Mezey Barna: itt az ideje a felsőoktatási reformnak

Az ELTE rektorával készített interjúnk előzményeként Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere megnevezte államtitkárait, két személyt kivéve. Várhatóan önálló területet képez majd az uniós fejlesztések ügye, ami viszont esetünkben lényegesebb: változik a felsőoktatási államtitkár személye. A tárcavezető beszédes hallgatásából szinte pontosan lehet sejteni, kire esett a kormány választása, ám megkeresésünkre a minisztérium illetékes munkatársa megerősítette a már korábban közölt információt, miszerint a hivatalos bejelentés csak hetek múlva történhet meg. A szokatlan kommunikációt Balog Zoltán azzal indokolta, hogy egy nemzetközi nagyvállalat felsőoktatási téren is jártas szakemberét kérték fel a posztra, akit kvázi kölcsön kellett kérni az illető multitól, s ennek sajátos feltételei vannak. Mivel a leírás igen jól illik Palkovics Lászlóra, a BME Gépjárművek és Járműgyártás Tanszékének vezetőjére, a Knorr-Bremse fejlesztési alelnökére, nem meglepő, hogy számos sajtóorgánum tényként kezeli: ő lehet az új államtitkár. Mi azonban megelégszünk azzal, ami eddig napvilágra került, s a közreadott üzenetek mentén arról kérdeztük a felsőoktatási intézményeket összefogó szervezet első emberét, hogy milyen változások előszele érzékelhető a hazai egyetemek, főiskolák körében.

Mezey Barna, az ELTE rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke

– Megváltozik a felsőoktatásért felelős, vezető szakpolitikus személye, aki egy multinacionális vállalattól érkezik, ipari tapasztalattal bír. Mi olvasható ki ebből a kormányzati szándékból?
– Az, hogy műszaki területen jártas szakember lesz az államtitkár, ráadásul az autóipar világából érkezik, egyértelműen arra utal, hogy a kormány még szorosabban össze kívánja kötni a felsőoktatást a piaccal. Ez a szándék összhangban van a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke által képviselt törekvéssel, miszerint minél inkább el kell terjeszteni a duális képzési rendszert a felsőoktatásban is, német mintára alapozva. Parragh László épp arra hivatkozva nem támogatta a Felsőoktatási Kerekasztal által összeállított stratégiát, hogy abban nem szerepel elég hangsúlyosan a gyakorlatorientált képzés szerepe.

– A felsőoktatás előtt álló legjelentősebb kihívás, hogy a most megnyíló Horizon 2020 forrásokat minél jobban kihasználják az intézmények, a keret az eddigiekhez képest lényegesen nagyobb. A hasznosításnak természetesen vannak feltételei, leginkább a hasznosulás módja számít. Ha az egyetemek, főiskolák nem tudnak vállalatokkal együttműködni, akkor az egészből nem lesz semmi – fogalmazott a vele készített interjúnkban Palkovics László az idei év kezdetén. Amennyiben valóban őt nevezik ki felsőoktatásért felelős államtitkárnak, ez az utalás fontos támpont lehet az intézmények számára.

– Inkább előnyt jelent, vagy kihívásként kezelik majd a rektorok, hogy egy ipari szakember kerül kulcspozícióba?
– Annyit tudunk az illető személyről, hogy járatos a vállalati szférában, emellett jó menedzser és van oktatási tapasztalata is. Ennek alapján egyértelműen azt gondolom, nem fognak rossz irányba haladni a felsőoktatás dolgai a jövőben, épp ellenkezőleg. Az természetesen fontos szempont, hogy a leendő államtitkár figyelme kiterjedjen a műszaki terület mellett a tudomány egészére – remélem, így is lesz. Vannak ugyanis olyan zónák, amelyekre nem lehet ugyanazt a módszert, szemléletet alkalmazni, mint a mérnöki vonalon. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen igen sok jelentős alapkutatás zajlik, ezek eredményessége, hasznossága nem kapcsolható össze közvetlenül a piaccal. Összességében azt mondhatom: reménnyel fogadtuk a hírt, hogy olyan szakember érkezik az államtitkári posztra, aki összetett szemüvegen keresztül, komplexen látja a felsőoktatás helyzetét.

– Elsősorban milyen változtatásokra lenne szükség a magyar felsőoktatás rendszerét illetően, akár az intézményi integrációkra is gondolva?
– Általánosságban igaz, hogy nem halasztható tovább a felsőoktatás reformja, ehhez természetesen kellő tapintat szükséges. Az integráció kérdése, az ezzel kapcsolatos törekvés több évtizede napirenden van. Eddig politikai okokból rendre elmaradt a megvalósítás, pedig a kérdés alapos elemzése logikus és szükséges is lenne. Lehet, hogy ezúttal kellő politikai akarat is társul az elképzelésekhez.

– Jó ideje nem tudtunk újabb fejleményről beszámolni a beszélgetés kezdetén említett felsőoktatási stratégiát illetően. Hogyan áll ennek a dokumentumnak a véglegesítése, mikorra várható érdemi döntés?
– A Felsőoktatási Kerekasztal a maga részéről véglegesítette és Klinghammer István akkori államtitkár a kormány számára 2013 végén benyújtotta a felsőoktatás átalakításának stratégiai irányaival és soron következő lépéseivel kapcsolatos dokumentumot. Az erre vonatkozó döntést a kormány decemberben elnapolta, azóta sem került sor az anyag érdemi megtárgyalására, a döntésre. Biztatást jelent ugyanakkor, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Győrben, a Műszaki Értelmiség Napján úgy fogalmazott: átfogó reformra van szükség a felsőoktatásban, s akkor a források is megnyílnak. Amint az előbb jeleztem, ezzel a magam részéről teljes mértékben egyetértek. Itt van az ideje a megújulásnak.

Rétvári Bence miniszterhelyettes – Az új felsőoktatási államtitkár kiválasztása annak jegyében történik, hogy folytatni kívánjuk az előző kormányzati ciklusban megkezdett munkát – nyilatkozta szakportálunknak Rétvári Bence, az emberi erőforrások miniszterének helyettese. – 20 év után az első olyan kormány állt fel 2010-ben, amely ténylegesen megkezdte az egyetemi, főiskolai képzések hozzáigazítását a valós piaci igényekhez. Nagy szükség van rá, hogy olyan oktatást finanszírozzon az állam, amelyre szüksége van a nemzetgazdaságnak. Ezért kerültek az elmúlt években előtérbe a műszaki, informatikai képzések. Ezen az úton kívánunk tovább haladni – válaszolta megkeresésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.