Egyesítik erőiket a mesterséges intelligencia és az autonóm járművek magyar kutatói

A MILAB célja a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kiemelt témákban publikációk, szabadalmak, technológiatranszfer és ipari kapcsolatok elősegítése, finanszírozása. Kiemelt cél még a területen működő ipari, egyetemi és kutatóintézeti szereplők összekapcsolása, közös képviselete piaci és nemzetközi projektekben. Mit jelent ez konkrétabban, milyen piaci projektekre lehet számítani a mesterséges intelligencia területén?

Benczúr András: A jelenlegi tervek szerint hat alprojekt fog indulni, ezek témái: nyelvtechnológia, gépi látás, egészségügyi alkalmazások, biztonság és személyes adatok védelme, gyártás és távközlés, valamint matematikai elméleti alapkutatások. Ezekhez a területekhez kapcsolódóan a konzorcium ipari partnereivel indítunk együttműködéseket. Sőt, tulajdonképpen folytatjuk a meglévő együttműködéseket: öt egyetem és négy kutatóintézet a partnerünk. A cél az, hogy egyesítsük az erőinket, és mind a hat említett területen új eredményeket tudjunk felmutatni.

A MILAB célja tehát nem csak új projektek elindítása, hanem a meglévők összefogása?

B.A.: Igen, ezen a területen az ország már számos eredményt ért el, viszont az erőforrások nem voltak összefogva. Összesen tíz intézmény a partnerünk, ez azt jelenti, hogy nagyon elaprózottan folyik a kutatás. Előremutató eredmények vannak, ezért nagyon sokat fog segíteni, ha összefog a kutatói közösség.

Milyen piaci igények jelentek meg Magyarországon a mesterséges intelligenciával kapcsolatban?

B.A.: Jelenleg a legnagyobb igény az állam irányából érkezik. A mesterséges intelligencia stratégiában megfogalmazott transzformatív projektek mögött konkrét elvárások is vannak. Első körben az ügyfélszolgálatok digitalizálása és mesterséges intelligenciával való támogatása. Ez ügyben indulnak projektek, éppen azon vagyunk, hogy megnézzük, milyen kutatások érhetőek el ezen a területen. A másik oldalon rendszerintegrátorokkal, alkalmazókkal egyeztetünk a rendszer kiépítéséről. A cél az, hogy létrejöjjön egy olyan szolgáltató állam, ami a polgárainak megfelelő, 21. századi minőségű szolgáltatásokat tud nyújtani.

Melyik iparág érdeklődik leginkább a mesterséges intelligencia iránt?

B.A.: Mi kutatási témákkal foglalkozunk, melyeknek az eredménye az lesz, hogy előbb-utóbb az ipari vagy piaci alkalmazásban meg fognak jelenni. Minden egyes intézménynek megvannak a piaci kapcsolatai, melyek számos iparágat fednek le az egészségügytől kezdve a járműiparon át a szolgáltatásokig.

Milyen gyártási folyamatokhoz járulhatnak hozzá a MILAB keretében megvalósuló projektek?

B.A.: Több ilyen projekt is fut a konzorciumon belül, fontos közülük például a műszaki egyetemen a Mol hatalmas szenzorhálózat felügyelete, a SZTAKI-nak hosszantartó együttműködése van az Ericssonnal, ahol a mobilcella adatok vizsgálata és adatkezelése folyik. Előkészítés alatt áll egy együttműködés az Audival, ott a karosszériaüzemben a minőségellenőrzésben venne részt a mesterséges intelligencia. Fontos még megemlíteni, hogy a Bosch-sal egy komolyabb együttműködésünk van a gyártás területén.

Van valamilyen konkrét cél 2030-ig, a Mesterséges Intelligencia Stratégia végéig?

B.A.: Konkrét célokat határozott meg a stratégia, erős vállalásokat fogalmaztak meg. Ilyen például az úgynevezett AI Challenge, ami 2021 végéig tartalmaz egy olyan vállalást, hogy a lakosság tíz százalékát valamilyen fajta mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudással felkészítik. Ez a stratégia egy nagyon nagy projekt, aminek a része a MILAB, amely összefogja és koordinálja a mesterséges intelligencia kutatásokat és lehetősége szerint támogatja az operatív projekteket.

Mi a célja az Autonóm Rendszer Nemzeti Laboratóriumnak?

Gáspár Péter: Az Autonóm Rendszer Nemzeti Laboratóriumnak csak egy – prioritást élvező – része az autonóm járművek területe, de a kutatási területünk kiterjed a légi járművekre, drónokra és az automatizált gyártósorokra is.

Az autonóm járművek esetében az ipari célkitűzés, hogy a kutatás, fejlesztés és innováció eredményeként létrejövő járművekkel a vészhelyzetek száma és az üzemanyag fogyasztása csökkenjen, valamint a megbízhatóság javuljon.

A nemzeti laboratórium kezdetekor öt-hat területre fogunk fókuszálni, ez a későbbi eredmények függvényében változhat. Ezek: a kutatás-fejlesztés, a projektek, szabadalmak, publikációk, munkaerőképzés és a társadalmi igények kielégítése.

Az autonóm járművek kutatása nem új terület Magyarországon, rengeteg szakember van, akik komoly pozícióban vannak. Ezt a helyzetet a jövőben is meg kell tartani, ezért alapvető jelentőséggel bír a kutatás-fejlesztés és az innováció.

Milyen eredmények várhatóak az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium működéséből?

G.P.: Egyrészt publikációk: az alapkutatást sem szabad figyelmen kívül hagyni, olyan funkciókat, új megoldásokat és algoritmusokat keresünk, amik hozzájárulnak az autonóm funkciók fejlesztéséhez. Ezeket az eredményeket különböző fórumokon publikáljuk. Ennek célja, hogy az egyetemekkel és a kutatócsoportokkal kapcsolatot építhessünk.

Ami a projekteket és a szabadalmakat illeti, az így felépülő tudás az iparvállalatok számára fontos, ugyanis nem minden vállalat képes arra, hogy saját kutatócsoportot tartson fenn. A kutatási eredményekre még a nagyvállalatok is vevők, ám jelenleg a mesterséges intelligenciához hasonlóan itt is az állam a legnagyobb megrendelő.

Melyik egyetemek vesznek részt ebben a laboratóriumban?

G.P.: A Budapesti Műszaki Egyetem és a Széchenyi István Egyetem. A BME-n egy éve indult az Autonóm járműirányítási mérnök MSc képzés, az eredményeinket ott is szeretnénk az oktatásba beépíteni. Egyértelmű célunk, hogy hallgatókat vonzzunk magunkhoz.

A járműfejlesztés mellett az autonóm járművek elterjedéséhez szükség van megfelelő infrastruktúrára is. Ez mennyire tartozik az Önök kutatási területéhez?

G.P.: Mindennel nem akarunk és nem is tudunk foglalkozni, de ez egy nagyon meghatározó terület az autonóm járművek fejlesztésében, és sok gondot is okoz. Egy példát említenék, az útjelzőtáblák és a felfestések még Európa egyes országaiban is különböznek, így komoly nehézségbe ütközik, hogy egy autonóm járművel végigmenjünk Európa útjain.

Komoly fejlesztéseket igényel csak az a probléma, hogy a sebességkorlátozó táblák mérete eltér, de rengeteg ilyen példa van, elég csak a felfestések minőségére gondolni, ez néha még az ember számára is gondot okoz.

Hol tudják tesztelni az autonóm járműveket?

G.P.: Ki vannak már jelölve olyan útszakaszok, amiket használni lehet, másrészt a ZalaZONE tesztpályája egy nagyon fontos helyszín számunkra. A ZalaZONE-on belül a Smart City részlegen a városi közlekedés problémáit tesztelhetjük, ami egy különösen hasznos terület.

Mennyire befogadó a magyar társadalom az „önvezető autókkal” kapcsolatban?

G.P.: Erre vonatkozó tanulmányokat csak régebben láttam, de az emberek java része a tanulmányok szerint szívesen fogadná a magas önvezetési funkcionalitással rendelkező járműveket. Nagyobb biztonságot és jobb fogyasztást ígér az autonóm jármű, ezért vonzó lehet, ám jelen pillanatban nem biztos, hogy ez egy aktuális kérdés, mert a magas automatizáltságú megoldások a prémium autókban jelennek meg, ezért kevesen engedhetik meg maguknak, hogy ezeket a funkciókat teszteljék.

Akik megszokták, hogy a megengedettnél gyorsabban haladnak, esetleg kockázatos manővereket hajtanak végre, azok nem fogják szeretni az önvezető autót. Sokkal nagyobb arányban vannak viszont azok, akik szeretnek nyugodtan autózni és egyenletesen haladni.