Új lehetőségek a járműipari öntészetben

– Az oktatás támogatása korábban mindössze annyit jelentett, hogy a gyerekek a szülők cégéhez mentek nyári gyakorlatra vagy később dolgozni. A cégeknek nem volt kapcsolata a társadalommal. Ebből a helyzetből indultunk 2007-2008 környékén. 2008-ban váltam ügyvezető igazgatóvá, amikor a Nemak Magyarország legnagyobb könnyűfém-öntödéjévé vált. Missziómmá vált, hogy a Nemakot olyan céggé teszem, ahol segítjük az oktatást – kezdte a visszaemlékezést az ügyvezető.

Mint mondta, az első mérföldkő az volt, mikor a Magyar Öntészeti Szövetséggel (MÖSZ) felmérést készítettek arról, mekkora igény van szakemberekre. Megvizsgálták az anyagi hátteret, az oktatás lehetőségeit, a fiatalok tanulási körülményeit. Arra jutottak, hogy öntészeti szakemberekre nagy szükség van, ugyanakkor a diákok száma nagyon alacsony ahhoz, hogy hosszútávon biztosítani tudják a vállalati utánpótlást.

– Ezzel kezdődött, és a mindennapi munkánk részévé vált, hogy lobbitevékenységet végezzünk a MÖSZ-szel. Hosszú út eredménye, hogy az első duális BSc hallgatók diplomát vehetnek át.

David Toth (balról a harmadik) a miskolci végzősök körében

Visszahozták a szakmát

A középiskolák szintjén is felfedezték, hogy szükséges lenne a melegüzemi szakmák oktatásának újjáélesztése. A vállalat kezdeményezésére Magyarországon újrakezdődött a szakma oktatása. Jelenleg három középiskolában tanulnak járműipari fémalkatrész- gyártó szakmában, és tavaly tankönyvet is készítettek a győri Lukács szakgimnázium és szakiskola tanáraival, valamint dr. Hatala Pál és a MÖSZ bevonásával.

– Véleményem szerint az államnak és egyetemnek a cégekkel együtt sokkal többet kell tenniük a nehézipari szakmák elfogadtatásáért. A szülőknek álmai vannak a gyerekeikkel kapcsolatban, a pénzügyi piac, bankszektor, jogász, bölcsész pálya felé terelik őket. A helyzet az, hogy Magyarország nem szolgáltató ország, Budapest nem pénzügyi központ, mint London, Párizs, Berlin, ami a motorja lehetne az ország gazdaságának. Fontos lenne az ország ipari oldalát megerősíteni. De nem elég a mostani aktivitás ahhoz, hogy a szülők, akiknek a gyerekei most mennek középiskolába, észrevegyék, hogy anyagmérnöknek, gépészmérnöknek, villamosmérnöknek, vegyészmérnöknek kellene menni, mert ezt igénylik azok az iparágak, amelyek hosszútávon fogják a magyar GDP-t segíteni.

Dupla hegymenetben tekerik az utánfutós biciklit

– Ha szemléltetni akarom a helyzetet, akkor ez dupla hegymenet, ahol utánfutós biciklit kell tekerni. Dupla hegymenet, mert egyrészt el kell fogadtatni egy szakmát, mely finoman szólva sem divatszakma, másrészt át kell üssük a diákok és szüleik ingerküszöbét a duális képzési rendszerrel kapcsolatban. Ha nem értik meg a társadalmi felelősségvállalásuk szerepét a tagöntödék, akkor nagyon könnyen beleülnek ebbe az utánfutóba és potyautasként várják, hogy a 3-4 élharcos tekerjen felfelé a hegyen.

Magára hagyta a duális képzést a kormány

A szakember szerint az öntészethez szükséges szakmák elfogadottsága nincs a helyén, sőt úgy tűnik, hogy a duális képzést is jóval előbb engedte el a kormány, mint az célszerű lett volna. Feltételezte azt, hogy a társadalomba átjutott az üzenet (Tanulj fizetésért!), de sajnos ez nem így történt. Magára hagyták a duális képzést, nem vitték át azokat az információkat, és meglátásunk szerint ez egyértelműen kormányzati felelősség, hogy milyen előnyei vannak a duális képzésnek, nem mutatták be a duális képzés sikertörténeteit, nem tették vonzóvá ezt a képzési formát a diákság körében.

A duális képzés nem ütötte át az ingerküszöböt a felsőoktatásba jelentkező fiataloknál. Inkább a kortársaktól kapott információk befolyásolják a mai fiatalokat, félnek hogy duális hallgatóként nem tudják élni a megszokott diákéletet, ami nem feltétlenül igaz, sőt. Inkább a negatív információk ragadtak meg a pályaválasztás előtt állók fejében, beiskolázás szempontjából ez a legkritikusabb terület.

– Úgy látom, hogy azelőtt engedte el a kormányzat a duális képzés kezét, mielőtt akár az első évfolyam végzett volna, mielőtt látnánk a megtérülést, sikerekről tudnánk beszámolni, kiderülne, hogyan helyezkedtek el a végzett szakemberek. Például a Nemak esetén a duális képzésben végzett anyagmérnökök öntödéknél maradnak-e.

Súlycsökkentés nélkül az elektromobilitás félkarú óriás

A pálya azért is nehezített, mert forradalom van a belsőégésű motorok szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésének az érdekében. David Toth szerint azonban messze vagyunk attól, hogy a közeljövőben, azaz 5-10 éven belül óriási változás történjen.

– Abban látom az autóipar szerepét, ezen belül a Nemakét, hogy tovább dolgozzon annak érdekében, hogy az autók belsőégésű motorral is jobb eredményeket tudjanak felmutatni, mind károsanyag- kibocsátás, mind súlycsökkentés, illetve motorok hatékonyságának a növelése érdekében. Az óriási lehetőség az autóiparban a fejlesztés. Fel kell készülni arra, hogy ha megjön a szükséges akkumulátor-technológia, kialakul a fejlett infrastruktúra, ahol ezeket az akkumulátorokat fel lehet tölteni, az egész ipar készen álljon arra, hogy a váltást meg tudja tenni. Ahol régebben a hagyományos öntészetet támogattuk, ott is változtatni kell, több információra van szükségünk, mechatronikai mérnökök, gépészmérnökök bevonása szükséges a gépek üzemeltetéséhez, az öntödék változni fognak a következő 10-15 évben.

David Toth kiemelte, hogy a súlycsökkentési trend az, ami nélkül az elektromobilitás csak félig működőképes. Ez elképesztő lehetőségeket tud az öntödék számára nyújtani. Pont ebben az iparágban, az öntészetben van óriási potenciál, ami az alkatrészek integrációjának lehetőségét adja. Tehát sokkal komplexebb, és jellemzően szerelt alkatrészek lesznek meghatározóak a jövő autógyártásában.

Nem tud akárki önteni

– Az öntészet speciális szakma. Szerelni sokan tudnak, önteni azonban csak nagyon kevesen. Akik most szerelnek, nem fognak öntödét nyitni. Viszont akik most öntenek, azok olyan speciális tudás birtokában vannak, ami segíti őket abban, hogy előre tudjanak lépni, integrálni tudnak, és olyan modulbeszállítókká tudjanak válni, ami új szintre emelheti a vállalatukat. Ehhez viszont fejlesztési kapacitások, termékismeret, vevői kapcsolattartás kell. Aki ezen végig tud menni, pozitív és fényes jövő előtt áll, a cég méretétől függetlenül. Ehhez viszont kiemelkedő mértékben szükség van a megfelelően képzett szakemberekre.

(A cikk eredetije a BKL-Kohászat című szaklap 2019. 2. számában jelent meg.)