Egyre több az állati zsír az üzemanyagokban

A Transport & Environment (T&E) által finanszírozott, a Ceurology által készített friss tanulmány szerint egyre inkább fenntarthatatlanná válik, hogy Európa egyre nagyobb mértékben használ állati zsírokat az autók és repülőgépek meghajtására.

Az állati eredetű zsírból készült biodízel felhasználása az elmúlt évtizedben megduplázódott, és a 2006-os szint negyvenszeresére nőtt már. A T&E által a Stratas Advisors-tól gyűjtött adatok alapján az állati zsírok iránti kereslet a bioüzemanyagokban 2030-ra háromszorosára nőhet 2021-hez képest.

Az európai állati zsírok közel fele már most is biodízelbe kerül, annak ellenére, hogy a kisállateledel-, a szappan- és a kozmetikai iparban széles körben felhasználják.

Fenntarthatók a fenntarthatónak tartott üzemanyagok?

Az olyan légitársaságok, mint a Ryanair és a Wizz Air, nemrégiben nagy összegű megállapodásokat kötöttek az olajszállítókkal az úgynevezett „fenntartható repülőgép-üzemanyagok” (SAF) használatáról. A SAF-ban használt alapanyagok pontos részletei gyakran homályosak. A Stratas Advisors tanácsadó cég becslései azonban azt mutatják, hogy a használt étolaj helyett várhatóan az állati zsírok lesznek a leggyakrabban használt hulladék-alapanyagok a SAF-üzemanyagokban.

Mint minden hulladék bioüzemanyag, az állati zsírok beszerzése is korlátozott. Az ipari hústartás növelése nem megvalósítható és nem is kívánatos. A T&E számításai szerint egy Párizsból New Yorkba tartó járathoz 8800 döglött sertésre van szükség. A HEFA jelenlegi maximálisan 50 százalékos megengedett HEFA-keverékét alkalmazva 4400 elpusztult sertésre lenne szükség repülésenként.

Egyéb iparágakat is érint

Ez különösen problematikus az állateledel-, szappan- és kozmetikai ipar számára, amely nagymértékben használ állati zsírokat, és kevés vagy semmilyen alternatívát nem talál. Az állateledel-gyártók már figyelmeztettek, hogy kénytelenek lesznek átállni a „kevésbé fenntartható lehetőségekre”, például a pálmaolajra, míg a szappan- és kozmetikai gyártók valószínűleg szintén a pálmára fognak átállni, mivel ez a legolcsóbb elérhető lehetőség.

A legszélsőségesebb esetben, amikor a szűz pálmaolaj helyettesíti az állati zsírokat az olajkémiai iparban (szappanok, kozmetikumok), az állati zsírokból előállított bioüzemanyagok szén-dioxid-kibocsátása majdnem kétszer olyan káros lehet az éghajlatra nézve, mint a hagyományos dízel.

Minőségi különbségek

Az állati zsírokat három kategóriába soroljuk. Az első és a második kategóriába azok az állati zsírok tartoznak, amelyeket sem az emberek, sem az állatok nem fogyaszthatnak, mivel rossz minőségűek vagy valószínűleg betegségeket hordoznak. Ezeket általában csak közlekedési üzemanyagként és fűtésre használják. A harmadik kategóriába tartozó állati zsírok jobb minőségűek, és számos iparág használja őket.

Az EU megújuló energiaforrásokról szóló irányelve (RED) ösztönzi az állati zsírok előállítását a közlekedési üzemanyagokhoz. A RED a közlekedési üzemanyagok esetében az első és második kategóriát helyezi előtérbe.

Tavaly az európai országok az első és második kategóriából származó bioüzemanyagok fogyasztásának kétszeresét jelentették, mint amennyit az állati zsírokat előállító ipar termelt. Ez arra utal, hogy a magasabb minőségű, harmadik kategóriába tartozó állati zsírokat tévesen alacsonyabb kategóriásként címkézik fel - véli a T&E. Mivel ezek az állati zsírok nagyobb értéket képviselnek a közlekedési üzemanyagokban, fennáll a veszélye annak, hogy a termelők és a beszállítók a megújuló közlekedési célok elérése érdekében leminősítik a jobb minőségű állati zsírokat. Ha ezt szándékosan teszik, az ipari szintű csalást jelentene – idézi a T&E figyelmeztetését a Green Car Congress.