Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Bezárja marosludasi gyárát a Leoni
2024.05.03 09:18
Le kell állítani a gödi Samsung-gyárat
2024.05.03 08:16
Új típusjelölési rendszer jön a BMW-nél
2024.05.03 07:25
Közel negyedmillió autót hív vissza a Ford
2024.05.03 06:18
Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Nincs több titok: Palkovics László kezébe kerül a felsőoktatás
A BME tanszékvezetőjét kérte fel felsőoktatási államtitkárnak az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán ezt június 19-én jelentette be.
A tárca vezetője arra a kérdésre, hogy miért rá esett a választás, azt mondta: a felsőoktatási államtitkártól várt hozzáállás része egy olyan gazdasági szempont is, amellyel az egész ország érdekét szolgálja. A felsőoktatásból olyan diplomások kerüljenek ki, akik valóban munkát találnak, a tudásuk színvonalas, ők maguk ezáltal versenyképesek, emellett pedig azon ágazatokat erősítik, amelyek szükségesek egy sikeres Magyarországhoz - tette hozzá Balog Zoltán az mno.hu által közölt interjúban.
 |
| Palkovics László személyében járműipari szakember kezében futnak össze a felsőoktatás szálai |
Beszélt arról is, hogy Palkovics László egyrészt egy nagyon sikeres iparpolitikai karrier csúcsán van, egy nemzetközi nagyvállalat (Knorr-Bremse) jelentős vezetője, ugyanakkor rektorhelyettes volt a Kecskeméti Főiskolán, tehát belülről ismeri a felsőoktatást is.
- Tekintélye van, miközben olyan szélesebb rálátást és álláspontot képvisel, amely a felsőoktatás világában még kevésbé van jelen - hangsúlyozta Balog Zoltán, aki kitért arra: a leendő államtitkár volt a kétezres évek elején az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, ebben a bizottságban kapcsolódott össze a gazdaságpolitika és a tudománypolitika, a kutatásfejlesztés és a felsőoktatás; emellett ő Magyarország egyik legfiatalabb akadémikusa.
|
– A felsőoktatás előtt álló legjelentősebb kihívás, hogy a most megnyíló Horizon 2020 forrásokat minél jobban kihasználják az intézmények, a keret az eddigiekhez képest lényegesen nagyobb. A hasznosításnak természetesen vannak feltételei, leginkább a hasznosulás módja számít. Ha az egyetemek, főiskolák nem tudnak vállalatokkal együttműködni, akkor az egészből nem lesz semmi. Itt is előkerül tehát az együttműködés szükségessége, ami hosszú távon meghatározza majd a magyar felsőoktatás jövőjét - nyilatkozta szakportálunknak az új államtitkár idén januárban. |
Arról, hogy Palkovics Lászlóra, mint gazdasági szakemberre számítanak az ősszel induló kancelláriarendszer bevezetésében is, azt válaszolta: természetesen. Ugyan a rendszer alapjait készen kapja - hiszen korábban a Felsőoktatási Kerekasztallal végigtárgyalták, már csak a részletek kidolgozása van hátra -, az államtitkár vállalta, hogy a gyakorlatba ülteti ezt a rendszert. Az első év után azok tapasztalatait leszűrve nyilván továbbcsiszolja majd az igényeknek megfelelően, hogy valóban hosszú távon is sikeres legyen a kancelláriarendszer - tette hozzá.
A miniszter jelezte: a duális képzésben Palkovics László úttörő munkát végzett, Kecskeméten például ő építette fel ezt a rendszert, s a nevéhez kötődik "a magyarországi járműipari egyetemek együttműködésének elindítása is".
Balog Zoltán arról is beszélt, hogy a mai napig léteznek olyan szakok és képzési formák az egyetemeken, amelyek sem az ott tanulóknak, sem pedig az egyetem hírének nem tesznek jót, hiszen nem lesz piacuk ezeknek a diplomáknak. Az adófizetőkről már nem is beszélve, akik az egészet kifizetik - mondta. Az előző években sikeresen elindultak a hallgatói önkormányzatokkal és a rektori konferenciával együttműködve a profiltisztítás irányába, de a humán területeken azért van még komoly tennivaló. Megjegyezte: a humán területeken is folyik egyfajta kreatív duális képzés, és egyéb eszközökkel is segítik a minőségi felsőoktatás megerősítését, például a tanári szakokon a Klebelsberg-ösztöndíjprogrammal 25 és 75 ezer forintos havi ösztöndíjhoz juthatnak a hallgatók.
|
– Annyit tudunk az illető személyről, hogy járatos a vállalati szférában, emellett jó menedzser és van oktatási tapasztalata is. Ennek alapján egyértelműen azt gondolom, nem fognak rossz irányba haladni a felsőoktatás dolgai a jövőben, épp ellenkezőleg. Az természetesen fontos szempont, hogy a leendő államtitkár figyelme kiterjedjen a műszaki terület mellett a tudomány egészére – remélem, így is lesz. Vannak ugyanis olyan zónák, amelyekre nem lehet ugyanazt a módszert, szemléletet alkalmazni, mint a mérnöki vonalon. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen igen sok jelentős alapkutatás zajlik, ezek eredményessége, hasznossága nem kapcsolható össze közvetlenül a piaccal. Összességében azt mondhatom: reménnyel fogadtuk a hírt, hogy olyan szakember érkezik az államtitkári posztra, aki összetett szemüvegen keresztül, komplexen látja a felsőoktatás helyzetét - ezt a választ adta néhány napja Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke azon kérdésünkre, hogy miként fogadták az akkor még meg nem nevezett államtitkár személyével kapcsolatos híreket az egyetem, főiskolák vezetői. |
