Két előadással robbant be a Techtogether első napja

MTM módszerrel a kockázat meghatározására

Az MTM Hungária elnöke, Dunajcsik Zoltán részletezve mesélte el a cég alakulásának történetét, valamint természetesen magáról az MTM (Methods-Time Measurement) módszerről is, amelyről tudni érdemes, hogy alkalmazása során az idővel kell dolgoznunk. Alapvetően azonban az MTM egy háborús módszer, amely Amerikából származik, ma pedig már a nemzeti vérkeringés része.

Fontos eleme az EAWS, amely összeszerelési folyamatokhoz lett optimalizálva. Ez egy ergonómiai értékelő munkalap, ez teszi lehetővé az ergonómiai kockázatok hatékony és standard megállapítását, illetve számszerűsített terheléselemzést is lehetővé tesz. És hogy ez miért hasznos? Nos, lehet vele tervezési szinten kockázatot meghatározni, alternatívákat meghatározni, kiválasztani az optimális lehetőséget, amellyel a jogszabályoknak is megfelelhetünk. Emellett az eljárás gyors, valamint a gyorsteszt során hamar elbukik az a cég, amelyik gyanúsnak tűnik. A kialakításnál figyelembe kell venni az alkalmazási eltérések minimálisra való redukálását, valamint azt, hogy a teljes terhelési szituáció vizsgálható.

Az értékelő munkalapon több információ is szerepel, ilyen például az általános cél (munkafeltételek, üzem-és munkaeszközök minősége, dolgozók teljesítőképességének javítása, munka miatti megbetegedéssel szembeni védelem stb.), a szabályozási háttér (európai irányelv) vagy az. hogy milyen kockázatokat érdemes figyelembe venni (standard CEN, standard ISO). Minden munkalap értékelése után kapunk kockázati becslést, ez lehet magas, lehetséges vagy alacsony kockázat.

Az előadás utolsó részében a felső végtagok terheléséről, vagyis a 4-es szekcióról esett szó, amelynek részletezése a csoportfeladat megoldásának az alapja. Itt Dunajcsik Zoltán kifejtette, hogy a 4-es szekció vizsgálatánál azt vizsgáljuk alapvetően, hogy mennyi statikus és dinamikus akció hajtódik végre, milyen szinten, illetve milyen fogásmódban.

PI felméréssel elkerülhetőek a hibák az új munkaerő keresésénél

A második előadás nagy váltás volt, egy könnyedebb, mégis mindenkit érintő témával foglalkozott. Szücs Orsolya, az EFA Cégcsoport HR vezetője, valamint Czégé Zoltán, a Predictive Index Partner vendégelőadója tartott izgalmas prezentációt magáról a PI felmérésről.

A felmérés elkészítése segíthet még az önéletrajz beérkezése előtt szűrni a jelölteket, így hamar kiderül, hogy valaki alkalmas-e az adott pozícióra, csupán a viselkedéselemzés alapján. Ez ugyanis segít abban, hogy valakinek az alap viselkedése mennyire van összhangban a választott munkahelynél elvárt/bevált viselkedéshez, azaz mennyi illene a munkakörbe és a csapatba. Ez azért is fontos, mert ha az alap személyiségünkhöz képest más jellegű dolgot kezdünk el csinálni, abban hamar elfáradhatunk, kiéghetünk, ezzel a felméréssel ezt is ki lehet kerülni, akik tudják, hogy milyen a „képletük”, azoknak segítséget nyújthat, hogy a megfelelő munkakörbe kerüljenek.

A Predective Index rendszere (PI) előnye, hogy gyors, megbízható és költséghatékony. Megkülönböztethetünk három szintet, amikor valakit behívnak állásinterjúra. Az első két szint a megjelenést, modort, érdeklődést és ismereteket veszi számba, általában ezek alapján szoktak már dönteni. A harmadik szint azt is nézi viszont, hogy kinek milyen attitűdje van, tanulási hajlama vagy milyen viselkedési hajtóerővel rendelkezik. A PI méri a személyes potenciált is, mely szintén hasznos segítséget adhat, ezért érdemes mindenképpen ezzel a teszttel szűrni a jelölteket, hogy mindenki jól járjon.