és az integrált modell jelentik a pénztermelés motorját. A jelenlegi előrejelzések szerint világszerte 2030-ban még az autók jelentős része igényel majd fosszilis üzemanyagot. Így a kereslet nem fog drasztikusan, egyik napról a másikra csökkenni.

– Az Enter Tomorrow 2030 stratégia keretén belül az 5 éves befektetési ciklusokra vetített 4,5 milliárd dollár hova, milyen területekre érkezik?
A MOL-csoport 2030-as stratégiájának egyik sarokköve, hogy a jövőben nagy súlyt fektetünk a kibányászott, majd finomított szénhidrogénekből vegyipari termékeket, műanyagokat előállító petrolkémiai ágazat fejlesztésére. Célunk, hogy a beruházásaink révén a térség vezető vegyipari vállalatává váljunk, és tovább növeljük a finomítás-feldolgozás értékláncának integrációját. Ennek szerves részét képezi a már említett tiszaújvárosi beruházás. A MOL további fejlesztéseket tervez a közép-kelet-európai piacvezető töltőállomás-hálózatában is. Szerteágazó kiskereskedelmi hálózatunkra és tízmilliós ügyfélbázisunkra építve új fogyasztási termékeket és szolgáltatásokat vezetünk be. A töltőállomás-hálózat modernizálása és további fejlesztése szintén a MOL célkitűzései között szerepel: ennek részeként a vállalat a Fresh Corner koncepciót 2018 végére már 700 értékesítési pontra kívánja kiterjeszteni. A Kutatás-termelésben MOL több mint 2 milliárd dollár értékben valósít meg organikus tőkeberuházásokat 2017 és 2021 között, főleg Közép-Kelet-Európában, Magyarországon és Horvátországban, emellett az Északi-tengeren, Pakisztánban, Kazahsztánban és Oroszországban is folytatjuk kutatás-termelési tevékenységünket.

– Az Enter Tomorrow 2030 többek között arról is szól, hogy Közép-európai vezető gyártói és szolgáltatói lesznek az alternatív üzemanyagoknak. Ez pontosabban milyen energia mixet (CNG, LNG, elektromos) takar, milyen fejlesztések szükségesek, mekkora és milyen időtávú megtérülés várható?
Az alternatív üzemanyagok területén is a piaci igényekhez kell igazodnunk. Ebben egyébként nincs semmi új, hiszen a hagyományos üzemanyagokat is folyamatosan fejlesztettük, gondoljunk csak a katalizátoros gépkocsipark növekedésére, ezzel párhuzamosan a kénmentes üzemanyagok megjelenésére, majd általánossá válására. A MOL célja, hogy mobilitást biztosítson az úton lévőknek, függetlenül attól, hogy ez milyen üzemanyaggal történik. Minden olyan üzemanyag forgalmazásának a lehetőségét megvizsgáljuk, amely a jelenleg kínált termékekkel versenyképes lehet, és a kellő kereslet is kialakulhat iránta. Ebbe a CNG éppúgy beletartozik, mint az LNG, vagy esetleg a hidrogén alapú üzemanyagok. Az elektromos autók térnyerése kapcsán 2017-ben társaságunk nemcsak megkezdte a felkészülést a jövő elektromos közlekedésére, de rögtön sikert is el tudtunk érni, hiszen az energia-, valamint autóipari szektorokból érkező több más konzorciumi partnerünkkel közösen alapított Next-E projektünk európai uniós támogatásban részesült, és így letehetjük az e-mobilitás alapköveit Kelet-Közép-Európában. A MOL már az első elektromos töltők telepítésén dolgozik, melynek eredményeképpen, 2020-ra Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban, Romániában, Horvátországban és Szlovéniában összesen 252 gyors és ultragyors elektromos töltőből álló hálózatot építünk ki az ún. TEN-T korridor mentén, létrehozva ezzel az országok közötti biztonságos átjárást.

– Tagadhatatlan, hogy a MOL Bubi és MOL Limo sikeres szolgáltatások, amelyek közül a Limo még biztosan pilot időszakban van. E kétfajta mobilitási szolgáltatást tervezik-e bővíteni, más városokba telepíteni, netán külföldre? Kolozsvár, Temesvár, Zágráb, Bukarest esetleg?
A MOL Limo szolgáltatás csoportszintű kiterjesztése sem ördögtől való ötlet: már vizsgáljuk, hogy mely nagyvárosokban például Prágában, Pozsonyban, Belgrádban vagy akár Zágrábban érdemes még bevezetni a szolgáltatást. Így exportáltuk a MOL Bubit is, ami Pozsonyban Slovnaft BAjk néven indul el hamarosan, és amelyet a MOL-csoport szlovákiai leányvállalata, a Slovnaft működtet majd a budapesti tapasztalatokat is beépítve a rendszerbe.

– Egyébként megtörtént már a Limo-flotta 200 darab benzines példányának légkondicionált járművekre történő cseréje?
Igen, megkezdtük, és folyamatosan cseréljük.

– Úgy tűnik, közösségi robogó-fronton beelőzte a MOL-t egy lengyel cég a BlinkeeCityvel. Ugyanakkor még nyitott a piac. Terveznek közösségi MOL-robogót?
– Elkötelezettek vagyunk az újfajta mobilitási módok mellett. De jelenleg a Limo fejlesztésére koncentrálunk. Akkor lépünk tovább, ha a Limo tervezett fejlesztéseit végrehajtottuk, és emellett további piaci igényt látunk az egyéb közlekedési módokat illetően.

– A MOL flottakezeléssel is foglalkozik. Ennek része lehet egy tehergépjármű-flotta is?
Külön céget hoztunk létre a flotta kezelésére, a Fleet Solution Kft.-t. Jelenleg a MOL 1300 személy- és kisteherautóját kezeli, de már vannak külső ügyfelei is. Egyelőre erre a szegmensre koncentrálunk, megrendelőink is ezt igénylik tőlünk.

Kiemelt Partnereink