Új magasságokba emelkedik a hazai repülőipar

Magyarország repülőipara a 2010-es évtizedtől, és főképpen annak második felétől kezdve nagy léptékű fejlődésen ment és megy keresztül. Mára számos nemzetközi vállalat rendelkezik hazánkban karbantartói, termelő- vagy éppen kutatás-fejlesztési telephellyel. A példák között említhető a GE Aviation Hungary veresegyházi üzeme, amely a General Electric hálózatának egyik vezető kompozitjavító központjának számít. Szintén karbantartási szolgáltatásokat nyújt a Lufthansa Technik Budapest Kft., mely 2016 óta egy mérnökközponttal is rendelkezik a fővárosban.

Alkatrészek, egészen pontosan klímacsövek, oldalfalak, ablakárnyékolók, ajtók és ajtókeretek, izolálócsomagok készülnek a Diehl Aviation Hungary nyírbátori üzemében. A 2011-ben alapított német hátterű vállalat Debrecenben mérnöki központtal is rendelkezik 2017 óta, a létesítménynek hála a kompetenciái közé tartozik az alkatrésztervezés is.

A magyar hátterű cégek közül talán a legismertebb a Magnus Aircraft Zrt. A 2014-ben színre lépett vállalat központja és üzemei is a Pécs-Pogány Repülőtéren találhatóak, ahol a kétüléses Fusion termékcsalád kompozit sárkányszerkezetű repülőgépeit készítik.

Valódi High-tech megoldást tudhat magáénak a 2018-ban létrehozott budapesti AerinX Kft., mely a repülőgépek karbantartását kívánja megkönnyíteni kiterjesztett valóságon alapuló rendszerével. Az idő- és költségmegtakarítást lehetővé tevő technológia lényege, hogy az okosszemüveget viselő karbantartók közvetlenül a repülőkre vetítve láthatják azok vázszerkezetének és korábbi sérüléseiknek elhelyezkedését.

Az egyetemek is bekapcsolódnak

Az előbbi példák jól mutatják, hogy a mostani évtized elejére számos repülőgépipari vállalat vált aktívvá Magyarországon, melyek a repülőipari tevékenységek széles skáláját fedik le, ideértve a repülőgépgyártást is. Az előző évekhez hasonlóan a hazai repülési szektor bővülése 2021 során is folytatódott.

Ugyan a még 2020 közepén bejelentett gyulai Airbus-gyár építésének befejezésére 2022-ig kellett várni, az üzemhez kapcsolódóan fontos mérföldkő volt a Békéscsabai Szakképzési Centrum fémipari képzőközpontjának, a Magyar Repülőgépipari Akadémiának kialakítása. Az elsődlegesen, de nem kizárólagosan az Airbus Helicopters gyulai gyárának szakemberigénye kielégítésére tervezett létesítményt 2,2 milliárd forint beruházással alakították ki 2021 februárja és szeptembere között. Az első diákok képzését még az őszi hónapban megkezdett létesítmény a térség legmodernebb méréstechnikai és anyagvizsgáló laboratóriumának, automatizációs és szimulációs kabinetjének számít, és egyszerre akár 150-200 tanuló képzéséhez rendelkezik kapacitással.

A következő hónapban, októberben adták át a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a BME – Rolls-Royce Moduláris Hibrid Hajtásrendszer Laboratóriumot. A labor az egyetem és a Budapesten több mint száz főt foglalkoztató, elektromos repülők hajtásrendszereit fejlesztő Rolls-Royce Hungary Kft. együttműködésében valósult meg. A laborban elhelyezett berendezések lehetővé teszik az elektromos hajtáslánc komponenseinek vagy akár az egész rendszer tesztelését nem csupán a Roll-Royce mérnökei, de más vállalatok számára is.

A BME nem csupán a laboron keresztül, és nem is csak annak elkészülte óta kapcsolódik a légiközlekedési iparághoz. Az egyetem 2012-től működött együtt a Siemens-szel és annak budapesti légiipari hajtásrendszereket fejlesztő részlegével, melyet 2019-ben vett át a Rolls-Royce. Egy másik magyar egyetem, az Óbudai, szintén bekapcsolódott már a repülőgép-fejlesztésekbe. Az egyetem 2021 novemberében túrautakra alkalmas hibrid és teljesen elektromos hajtású repülőgépek fejlesztéséről írt alá szerződést a Magnus Aircrafttal. Az együttműködés keretében az oktatási intézmény az eFusion repülőgép hajtásláncának tervezéséért vállal felelősséget.

Talán a fentieknél is fontosabb fejlemény volt azonban, hogy magyar többségi tulajdonba került a katonai kiképző és könnyű harcászati gépeket gyártó cseh Aero Vodochody vállalat. Szeptember 30-tól Szalay-Bobrovniczky Kristóf, mostani honvédelmi miniszter közvetett módon 80 százalékos tulajdonrészt szerzett a vállalatban, amelytől a Magyar Honvédség számára 12 kiképzőgépet rendelt a magyar állam, a hvg.hu beszámolója szerint mintegy 60-70 milliárd forint értékben. A vállalat megszerzése mindenképpen fontos mérföldkő a magyar repülőipar nemzetközi irányú terjeszkedésében.

Új gyárakat hozott az új év

A 2022-es év sem telt eseménytelenül: rögtön az év elején kiválasztották a budapesti mellett az egyetlen másik hazai, nemzetközi forgalmat állandó jelleggel kiszolgáló repülőtér, a debreceni fejlesztési tervét. A Magyar Nemzet beszámolója szerint a kifutópálya és az utasterminál fejlesztésével évi hárommillió utas fogadására teszik alkalmassá a debreceni nemzetközi repülőteret, készülve az utasforgalom várható növekedésére.

Márciusban aztán a karbantartással foglalkozó, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren működő Aeroplex Kft. vehette át új karbantartó hangárját, ahol egyszerre egy szélestörzsű vagy négy keskenytörzsű repülőgépen dolgozhatnak a szakemberek. A létesítménnyel megkétszereződött a többek közt Boeing 777-es és Airbus A330-as repülőgéptípusokkal foglalkozó cég hangári karbantartási kapacitása, amivel 200 új munkahely is létrejött.

A repülés világa iránt érdeklődők számára talán legfontosabb hírt azonban július hozta: ekkor adták át az Airbus Helicopters gyulai gyárát. A magyar állam 30 százalékos tulajdonában lévő üzemben többek között a honvédségi forgószárnyúakhoz készítenek komponenseket, melyek listáját helikopterek sárkányszerkezetéhez és dinamikus rendszereihez tervezett, acélból és titániumból készült precíziós alkatrészek, emellett az ajtópanelek részei alkotják. A katonai kötődés miatt a magyar kormány a hadiipar fejlesztésének egy fontos elemeként tekint a gyárra.

Szeptemberben a hazai repülőipar külföldi jelenlétének növelésében jelentett fontos lépcsőfokot az, hogy a Magnus Aircraft kínai leányvállalata a hétmilliós Wuxi kínai város kerületi népi kormányával egy gyártó- és fejlesztőüzem építéséről állapodott meg. A komplexum kilenc év alatt 2800 Fusion repülőgép és több mint 400 négyüléses repülő legyártásához elegendő kapacitással fog rendelkezni. A beruházás a magyar repülőipar, és Magnus számára is nagy jelentőséggel bír, ugyanis a vállalat úgy számol, hogy általa a kínai piacon meghatározó szerepű repülőgépgyártóvá válhat.

A Magnus a kínai mellett az Egyesült Államok piacát is célba vette. Leányvállalata, a Magnus Aircraft Inc. képében 2017 óta van jelen az országban, ahova a pécs-pogányi bázisról 2022 augusztusában nyolc nap alatt repült át a Fusion 212 kétszemélyes kisrepülőgép demonstrációs céllal. A típusból évente 24-et gyártanának az amerikai piac számára.

Ha már hazai repülőgyártóról van szó, a Magnus Aircraft mellett a Genevation Aircraft Kft-ét is meg kell említeni. A jakabszállási cég műrepülőket gyárt, ami mellett védelmi és polgári célú drónok fejlesztésével is foglalkozik. Utóbbi területen szerzett referenciáinak köszönhetően szerződhetett drónfejlesztési együttműködésre az emirátusi RAM Investmenttel 2022 végén. Ahogy arról arról az Index is beszámolt, az Egyesült Arab Emírségek ipari szektorának fejlesztését támogató kooperáció 2023 elején rajtolt el.

Nincs megállás

A hazai repülőipar előző évtizedben látott lendületes fejlődésében egyelőre nem tapasztalható lassulás. Az Airbus képében egy újabb neves nemzetközi légiipari szereplő alakított ki jelenlétet Magyarországon, miközben a már korábban letelepedett, köztük magyar vállalatok fejlődése sem állt meg. Utóbbiak közül többen is elég bátorságot és erőt éreznek már magukban ahhoz, hogy komolyan foglalkozzanak a nemzetközi piacok meghódításával.

Mindezek eredményeként az alkatrészgyártást, a légijárműgyártást és a kapcsolódó kutatás-fejlesztést is magába foglaló hazai repülőipari ágazat egyre több magyar embernek nyújt megélhetést, miközben a gazdasági súlya is növekszik.