Az EU is büntetővám bevezetését tervezi a kínai elektromos autókra

Az Európai Unió még a nyári szünet előtt büntetővámokat vet ki a Kínában gyártott elektromos autókra. Ezt többek között Valdis Dombrovskis brüsszeli kereskedelmi biztos jelezte a Politico című lapnak. Miután Biden elnök 25-ről 100 százalékra emelte az amerikai importvámot, és ezzel az EU-ra is nyomás nehezedik a cselekvésre. Szakértők szerint a jelenlegi 10 százalékról a jövőben 25-30 százalékra emelkedhet a meglévő vám. Ez nemcsak az olyan márkákat érintené, mint az MG vagy a BYD, hanem más, Kínában gyártott elektromos autókat is, mint például a Tesla Model 3, a BMW iX3 és a Dacia Spring.

Ursula von der Leyen szerint az államilag támogatott elektromos autók áradata és ezáltal a piac mesterséges torzulása fenyeget a hazai gyártók hátrányára. Ezt követően szubvencióellenes vizsgálatot indítottak. Ennek határideje július 4-én jár le. Valószínű, hogy addig ideiglenes intézkedéseket jelentenek be.

A BYD, a SAIC és a Geely elégtelen együttműködése

Áprilisban az EU Bizottsága kifogásolta, hogy a BYD, a SAIC és a Geely, azaz a különösen fontos szereplők nem válaszoltak kellőképpen a támogatásokkal, az ellátási láncokkal vagy átláthatósággal kapcsolatos számos kérdésre. A június 9-i európai választások is szerepet játszanak az új vámötletek közzétételében: Vannak pártok, amelyek politikai előnyt remélnek egy ilyen lépésből.

Az EU-ba irányuló importvám jelenleg tíz százalék. Ehhez jönnek még hozzá a szállítási költségek. A másik irányba a vám 15 és 20 százalék között mozog. Ezen az úton azonban csak kevés autó megy, és ezek többsége a luxusszegmensből származik, például a Mercedes vagy a Porsche, ahol a pénz alárendelt szerepet játszik. A német és más európai gyártók Kínában értékesített járműveinek többsége szintén Sanghajban, Wuhanban és Hefeiben gördül le a gyártósorról.

25-30 százalékos behozatali vám

„A 25-30 százalékos importvám elfogadható" – mondta Matthias Schmidt autóipari elemző, aki arra alapozva állítja ezt, hogy az UBS bank decemberben elemezte a kínai elektromos autókat, és 30 százalékos költségelőnyt állapított meg. Ezzel a nagyságrenddel az EU csupán kiegyenlítené a versenyfeltételeket, ahelyett, hogy büntetőintézkedést hozna. A verseny helyreállna, és a tisztességtelen gyakorlatokat kompenzálnák.

Az európai nemzetállamok azonban korántsem értenek egyet. Franciaország volt, és ma is az EU szubvencióellenes vizsgálatának motorja. Németország viszont mind az ipar, mind a politika oldalán az új vámok ellen emelte fel szavát. Ennek egyszerű oka az, hogy Franciaország és Németország érdekei különböznek. A Renault és a Stellantis sok elektromos autót értékesít a B és C szegmensben. Ezekben az árérzékeny régiókban néhány eurós különbség is döntő lehet a vásárlási döntésben. Jogos a félelem, hogy a kínai versenytársak itt pontot tudnak majd szerezni.

Németország nem akar kereskedelmi háborút

Németországban más a helyzet. A kereskedelem és a termelés tekintetében Németország régebb óta és szorosabban kapcsolódik Kínához, mint Franciaország, a kölcsönös függőség nagyobb. Egy támadó kereskedelmi háború sok német vállalat számára a legrosszabb forgatókönyv. Ennek ellenére kompromisszumos vonalnak kell lennie a francia és a német elképzelések között, és ebben a tekintetben egy enyhe, 25-30 százalékos importvám emelésnek lenne értelme.

Termelés az értékesítés helyén

A politikai cél a három nagy autópiacon, Kínában, az USA-ban és Európában hasonló: a protekcionista intézkedések, mint például az USA-ban az inflációcsökkentő törvény, a más országoktól való stratégiai függőség csökkentését célozzák. Ugyanakkor – és ez a dolog lényege – az autóipart törvényileg arra akarják kényszeríteni, hogy ott gyártson elektromos autókat, ahol azokat eladják.

Ez azt jelenti, hogy a 25 vagy 30 százalékra történő vámemelés kívánatos eredménye tehát nem a Kína és Európa közötti kereskedelem összeomlása. Éppen ellenkezőleg, a termelési kapacitások telepítése mindenhol. Néhány vállalat már meg is érkezett: A CATL-nek, a világ legnagyobb akkumulátorgyártójának például Türingiában van üzeme. A Volvo hamarosan a belgiumi Gentben fogja gyártani az EX30-at. A BYD pedig Magyarországon épít gyárat, ahol hamarosan elkészül a BMW Neue Klasse osztálya is.

Még nem tudni, hogyan reagál a kínai kormány az uniós importvámok emelésére. Az USA-ban a 100 százalékra történő emelést nem fogadták túlságosan vidáman, zsarnokoskodást emlegettek. Ami az EU-t illeti, a legjobb esetben a pekingi illetékesek hagyják a komor megjegyzéseket, mert tisztában vannak saját támogatási politikájuk következményeivel. A legrosszabb esetben konfliktusra kerül sor, amelynek vesztese a német ipar lehet – írja az electrive.com.