Mutatjuk, hogyan és mit gyárt a Knorr-Bremse Kecskeméten – rengeteg fotóval

A Knorr-Bremse 2014-ben elkészült, 19 ezer négyzetméteres kecskeméti gyára rendkívül egyszerű elgondolás alapján épült. Egyik csarnokában a forgácsolásos megmunkálás, a másikban az összeszerelés zajlik, mindkét üzemrész mögött hatalmas magasraktárak találhatók. A kettő üzem között a mérnökség irodái találhatók, egyforma távolságban mindkét munkafolyamattól.

Jó rálátást nyújt a termelési pontokra az úgynevezett skywalk vagy magasfolyosó, amelynek egyik szárnya a szerelőüzemre, a másik a forgácsolóüzemre néz. A mérnökök a folyosó szintjén üveggel elválasztott irodákban dolgoznak, ők közvetlenül a termeléshez kapcsolódó mérnöki funkciókat látják el, úgymint minőségbiztosítás, gyártás- és folyamatfejlesztés, karbantartás, termelésmenedzsment.

A jelenlegi üzem építését öt éve kezdték, 2014-ben indult meg a termelés. Jelenleg 400 operátor dolgozik a két üzemrészben három, illetve egyes munkapontokon négy műszakban. A szereldében a nemek aránya majdnem azonos, de az összes munkavállalót tekintve ez 70-30 százalék a férfiak javára.

A szereldében 65 gyártósor és 120 próbapad van, itt értelemszerűen csavarozás, illesztés, tesztelés zajlik. Az üzemterület kiosztása lehetővé teszi, hogy a megrendelések függvényében az egyes összeszerelési pontokat változtassák. A termékpaletta rendkívül változatos, egészen a légtisztítótól a fedélzeti kamerán át a légrugó-szelepig mindent gyárt a Knorr, ami a teherfuvarozás biztonságát szolgálja.

A szerelde klimatizált helyiség, 22-26 fok között tartják a hőmérsékletet, itt a finommechanikai termékek miatt légtisztító is gondoskodik a megfelelő légtisztaságról. A forgácsolótérbe lépve viszont azonnal érezhető, hogy beütött a nyár, itt természetes szellőztetéssel oldják meg a légcserét.

A néhány perces skywalk-séta arra épp elég volt, hogy meglessük: a német vállalat előnyben részesíti a hazait, mármint a németet, mert az észak-rajnai Gildemeister, a bajor Grob, illetve a baden-württembergi Heller szerszámgépcégek megmunkálóközpontjait láttuk.

Az alkatrészek 80-90 százaléka csak egy megmunkálóközponttal találkozik, nincs további megmunkálási fázis. A megmunkált anyagok 90 százaléka alumínium, a maradék 10 százalék acél és réz. A megmunkálás után a sorjázás következik, amelyet manuálisan végeznek a munkavállalók. Vezetőnktől megtudtuk, ez annak ellenére van így, hogy vannak a piacon automatizált megoldások, de a Knorr egyelőre a manuális megmunkálást találja a leggazdaságosabbnak. Itt történik egyébként az alkatrészek felületkezelése, amellyel a korrózióállóságot növelik. A forgácsoló üzemben évente 10-15 millió munkadarabot munkálnak meg és 120-150 tonna fémforgács termelődik. A két üzemterület között egyelőre még ember vezette targoncák szállítják az alkatrészeket, de elképzelhető, hogy az anyagmozgatás lassan automatizálódik.

A most bejelentett gyárbővítés nem az új munkahelyek teremtéséről szól, sokkal inkább munkaerő-átcsoportosításról és az új termékpaletta magas fokú automatizáltságú előállításáról. Az új csarnokrész elkészültével naponta csak 100-200 termékkel többet tudnak majd elkészíteni, viszont ezek már a holnap igényeinek megfelelő összetettebb, nagyobb bonyolultságú menetbiztonsági termékek lesznek. Ezek már jellemzően nem a hagyományos pneumatikus elven működő alkatrészek, hanem szenzorokkal, mágneses relékkel, aktív elektronikával szerelt kompakt okostermékek lesznek.

A müncheni központú közúti haszonjármű és vasúti fék-, felfüggesztés-, és menetdinamikai rendszereket gyártó cégcsoport 2015-ben 24 ezer embert foglakoztatott a világ 30 országának 100 helyszínén.