Ekáer: ha minden így történik, veszélybe kerülhet a raktár

A raktárbázis feladata, hogy a Renault tulajdonában álló disztribúciós központként ellássa a Magyaroszágon és a környező országokban található Renault, Nissan és Dacia szervizeket alkatrészekkel. Kétszáznyolcan szervizzel állnak kapcsolatban a munkájuk a során. A raktárban átlagosan ötvenezer féle alkatrészt tárolnak. Két műszakban, hetvennyolc munkatársat foglalkozatnak. Napi négy-öt kamionnyi termék érkezik Győrbe Párizsból, Amsterdamból és Pitestiből összesen, ami körülbelül ezerötszázféle alkatrészt jelent. A beérkező kérések alapján délután négyig kell leadniuk a rendelést beszállítóiknak. Ők 6 óra körül indítják a kamionjaikat, amelyek másnap délelőtt 10 és 14 óra között érkeznek a győri telephelyre. Az, hogy mi kerül vagy fér fel a kamionra, csak a berakodást követően derül ki.

A vevőik itt is 16 óráig adhatják be igényeiket, amelyek kiszállítása 18 órától folyamatos este 22 óráig. A szervizeknek napi 10 kamion átlagosan 6000 féle alkatrészt továbbítanak. Amennyiben egy útvonalon több kamion indítása is szükséges, akkor jelenleg nem tudni, hogy melyik kamionra pontosan mi került, mivel nincs tételes hozzárendelési procedúrája az anyagoknak a kamionhoz. SAP-rendszert használnak, az alkatrészeknek nem tulajdonosaik, jelenlegi rendszerükben nincsenek a vámtarifa számok nyilvántartva. Ebbe az olajozottan működő gépezetbe ékelődött be az ekáer.

– Az első probléma ott kezdődik, hogy az ekáer-azonosítót még a felpakolás előtt tudni kellene, azonban a beérkező alkatrészeket csak éjfél után látjuk a saját informatikai rendszerünkben. Jelenleg nagy kihívás, hogy ezt a problémát megoldjuk, vagyis felrakodást követően beszállítóinktól azonnal kapjuk meg a bejelentéshez szükséges információkat. Ezzel kapcsolatban is látszik, hogy a jogszabály, illetve alkalmazása még mindig nem egyértelmű. Ugyanis a törvény nem engedélyezi, hogy ekáer-szám igénylése után módosítsuk a felrakott áru fajtáit, ugyanakkor a NAV hivatalos honlapján minden további nélkül az ekáer-adatok módosítása során lehetőség van új tételek bevitelére is. Ez számunkra sokkal kedvezőbb lenne, mivel ebben az esetben a rendszám ismeretében valóban időben tudnánk azonosító számot igényelni és a ténylegesen felrakott tételekkel módosítani. Viszont semmi nem garantálja, hogy ez a lehetőség február 1-je után is megmarad. Még ha meg is történik mindez, nincsen arra garancia, hogy a kamiont nem akasztják át esetleg Németországban. Ez azért gond, mert az ekáer-szám rendszámhoz kötött és az átakasztásról, átrakodásról csak a fuvarozó tud időben. Tehát be kell vonnunk a fuvarozót is a folyamatba. Velük viszont nem mi állunk szerződéses viszonyban és várhatóan csak többletköltség fejében fogja bevállalni, ráadásul a felelősség ebben az esetben is a miénk. A másik probléma a kiszállításnál jelentkezik: nem kell számot igényelni, ha a rakomány nem éri el a kétmillió forintot és/vagy a két és fél tonnát. Ezt hogy kell érteni? Ha nem éri el a két és fél tonnát, de több mint kétmillió forint, akkor sem kell ekáer szám? Vagy ha több mint két és fél tonna, de nincs meg az értéke kétmillió? Ezekre a kérdésekre a NAV egyik munkatársa sem tudott a napokban egy konferencián választ adni... Szerinte mindkét esetnek fent kell állnia, csak akkor nem kell igényelni ekáer-számot, ugyanakkor elismerte, hogy a jogszabály értelmezése szerint nem. Igaz, hozzátenném: az eladási ár egyébként is üzleti titoknak minősül – sorolta a problémákat Dobos István.

Hozzátette ugyanakkor azt is, érti a kormány szándékát a gazdaság kifehérítésével kapcsolatban, ám úgy gondolja, hogy ebben a szektorban amúgy sem jellemzőek a csalások, ráadásul ez a jogszabály önmagában és ebben a formában nem alkalmas az ÁFA-csalások visszaszorítására. A megoldást abban látná, ha a kormány elhalasztaná a bevezetést és konzultálna a piaci szereplőkkel, továbbá lehetőleg csak azokra az ágazatokra terjesztené ki, ahol előfordulnak, előfordulhatnak visszaélések.

– Ha minden az eddigiek szerint halad, akkor akár három-négy plusz munkatársat is megkövetel a vállalatnál az ekáer adminisztrációja, valamint számolni kell legalább ötvenezer eurós informatikai fejlesztés díjával is. Összességében az elmúlt években megnőtt adminisztrációs és egyéb terhek rontják az ország vonzerejét, csakúgy mint a jogbizonytalanság és a kellő körültekintés nélkül bevezetett jogszabályok, ami hatással lehet a vállalat jövőjére is.