Az ember-robot munkát segíti ez a magyar találmány

Az elmúlt években a kollaboratív robotok piaca folyamatosan nőtt, csak 2023-ban 35 százalékos volt a bővülés. A kobotok, avagy együttműködő robotok népszerűek, de hiába utal a nevük arra, hogy az emberekkel közösen is képesek dolgozni, jellemzően nem ilyen feladatokra osztják be őket. Ez nem is véletlen!

Tóth József, a Hepenix üzletfejlesztési igazgatója a Smart Manufacturing Festival keretében tartott előadásában – a cég bemutatása után – a Hepenix több Ipar 4.0-ás projektjét is ismertette. Ezek közé tartozott a PREHUROCO (PREdictor for HUman-RObot COllaboration) néven futó, a robot és ember együttműködését segítő program is, amit a SZTAKI-val közösen végez a Hepenix.

A helyzetet jól jellemzi, hogy amikor Tóth József feltette a kérdést az előadásában, hogy ki látott már olyat, amikor egy kobot és egy ember ténylegesen közösen végzett munkát, egy térben, akkor senki nem tette fel a kezét – pedig hallgatóság jelentős része az iparban jártas szakember volt. Ez összecsengett egy korábbi tapasztalatommal, amikor a Fanuc rendezvényén hangzott el hasonló kérdés, és inkább mosolygás volt a válasz – egy olyan közegben, ahol a teremben rajtam kívül talán mindenki a robotikában dolgozó szakember volt.

Miért nem arra használják a kobotokat, amire kitalálták őket?

A kobotok széleskörű felhasználási módja természetesen hasznos és növeli a gyártás hatékonyságát, ám van egy prózaibb oka is annak, hogy az eredeti rendeltetésük szerint nem használják ezeket az eszközöket – ez pedig a szigorú szabályozás. Érthető okokból a vállalatok tartanak attól, hogy a robot és az ember között érintkezés fordulhasson elő, bár a kisebb kobotok esetében ezek tényleg érintések, nem ütközések. Az előírások sem adnak erre túl nagy teret, bár már létezik olyan EU-s előírás, ami megengedi a tényleges közös munkát, a gyakorlatban ez nemigen fordul elő.

A robotok általában robotcellában dolgoznak, teljesen kizárva az érintkezést, vagy előfordulnak az olyan közös terek, ahol egy kijelölt pályák mozognak a robotok, egy másik pályán az emberek, és a két pálya nem találkozhat egymással. Ha pedig mégis olyan környezetben dolgoznak az emberek és a kobotok, hogy a találkozás nem kizárható, akkor a biztonsági rendszerek megállítják a robotot – ez azonban komoly kiesést jelent a termelésben.

Tóth József szerint a kobot-ember közös munka során az ember a rugalmasabb fél, ezért arra kell koncentrálni, hogy az emberek akadályozzák meg az ütközéseket. Ezt a cél szolgálja a PREHUROCO projekt – valamint a robotok iránti bizalom növelése is cél.

Segítségül szolgál a virtuális valóság

A projektben egy olyan megoldást dolgoztak ki, amiben egy VR-szemüveg segítségével a dolgozó valós időben láthatja előre a robot útját. Egész pontosan egy közös virtuális térbe kerül a kobottal, ahol néhány másodperccel előre láthatja, milyen útvonalon halad majd az eszköz, és az hol találkozik az övével – így elkerülheti a találkozást. Ha a VR-szemüveg az ehhez csatlakozó karórát is felveszi a dolgozó, akkor értesítést kap arról, mikor kell megállnia az ütközés elkerülésének érdekében.

A Hepenix március 7-ei rendezvényén az érdeklődők kipróbálhatták ezt a megoldást, így tett Vitályos Eszter, miniszterhelyettes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára is. Az alábbi videóban is látható, hogyan működik a PREHUROCO a gyakorlatban