A HUMDA Napon kiderült, hogyan versenyezhet bárki a Forma-1-ben

Ahogyan arról az autopro.hu is beszámolt, a HUMDA Napot Látos András, a HUMDA Lab ügyvezetője nyitotta meg előadásával. A rövid bemutató után Fazekas Máté, a HUMDA Lab kutatója rögtön egy nagyon érdekes témával folytatta az előadások sorát: prezentációjában arról esett szó, hogy a digitális iker technológia segítségével hogyan csatlakozhatnak a szimulátor előtt ülők a valódi versenyekbe – akár a Forma-1-be is.

Fazekas Máté kitért az autóversenyzés királykategóriájában végbemenő elképesztően gyors technológiai változásokra. Elég csak néhány példa a szemléltetéshez: ma 120-nál is több kamera vesz részt a verseny közvetítésében, ebből ötnél több az onboard kamera. Érdekesség ugyanakkor, hogy drónok nincsenek a közvetítésben, mert túl lassúak hozzá, így a felülnézeti képeket továbbra is helikopterekkel készítik.

A Driver21 projekt célja, hogy a nézők szimulátorokkal bekapcsolódhassanak a versenyekbe. Ez egyelőre még messze van, de óriási áttörés lenne, ha nemcsak néznénk a Forma-1-et, hanem a versenyautók ellen versenyeznénk virtuálisan, otthon, mintegy 21. versenyzőként (ezért Driver21 a pilot program neve). Természetesen számos kihívás áll a Driver 21 előtt, a fejlesztés három fő részre oszlik: a jármű modul, amit a Széchenyi Egyetem és a HUMDA közösen fejleszt; a kommunikációs infrastruktúra modul, aminek fejlesztésében a Magyar Telekom a partner. Ez azért fontos, mert 5G-re van szükség a gyors adatátvitel miatt. Végül ott a szimulációs modul, amit az AVL Racing és a HUMDA fejleszt, ez lényegében egy digitális iker az autóról.

A kihívások érzékeltetésére Fazekas Máté elmondta, hogy míg a sakkban a mesterséges intelligencia legyőzhetetlen, addig az autósportban ez közel sincs így. Ennek oka, hogy míg a sakkban van fix szabály, ami állandó mindig mindenhol, addig az autóversenyzésben rengeteg a változó, elsősorban az időjárás miatt. Éppen ezért klasszisokkal nehezebb terep a mesterséges intelligencia számára az autóverseny, mint bármilyen kötött szabályok szerint zajló sport.

Sebestyén László, a HUMDA Lab fejlesztőmérnöke a távolról irányított versenyautók kihívásairól beszélt. A HUMDA ennek fejlesztésében az algoritmusokat kihagyja, mert ember irányítja az autót, ám ehhez rengeteg szenzor és aktuátor kell, hogy tényleg megvalósulhasson. Emellett a hálózati kommunikáció a legkritikusabb pont, hiszen nagyon gyors és stabil adatátvitelre van szükség az autók távolról való irányításához: az 5G ehhez elengedhetetlen, ezt szemléletes példával érzékeltette. Míg 4G-vel még 9 métert tenne meg az autó, miután távolról fékezésre kérik 330 kilométeres sebességnél, ehhez képest 5G-vel 9 centiméterre csökken a késleltetés.

A szimulátorok szerepe a motorsportban

A HUMDA Nap első kerekasztal-beszélgetésén Szujó Zoltán moderálásával, Báldi Gergő, WTCR e-sport világbajnok, valamint a M1RA e-sport csapatának vezetője és versenyzője és Zsupanek Bence, a M1RA szimulátorversenyzője vettek részt. A beszélgetés középpontjában egy, a Hungaroringen a Pilot21 projekt keretében megtartott bemutató volt, ahol egy fizikai és egy virtuális autó versenyeztek egymással - természetesen szigorú szabályok szerint, és közben információkat szolgáltattak a projekthez a pályáról, árulta el Zsupanek Bence.

Báldi Gergő kitért rá, hogy a szimulátorok technológiáját a járműfejlesztéshez lehet használni, emellett a szórakoztatás terén is új élményt ad. Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy ha egyszer tényleg lehet otthonról (virtuálisan) versenyezni az F1-ben, ahhoz konzolok és komolyabb gép is szükségeltetik majd.

Zsupanek Bence hozzátette, hogy a versenysportban a felkészülés eszközeként is használják a szimulátorokat, akár a Forma-1-ben is. Emellett a fiatal versenyző elárulta, hogy kifejezett célja a szimulátorversenyből átkerülni egy valódi versenyautóba. Báldi Gergő ezt már megtette, szerinte nincs nagy különbség a két világ között, ám ami nagyon fontos, hogy a valódi autókban plusz egy érzék jelenik meg - érzi maga alatt az autót, ezt meg kell szokni.

Utánpótlás a motorsportban

Ezután egy újabb kerekasztal-beszélgetés következett, amin Boriszov Dániel, Michelisz Norbi versenymérnöke; Bucsi Attila M1RA driver academy program versenyzője és HUMDA támogatott, valamint Báldi Gergő vettek részt. Mielőtt rátértek volna a beszélgetés előzetesen rögzített témájára, Szujó Zoltán megemlítette, hogy egy friss bejelentés szerint a jelenlegi formájában megszűnik a WTCR versenysorozat. Boriszov Dániel elmondta, hogy ő is csak sajtóközleményből értesült a hírről, ám az nem lepte meg. Egyelőre sem ő, sem Michelisz Norbi nem tudja, mit jelent ez a gyakorlatban. ám Boriszov szerint az autósportban teljesen normális, hogy októberben általában nem tudni, mit hoz a január.

A fő témára, a M1RA Academy programra rátérve Boriszov Dániel felidézte a kezdeteket, ami részben a Techtogether versenyekhez kötődik, részben pedig a Suzuki Swift Cup versenysorozathoz. Ott találkoztak először Bucsi Attilával is, a most 15 éves versenyzővel, aki jelenleg is Suzukikkal versenyez, és pályafutása eddig kifejezetten sikeres. Bucsi Attila elárulta, hogy sokat szimulátorozik, és élvezi is, nem csak gyakorlásként fogja fel. Ő azt tartja a legfontosabbnak a szimulátorozásban, hogy kockázat nélkül tud készülni a mezőnyben való versenyzésre. Báldi Gergő ehhez azt tette hozzá, hogy a formaidőzítést is nagyon jól segítik a szimulátorok, valamint megerősítette, hogy a versenyben való helyezkedést is megkönnyíti a technológia.

Szintén a magyar motorsport utánpótlását szolgálja a HUMDA Academy, melynek hivatalos bemutatójáról korábban az autopro.hu is beszámolt. Őry Kornél, a HUMDA Zrt. sport és közlekedésbiztonsági igazgatója erről a programról tartott előadást, ám ott volt vele a színpadon Bucsi Attila és Hideg-Szikszai Ádám is.

Hideg Ádám gokart világbajnoki ezüstérmes: ebben az ágazatban az ő korosztályában egy versenyhétvége a világbajnokság, amin idén 109 induló vett részt 48 országból. Az esemény döntője egy 17 körös futam volt, ahol Hideg a második helyen végzett.

Bucsi Attila a terveiről szólva elmondta, hogy a túraautós bajnokságokat tartja elérhetőnek itthonról, szereti is ezt a kategóriát, mert „nem kell finomkodni”, szabadabb, mint a Formula divíziók

Őry Kornél a programról szólva az adatelemzést emelte ki. A többségében mérnökhallgatóból álló közönséghez fordulva kiemelte, hogy szinte minden mérhető az autóknál, egyre több információt lehet szerezni az autók fejlesztéséhez, ezt a versenysportban már évek óta tudják és alkalmazzák. Ugyanakkor csak mostanság ébredtek rá, hogy hasonló a helyzet a versenyzőkkel is. Ma már ott is mindent mérnek, és adat alapon próbálják meg kihozni a legjobb teljesítményt belőlük – ebből a szempontból úgy kezelik a versenyzőket, mint a gépeket. Ezt mindkét fiatal versenyző megerősítette néhány saját történettel az eddigi karrierjéből.

A közlekedés jövője

A HUMDA Napot két olyan előadás zárta, amin a közlekedés jövőjéről volt szó. Előbb Markos László a Porsche Hungária műszaki vevőszolgálati igazgatója, gépészmérnök tartott előadást, amit azzal kezdett, hogy bejelentette a vállalat Innovációs Tréning Centrumának (ITC) átadását – az eseményről az autopro.hu is beszámolt. Markos László elmondta, hogy a Porsche Hungária 22 helyen tud nagyfeszültségű rendszereket javítani, emellett 70-nél is több lokációban foglalkoznak elektromos autók szervizelésével.

Kiemelte, hogy a Volkswagen Csoport elektrifikált kínálata egyre szélesebb, amire szükség is van, hiszen 2040-től csak zéró emissziós járműveket tervez piacra dobni a konszern, 2050-re pedig a klímasemlegesség elérése a cél. Ugyanakkor rámutatott, hogy egyelőre sokkal nagyobb hatótáv érhető el a belső égésű motorral hajtott autókkal, éppen ezért ő személy szerint a plug-in hibridre szavaz.

Utolsó előadóként Dr. Mosóczi László, a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület elnöke, a MÁV Zrt. vasútszakmai főtanácsadója és a technológiai és ipari miniszter tanácsadója vázolta fel a következő évek vasúti fejlesztéseit. Mint fogalmazott, a vasút a jövő közlekedési eszköze, vonatok nélkül lehetetlen 2050-re zéró kibocsátást elérni. A kormányzati tervek között szerepel a vasúti közlekedés előnyben részesítése, a vasúthálózatot szánják a tömegközlekedés gerincének.

Emellett kiemelt cél a vasúti teherszállítás lehetőségeinek javítása infrastruktúra-fejlesztéssel – szűk keresztmetszet például, hogy tehervonatokkal csak Budapesten, a Déli összekötő vasúti hídon lehet átkelni a Dunán.