Az űrtől az autókig mindenhol ott a mérnöki szimuláció

Az április 11-én megrendezésre kerülő, 22. Econ Konferencián mintegy 150 szakértő osztotta meg egymással gondolatait és szakmai tudását a mérnöki szimulációs világ aktuális kérdéseiről és jövőbeli lehetőségeiről. Emellett számos izgalmas témájú előadást is hallhattak az érdeklődők a budaörsi Holiday Inn-ben tartott rendezvényen.

A konferenciát Kiglics Gábor, az eCon Engineering Kft. ügyvezető igazgatója nyitotta meg. Elmondta, hogy a vállalat a BME egyik szobájában alakult, onnan organikusan fejlődve jutott el odáig, hogy ma már a legnagyobb független szimulációs csoport a régióban. A mérnöki szimuláció az egyik lába a cégnek, a másik az ipari automatizáció.

Kiglics Gábor szerint a cég titka, hogy olyan projekteken dolgoznak, amik szakmai motivációt képesek adni a vállalat munkatársainak. Emellett erős szövetséget, szoros együttműködést folytat az eCon a magyar felsőoktatással, sőt, Horvátországban is. A hazai egyetemekkel való kapcsolatra jó példa volt a rendezvényen aláírt megállapodás a Neumann János Egyetemmel, melyről itt írt részletesebben az autopro.hu.

Az eCon az autóipartól az űrkutatásig jelen van az iparban, a BMW-vel már több éve közös projekteken dolgozik, külön részleget is fenntart erre. Az űrkutatással a cég amerikai leányvállalata foglalkozik.

Miért van szükség magyar űrkutatási programra?

A konferencia első előadását Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos tartotta a HUNOR programról, amit a magyar űrstratégia zászlóshajó projektjének nevezett. Komoly problémának, kihívásnak nevezte, hogy jelenleg nincs egységes, eredményes európai űrprogram, sőt, az európai országok külön-külön is lemaradásban van az űrkutatás terén az USA, Kína és Oroszország mögött.

Mint fogalmazott, a kritikus infrastruktúra és a nemzetközi együttműködések mellett az orosz-ukrán háború is jól rámutatott arra, miért fontos, hogy az országnak saját űrstratégiája legyen. A HUNOR program eredményei között említette az egyetemeken zajló kapcsolódó képzéseket (például a BME-n az űrmérnök mesterképzést).

Hendrich Balázs, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI) vezérigazgató-helyettese az innováció fontosságáról beszélt, az állam felmérése szerint a kutatás-fejlesztés terén ez a leginkább fejlesztésre szoruló terület.

Adatok nélkül mit sem ér a mesterséges intelligencia

Dr. Abonyi János, a Pannon Egyetem tanára a mesterséges intelligencia alkalmazásával zajló kutatásokról tartott részletes szakmai előadást. Mint fogalmazott, az MI egy könnyen elérhető módszer a kutatók, mérnökök számára, de adatokra és programozási ismeretekre szükség van a használatához. Elmondta, hogy gyenge mesterséges intelligenciának nevezik azokat a megoldásokat, amiket egy dedikált probléma megoldására alkottak meg.

Kiemelte, hogy a gépi tanulás során a mesterséges intelligencia csak egy kis szelet, az alkalmazáshoz adatokat kell gyűjteni, azokat verifikálni kell, a működést pedig ellenőrizni – ezekhez mind emberi munkára van szükség.

Zsigmond Balázs, a MONO műszaki tanácsadója előadásában ismertette, hogy a vállalat hidrogén tárolására alkalmas tartályok gyártásába kezdett. Mint mondta, a hidrogén fontos a dekarbonizációs célok eléréséhez. Ebben segít, hogy nagy az energiasűrűsége, gyorsan tankolható, nagy mennyiségben rendelkezésre áll – negatívuma, hogy a használatához szükséges infrastruktúra még nem épült ki, ezért használata rendkívül költséges.