Ismét rengeteg e-mobilitási beruházást vonzott hazánk

Az áttekintést az akkumulátoripari fejlesztésekkel kezdjük. Az első ilyen 2023-ban a japán Nippon Paper Industries februári beruházása volt: a vállalat akkumulátoralkatrész-üzemet épít Vácrátóton összesen 15 milliárd forint befektetésével.

Ezután áprilisban egy óriási, 280 milliárd forint értékű beruházásról írhattunk. Ekkor tették le az alapkövét a dél-koreai EcoPro üzemének Debrecenben. A létesítményben évente körülbelül 108 ezer tonna katódanyagot állítanak majd elő elektromos akkumulátorokhoz az Európában szokásosnál is jóval szigorúbb környezetvédelmi előírások mellett.

Május elején egy másik koreai vállalat, a Sang-A Frontec befektetése következett. A vállalat az akkumulátor-alkatrészeket gyártó szadai üzemének 10 milliárd forintból való bővítését vette tervbe, ezzel várhatóan 55 új munkahelyet teremtve. Mindössze napokkal később jelentették be, hogy a kínai Eve Power, a világ egyik nagy akkumulátorgyártója, Debrecenben fogja felépíteni első európai akkumulátorcella-gyárát, mintegy 400 milliárd forint invesztálásával. Ezzel immáron kettő cellagyár is épülni fog Debrecenben, amit korábban a CATL is a saját üzeme otthonául választott.

A következő akkuipari beruházás a körforgásos gazdaságot szolgálja az elöregedett energiatárolók feldolgozásán keresztül. Augusztusban jelentették be, hogy a szlovén Andrada Csoport Alsózsolcán épít akkumulátor-újrahasznosító üzemet 10 milliárd forint értékben. Az üzemben az akkumulátorok feldolgozása az egyik legmodernebb ma ismert technológiával folyhat majd.

A következő hónapban a Samsung SDI a hazai akkumulátor ökoszisztémát ismét más irányban erősítette. A Gödön akkumulátorokat gyártó vállalat kutatás-fejlesztési beruházást jelentett be több mint 22 milliárd forint értékben. A remények szerint a projekt által sikerül majd növelni az akkumulátorok biztonságosságát, kapacitását, illetve gyártásuk gazdaságosságát.

A járműipari OEM-ek egyaránt hoztak akkumulátorokhoz kapcsolódó beruházásokat 2023-ban. Májusban tudhattuk meg, hogy a Mercedes-Benz nagyszabású bővítésen áteső kecskeméti gyárát egy akkumulátorbeszerelő-üzemmel is bővítik. Itt a modulokból kész akkucsomagokat fognak készíteni, illetve utóbbiak járművekbe szerelésére is itt kerül majd sor. A nyár első hónapjában aztán a hazánkban autóbuszokat gyártó kínai BYD új beruházását ismertették: a vállalat Fóton egy akkumulátor-összeszerelő üzemet létesít 10 milliárd forintból. A projekt első körben száz új munkahelyet teremt.

E-motoroktól a töltőkig

Az elektromos autóipar kiszolgálásához persze az akkumulátorokon kívül rengeteg más komponensre is szükség van, például elektromos motorokra, inverterekre, töltőkre. Ezek gyártása vagy éppen fejlesztése ugyancsak jelen van/lesz hazánkban, részben az elmúlt év beruházásai által.

A Bosch nevéhez kettő projekt is kötődik. Márciusban adták át a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az intézmény és a Bosch közös Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központját. A labort fejlett szimulációs eszközparkkal látták el, ami lehetővé teszi az elektromos hajtásláncok működésének eddiginél pontosabb modellezését. A remények szerint ez hozzá fogja segíteni a kutatókat a villanyhajtású járművek működésének optimalizálásához. A Bosch másik fejlesztését szeptemberben jelentették be: a közlemény szerint a Robert Bosch Energy and Body Systems miskolci telephelyén 4,4 milliárd forintból bővítik az elektromos hajtások fejlesztését és tesztelését, míg egy másik jelentős összegből a termelési kapacitást növelik.

Júniusban az amerikai Dana 36 milliárd forintos beruházása hozott újdonságot. A vállalat győri üzemében olyan fejlesztéseket eszközölnek, amik az akkumulátorokhoz is kapcsolódnak: egészen pontosan elektromos meghajtási egységeket és akkuk hűtésére alkalmas termékeket vezetnek be a termelésbe, ezzel az elektrifikációs korszakban is biztosítva a győri üzem jövőjét.

Szintén júniusban jelentettékbe, hogy a japán Denso kibővíti székesfehérvári üzemének kapacitását. A vállalat 25 milliárd forint befektetésével tisztán elektromos és hibrid járművek alkatrészeinek gyártását végző divíziót hoz létre.

Az őszt egy újabb fontos beruházás nyitotta meg. Szeptemberben kiderült, hogy a dél-koreai LG és a kanadai Magna vegyesvállalata, az LG Magna e-Powertrain 20 milliárd forintból Miskolcon hozza létre első európai gyárát, ahol többek között elektromos motorok komponenseit, fedélzeti töltőket, illetve invertereket fognak termelni. Ugyanebben a hónapban adták át a Pex Automotive Systems Kft. új üzemét Szigetszentmiklóson, ahol „az elektromos és intelligens járműiparhoz kapcsolódó termékek gyártása” vehette kezdetét. A cég a Baolong, az egyik legnagyobb kínai autóipari beszállító vállalatcsoport érdekeltségébe tartozik.

Az ősz folyamán még kettő nagyvállalat beruházásával fejlődött a hazai villanyautós ökoszisztéma. A thyssenkrupp októberben jelezte, hogy a jászfényszarui gyárkomplexumának egyik egységében 23 milliárd forint ráfordítással beindítja az elektromos motorok rotorjainak gyártását. A másik beruházást a szintén német Audi hozta el azáltal, hogy novemberben a győri üzemben megkezdődött a PPE elektromos platformhoz tervezett újgenerációs elektromos motorok gyártása. Ezt egy 190,2 millió euró összegű beruházás előzte meg.

Az év utolsó hónapjában sem szüneteltek az elektromobilitási befektetések. A BorgWarner 25 milliárd forintos beruházást jelentett be, amiből az oroszlányi üzemében hibrid és teljesen elektromos járművekhez alkalmas termékek gyártásával bővítik a portfóliót. Később a Schaeffler egy K+F projektet ismertetett: a szombathelyi leányvállalata, a Schaeffler Savaria Kft. második üzemében majdnem száz munkahely jön létre elektromos járművek következő generációs alkatrészeinek és alrendszereinek fejlesztése érdekében.

Újabb városban fognak „magyar” e-autókat gyártani

Végül az évet a kínai BYD, a világ vezető elektromosautó-gyártójának magyarországi beruházása koronázta meg. Közvetlenül karácsony előtt jelentették be, hogy az OEM Szegeden építi fel első európai autógyárát, ezáltal több ezer munkahelyet teremtve, egyúttal a magyar gazdaságtörténet egyik legjelentősebb beruházását hozva el.

Ahogy azt az elmúlt év beruházásai is mutatják, hazánk kiveszi a részét az elektromos átalakulásból. A vállalatok a legkülönfélébb termékekhez kapcsolódó befektetéseket hoznak hazánkba, és bár ezek főleg gyártásra irányulnak, akadnak köztük nagyobb hozzáadott értéket nyújtó kutatás-fejlesztési projektek is. Utóbbiak nem csak magasabb és stabilabb jövedelmet tesznek lehetővé a magyar munkavállalóknak, de a gazdaság diverzifikálását is támogatják.