A szemléletmód fejlesztése az egyetemek igazi feladata

Siménfalvi Zoltán, a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának dékánja forradalminak látja az egyetem szerepét. „Sok autóipari beszállító van a városban és környékén, az ő kiszolgálásukhoz erős alapot kell adniuk. A klasszikus mérnökképzések iránti érdeklődés csökken és a speciálisabb képzésre jelentkeznek sokan, ilyen specializált terület a járműmérnöki képzés” – tette hozzá Siménfalvi Zoltán.

Gondolkodóképesség

Hanula Barna, a győri Széchenyi István Egyetem, Audi Hungaria Járműmérnöki Karának dékánja úgy látja, hogy újra kell gondolni a felsőoktatás céljait. „Az Audi Hungariával való kapcsolatban is látszik, hogy a konkrét tudás helyett a diákok szemléletmódjának és gondolkodóképességének fejlesztése az igazán fontos” – húzta alá Hanula Barna, aki szerint az autóipar egy fejlett ágazat, amelyben olyan válaszokat kell adni a kérdésekre, amelyek hatására az ezen a szakterületen végzettek bármely más iparágban is megállják a helyüket.

Az iparból hoznak vissza kollégákat

Zöldy Máté, a BMGE Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának tudományos főmunkatársa fontosnak tartja, hogy az iparral folyamatos és értéket kereső kapcsolatban legyenek. „Elindult az a folyamat, hogy az egyetemek az iparból hoznak vissza kollégákat, ami segíti a közös gondolkodást a vállalati szférával. Az autógyárak könnyen mondják meg mire van igényük most, de az egyetemeknek 2-3 évre előre kell tervezniük. Úgy kell képeznünk, hogy piacképesek legyenek a hallgatók, amikor végeznek, de ehhez a gyártóknak is előre gondolkodva kell kijelölniük a céljaikat” – fűzte hozzá Zöldy Máté.

Duális képzés

„Kecskeméten nincs mesterképzés, de itt vezették be a duális képzést baden-württembergi mintára. Lukács Pál, a Neumann János Egyetem Járműtechnológiai Tanszékének tanszékvezetője a járműépítő csapatok felkészítésében lát komoly potenciált. Úgy látja, hogy sokkal nagyobb igény van a végzett szakemberekre, mint amennyien ténylegesen végeznek.

Tudományos diákkör

„A tudományos diákköri tevékenységbe már az alsóbb éveseket is be kell vonni és azoknak, akik komoly TDK munkát végeznek egyenes út vezet a mesterképzésre és a doktori fokozatig” – állapította meg Szalai István, Pannon Egyetem, Zalaegerszegi Képzési és Kutatási Intézet vezetője. Zalaegerszegen a hallgatók 60 százaléka duális képzésben vesz részt, ez főleg azoknál előny, akik gyengébb szociális környezetből érkeznek. A vidéki egyetemeken a hallgatók 50-60 százaléka érkezik nyelvvizsgával, a BMGE-n 90 százalék ez az arány. Zalaegerszegen egyébként ösztöndíjrendszerben ingyenes nyelvoktatásban vehetnek részt a középiskolások.

A régió igényeit kell kiszolgálni

Husi Géza, a Debreceni Egyetem Műszaki Karának dékánhelyettese elmondta, hogy egyetemük nettó befizetője az államnak, azaz többet fizet be, mint amit támogatásként kap. „A kar bevételinek 60 százaléka kutatási területről származik. Véleményem szerint egyébként egy egyetemnek a régió igényeit kell kiszolgálnia, ami most Debrecenben az autóipar a BMW-gyár miatt” – tette hozzá Husi Géza.

Nyitókép: Dr. Husi Géza, a Debreceni Egyetem Műszaki Karának dékánhelyettese, Dr. Szalai István, a Pannon Egyetem Zalaegerszegi Képzési és Kutatási Intézetének vezetője, Dr. Siménfalvi Zoltán, a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának dékánja, Dr. Zöldy Máté, a BMGE Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának tudományos főmunkatársa, Dr. Lukács Pál, a Neumann János Egyetem Járműtechnológiai Tanszékének tanszékvezetője és Dr. habil. Hanula Barna, a győri Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Karának dékánja a moderátorral az Automotive Hungary panelbeszélgetésén.