Többen lennének óvónők, mint villamosmérnökök

Az elmúlt időszakban gyakran felvetettük cikkeinkben a kérdést, hogy milyen irányban kellene változnia, fejlődnie a magyar felsőoktatásnak. Vajon túlzó-e az intézmények száma, sok, avagy kevés a hallgatói létszám a népesség arányában? Legutóbbi megszólalóként Palkovics László, immár felsőoktatási államtitkárként tette ki a pontot, rögtön hármat is a válasz végére. Szerinte ugyanis önmagában nem megválaszolható a kérdés, s ha lehet, nem bezárni, hanem újrapozícionálni kellene az intézményeket. A fiatalok is megadták a maguk sajátos válaszát a dilemmára, ugyanis csökkenő demográfiai mutatók ide, külföldre vándorlásra vonatkozó prognózisok oda, 10 ezer fővel többen jelentkeztek idén az általános eljárásban a hazai egyetemekre és főiskolákra, mint egy évvel korábban. A bejutási arány 69,7 százalékos lett, vagyis a bejutók száma is nagyobb lett a tavalyinál. Ráadásul máris megkezdődött a pótfelvételi időszak, tehát a szám még emelkedni fog a következő hónapban (jelentkezési határidő: augusztus 12.).

Képzések megoszlása a felvettek körében (felvi.hu)

Noha jó ideje a járműipar, a műszaki vállalatok teljesítménye húzza a magyar gazdaságot, s a kormányzat is errefelé igyekszik terelni a hallgatói érdeklődést, 20 százalékos összaránnyal a gazdaságtudományi képzések állnak a szakmai toplista élén. 15 százalékkal következnek a műszaki szakok, bár különválasztották az informatikai képzéseket, amelyek 7 százalékkal önállóan már nem férnek fel a dobogóra. Némileg meglepő módon ugyanis a pedagógusképzés a bronzérmes 12 százalékos eredménnyel, bölcsész szakokra a felvettek 9 százaléka jutott be első körben, minden képzési szintet, valamennyi munkarendet és finanszírozási formát figyelembe véve.

Viszont ha az első helyes jelentkezéseket vesszük figyelembe, változnak az eredmények. A legnépszerűbb képzési alapterületek alap- és osztatlan képzésben első helyes jelentkezések alapján a műszaki (18 százalék), a gazdaságtudományi (12 százalék), az orvos- és egészségtudományi (11 százalék), valamint a pedagógusképzés (10 százalék). Az összes jelentkező 49,4 százalékát az első megjelölt helyre vették fel.

A legnépszerűbb szakok (felvi.hu)

A legnépszerűbb szakok listavezetője nem meglepő módon a gazdálkodás és menedzsment képzés, ezt követi a jogász szak. Aligha véletlen, hogy ezek a végzettségek ígérik a legjobban fizetett pozíciókat. Az élmezőnyben, harmadik helyen szerepel a gépészmérnöki képzés, 2107 gólya kezdheti meg ilyen szakon a tanulmányait szeptembertől. Kiemelkedő, negyedik helyezést ért el a mérnökinformatikus szak, míg alig 1400 fiatal lenne villamosmérnök. Érdekes tény, hogy ápoló, óvodapedagógus, vagy vendéglátó szakra is külön-külön több jelentkezőt vettek fel.

Ezekbe az intézményekbe jutottak be a legtöbben (felvi.hu)

Oktatási intézményekre lebontva a népszerűségi sorrendet az úgynevezett „elit” egyetemek vezetik. Az ELTE, DE, SZTE sort a BME folytatja, az új karral bővült Óbudai Egyetem a kilencedik, míg a vélhetően az Audi győri gyárának vonzereje miatt is erősödő Széchenyi István Egyetem a tizedik a listában. Karok szerinti bontásban viszont már a győri egyetem viszi a prímet a műszaki képzőhelyek közül, ami érthető, hiszen itt működik a legnagyobb hazai műszaki kar. 1711 halgató jutott be a SZE MTK-ra, míg a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara 1387 új tanulót tudhat magáénak.

A legtöbb új hallgatót fogadó karok (felvi.hu)

Figyelemre méltó tény, hogy folytatódott a fizetős hallgatók arányának jelentős csökkenése. 2012-ben 51 ezer állami ösztöndíjas hallgatóra 36 ezer önköltséges tanuló jutott, tavaly 54 ezer kontra 26 ezer volt a két érték, idén pedig 56 ezer 913 fő kap állami támogatást, s csupán alig több mint 17 ezer hallgatónak kell fizetnie a képzése költégeit.