Mennyi pluszpénzért jönnének vissza a külföldön dolgozó magyarok?

Kezdjük is mindjárt azzal, hogy tavaly mennyi volt a bruttó átlagkereset Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2016-ban 263 200 forintra rúgott ez az összeg, ami 6,1%-kal több, mint 2015-ben. Rövid számolás után számszerűsítve ez annyit jelent, hogy bruttó 15 ezer forinttal több szerepelt tavaly a bérpapírokon.

Pontos KSH-adatokkal 2017-re vonatkozóan egyelőre nem tudunk szolgálni, így azokra az adatokra hagyatkozhatunk, amelyekről év közben beszámoltunk. Jó alapot ad egy munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó társaság elemzése. Közel hétezer béradatot dolgoztak fel, az elemzésből az derül ki, betanított munkát végzőknél 23 százalékos, míg a szakmunkásoknál 12 százalékos volt a növekedés az előző év második negyedévéhez képest. A fizikai dolgozók körében egy év alatt 759-ről 887 forintra emelkedett az átlagos órabér. Ezen belül a szakmunkások átlagbére 814-ről 912 forintra nőtt, míg a betanított munkát végző dolgozók tavaly első negyedévi 709 forintos átlagbére 867 forintra emelkedett. Hogy az egyes régiók között mekkora a bérszakadék, arról felmérés eredményét részletező cikkünkben talál pontos választ.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség november végén összefoglalta elvárásait a kormányzati szerepre készülő pártok számára, javaslatokat fogalmazva meg többek között a munka törvénykönyve módosítására, a bérek további emelésére. Számításaik szerint ahhoz, hogy Magyarország utolérhesse a visegrádi országokat, a következő három évben a nemzetgazdaság egészében 11-12 százalékos bérnövekedésnek kell teljesülnie évente.

A helyzet a kormány szerint is tarthatatlan, Magyar Levente külgazdasági államtitkár januárban úgy nyilatkozott, a bérfejlesztést nem lehet tovább halogatni.

A politikus úgy gondolja, Magyarország már nemcsak a nyugati országoktól van lemaradva, hanem lassan a V4-ektől is. A lengyelek átlagosan negyedével keresnek többet, mint a magyarok, a bérszint nálunk a harmadik legalacsonyabb az unióban. Magyar Levente szerint abban kell segíteni a beruházókat, hogy a technológiailag intenzív tevékenységek felé tudjanak elmozdulni.

Horváth Vilmos, a Nyugat-Dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének soros elnöke, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egyik alelnöke pontos számokat mondott erre vonatkozóan. 2016-ban a magyarországi átlagbér 24,8 százaléka volt az ausztriainak, azaz nincs egynegyede. Hogy mennyi plusz pénzért jönnének vissza a külföldön dolgozó magyar munkások, arra a vele készült interjúban tért ki.

Roppant csábító fizetéseket kínálnak a szlovákok, így akik eljöttek, azok alighanem nem szívesen jönnének vissza. A szlovákiai autógyárak dolgozóinak fizetése meghaladja a bruttó 900 euró (279 000 forint) átlagfizetést. A Kiánál 2016-ban 1300 euró (403 ezer forint), a PSA-nál 1000 eurót (310 000 forint) volt az átlagbér, míg a Jaguar Land Rover 1200 eurót (372 000 forint) ígér. Legjobban a Volkswagen fizet Szlovákiában, korábbi cikkünkből kiderül, mekkora összeg szerepel a munkások bérpapírjain, továbbá arról is írtunk, milyen extra juttatásokkal alázzák porig a magyar fizetéseket.

A Szlovák Autóipari Szövetség egyébként arra figyelmeztetett, hogy 2020-ra akár 14 ezer munkavállaló is hiányozhat a szlovák autóiparból. Logikus megoldásnak tűnik, hogy a közeljövőben ráígérnek a magyar fizetésekre? Akárhogy is alakul, a magyar autóiparra nézve aggasztó, hogy 2018-ra Szlovákiában 480 euróra emelkedik minimálbér. Ez körülbelül 150 ezer forintot jelent, ami 22 500 forinttal több, mint a magyar 127 500. A 2018-ra érvényes kormányrendeletben szereplő összeg is alulmarad ettől, ami 138 000 forintot határoz meg legkisebb adható összegként minden teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére. Ráadásul még erre is ráígért Robert Fico szlovák kormányfő, mikor azt mondta, nem látok semmi okot arra, hogy a minimálbér összege 2019-ben miért ne léphetné át az 500 eurós határt. A szlovák órabérekről korábbi cikkünkben tájékozódhat.

Hogy ezek után mi állítja meg a magyarokat, azt nem tudni, de a határ biztosan nem. Főleg a határhoz közel eső településeken tevékenykedő vállalatok működését fenyegetheti veszély. Győr a szlovák határhoz nagyon közel van.
Az Audi Hungaria győri dolgozói is oszthatták az államtitkár és az iparkamara alelnökének gondolatait, ugyanis január 23-tól csaknem három héten keresztül kemény bértárgyalásokat folytatott a szakszervezet és a vállalat vezetősége. A hosszas meccs végül eredménnyel zárult: az alapbér 2017. január 1-jétől 30 ezer forinttal nő, 2017. június 1-jétől pedig a mozgóbér 3 százalékát beépítik az alapbérbe. 2018. január 1-jétől szintén 30 ezer forinttal nő az alapbér, és szintén ettől a dátumtól kerül be a mozgóbér 3 százaléka az alapbérbe. A győri munkások úgynevezett lojalitási bónuszt is kapnak, ennek pontos összegéről cikkünkben tájékozódhat.

Hasonló huzavonával zárta az évet tavaly a Mercedes is Kecskeméten, ott több tízezer forinttal toldották meg a béreket a tárgyalások után.

Nem csinált titkot a bérezésből Papp Zoltán, a tatabányai üveggyár első embere sem. A vele készült interjúban elmondta, AGC Glass Hungarynél csomagoló munkakörben dolgozók átlagkeresete bruttó 292 000 forint volt, a kvalifikált gépkezelőké pedig 343 000, és ehhez jön még hozzá a cafetéria.

(A nyitókép a Schäfer-Oesterle Kft. bonyhádi üzemében készült. A társaság a Lamborghini megrendelése miatt kezdett fejlesztésbe, amellyel 1200 négyzetméterrel fogják növelni a termelőterületet, és további 50 dolgozót vesznek fel a meglévő 350 mellé.)