Így lesz elég magyar alapanyag az ipar számára

Az alapanyagipari ágazatok (mint például a vegyi-, fém-, műanyag- és gumiipar) kiemelt foglalkoztatónak számítanak Magyarországon. Emellett több más ágazat (például a legnagyobb súlyú járműipar) versenyképességének előfeltétele is az alapanyagipar jó működése, azaz a hazai ellátás hatékony biztosítása.

A versenyképességi stratégia szerint jelentős lehetőség rejlik az új technológiai trendek adaptálásában, míg a legfőbb kihívást az ágazat zöld átállása és az ahhoz kapcsolódó szabályok jelentik.

Hova fejlődhet az alapanyagipar 2030-ra?

A versenyképességi stratégia szerint a magyar alapanyagipar víziója 2030-ig a következő:

• Körforgásos gazdaságunk közel az összes hulladékot anyagában hasznosítja, újrafeldolgozza.
• A járműiparunk, a védelmi iparunk és az építőiparunk acéligényének 50 százalékát Magyarországon állítjuk elő.
• A modern kompozit anyagok hazai előállításával hazánk vezető szerepet játszani a jövő iparágaiban.
• A stratégiailag kiemelt jelentőségű nyersanyagok újrafeldolgozását magyar kézben tartjuk.

A körforgásos gazdálkodás technológiai kihívásai: a körforgásos gazdálkodás bevezetése megköveteli a hulladékkezelő létesítmények fejlesztését, a hulladékgyűjtési és újrafeldolgozási technológiákba való beruházást, valamint új gyártási módszereket.

Az Európai Unió a lehető legnagyobb mértékben kívánja előmozdítani a körforgásos gazdaságra való átállást. A bölcsőtől bölcsőig (cradle-to-cradle) elv keretében arra összpontosít az EU, hogy csökkentse a hulladékképződés mértékét, és megváltoztassa a hulladékkezelés módját. Ezen változtatások kihatással vannak a termékek tervezésére, gyártására a fogyasztókon (felhasználókon) keresztül pedig az újrafelhasználásra

Uniós klímacélok és az alapanyagipar

Az EU egy zöld mechanizmus létrehozásán tevékenykedik – a cél 2050-re a karbonsemlegesség elérése –, amely szén-dioxid kvótákra építve ösztönözné a fenntarthatóbb ipart az EU határain kívül is. Ennek részeként a CBAM1 keretei közt a károsanyag-transzfert is megakadályoznák.

Nemzetközi összehasonlításban az Európai Unió szabványai és előírásai a legszigorúbbak, melyek többek között a szén-dioxid kvóták, a zöld előállítási szabályozások és az alapanyag-előírások által többletköltségeket jelentenek a vállalatok számára. Egy tonna szén-dioxid kvóta ára a 100 eurót is meghaladta 2023 elején. Az Európai Unió direktívái alapján egyre magasabb újrafeldolgozási arányt kell elérniük az egyes aliparágaknak, a csomagolási műanyaghulladékok terén például 2025-re 50 százalékos újrafeldolgozási rátát kell elérniük az országoknak, 2030-ra pedig 55 százalékot

A gyártás alapanyagainak lelőhelyei, az eltérő szabályozói és munkaerőpiaci adottságok miatt az alapanyagipari szerepek átalakulnak. Az alapanyagok alacsony diverzifikáltsága okán a kevésbé szabályozott gazdaságok növelhetik részesedésüket az EU kárára.

Mit kell tenni?

A hazai alapanyagipari ágazatok stratégiai céljai – kapcsolódó kiemelt javaslatok:

1. Zöld átállás projektek állami támogatása.
2. Újrafeldolgozott alapanyag használatának ösztönzése Hazai vállalatok versenyképességének növelése.
3. Pályázatok rugalmasabbá tétele (egykapus ügyintézés).
4. Magyar beszállítók támogatása a Magyarországra érkező nemzetközi vállalatok kapcsolatfelvétele során.
5. Magyar beszállítók támogatása a Magyarországra érkező nemzetközi vállalatok kapcsolatfelvétele során.
6. A kritikus nyersanyagok biztosítása érdekében a hazai nyersanyagvagyon felmérése.
7. Kooperatív anyagtechnikai fejlesztések támogatása: szektorok közti összefogáson alapuló K+F tevékenységekre.