Elvenné az e-autók előnyét, ha minden piaci áron lenne

Júliusban komoly aggodalmat váltott ki az elektromos autósok körében, hogy a kormány megemeli a rezsidíjakat. Egy átmeneti időszakban nem lehetett tudni, pontosan mennyibe kerül majd augusztustól az átlagfogyasztás felett a gáz és a villanyáram ára – márpedig aki otthon tölti az elektromos autóját, az több áramot fogyaszt, mint az átlag.

Végül az áram esetében közel sem a piaci árat kell fizetnie a lakossági fogyasztóknak az átlag felett sem, ezzel lényegében fellélegezhettek az e-autósok: olcsóbb maradt az elektromos autó bármelyik másik hajtási módhoz képest. De mi lenne, ha minden üzemanyagot piaci áron kínálnának?

Mennyi az átlag?

Augusztus 5-ei állapot szerint a villanyáram piaci ára 185 forint kilowattóránként, a benzin literenkénti ára 692, a gázolajé 738 forint. Említést érdemel még az LPG és a CNG: előbbi 396 forint literenként, utóbbi kilogrammonként 700 forint. Nagyon fontos megjegyzés, hogy a piaci ár folyamatosan változik, ráadásul a forint-euró árfolyam miatt még nehezebb előre kalkulálni a tényleges piaci árakkal.

Az átlagos fogyasztást sem könnyű megbecsülni, hiszen ez részben a vezetési stílustól és a használat módjától függ, részben ahány modell, annyiféle gyári fogyasztási adattal találkozunk. Jellemzően persze a kisebb autók kevesebbet fogyasztanak, de ökölszabály nincs.

A fenti bizonytalansági tényezők tükrében érdemes kezelni az alábbi adatokat, ám viszonyítási alapként mindenképp jó a számítás – körülbelül erre kellene számítani, ha minden piaci árat korlátozó tényező megszűnik.

Nem rossz választás a dízel

Különösen a Volkswagen dízelbotránya óta kapcsolódik számos negatív konnotáció a dízelekhez, ami tetten érhető az újautó-eladásokban is: ez a szegmens zsugorodik a leggyorsabban, egyes országokban több elektromos autót adnak el, mint dízelt. Ezzel szemben a benzinesek a legtöbb helyen még piacvezetők. A gázolaj világpiaci ára is magasabb, mint a benziné, ez sem könnyíti meg a dízelesek dolgát.

Pedig még a mai körülmények között sem feltétlen rossz ötlet a dízel, ha spórolni szeretnénk: vannak olyan modellek, amik dízellel akár 4 liter/100 kilométer alatti fogyasztást is képesek produkálni, az 5 liter alatti tartomány pedig egyáltalán nem ritka. Nagyobb autók, SUV-k és furgonok esetében persze már 7-8, vagy akár a 10 liter is szóba jöhető fogyasztás. Mindenesetre egy kifejezetten takarékos dízellel a 100 kilométerre vetített költség világpiaci árakon akár jócskán 3000 forint alatt maradhat, szélsőséges esetben a 2500 forint is tartható. A másik véglet személyautóknál 7500 forint körül van.

A benzinesek esetében a 3000 forint alatti ár már csoda száz kilométeren piaci árakkal, de egy benzines kisautóval 3-4 ezer forint között maradni nem nehéz feladat. A másik véglet a benzineseknél 6-7 ezer forint körül mozog, bár amennyiben egy furgont vagy SUV-t benzines, és nem dízeles kivitelben veszünk, akkor ennél magasabbak is lehetnek a költségeink 100 kilométeren.

Az elektromos autóknál számít talán a legtöbbet a vezetési stílus: a gyári adatok szerint a kisebb modelleknél a 13 kilowattóra/100 kilométer is elérhető fogyasztás, míg az ADAC mérései szerint inkább 15 körül van a minimum. A maximum 25-30 kilowattóra között mozog az SUV-k és a furgonok esetében, személyautóknál inkább 20 kilowattóra környékén.

A legolcsóbb dízelekéhez hasonló 2500-3000 forint/100 kilométeres költséghez igen takarékos elektromos autóra van szükség, ha piaci áron kapjuk a villanyáramot, de ügyes sofőrrel, kis autóval és ideális körülményekkel nyerő lehet az elektromos hajtás. Kevesebb odafigyeléssel és autópályás tempónál már nemhogy a dízel, de akár egy benzines modell is olcsóbban közlekedhet, mint egy nagyobb elektromos autó. Az e-autók javára billentheti a mérleget, hogy az utcai töltőállomások jelenleg olcsóbbak, mint a piaci árú lakossági áram, sőt, itt-ott még ingyenes töltők is léteznek - kérdés persze, hogy meddig maradna ez így, ha nem lenne semmilyen korlátozás az áram árán.

LPG-s és CNG-s járműből alig fut a magyar utakon, de ezek fogyasztása sem tér el lényegesen a fentiektől. A CNG-s autóknál az 5-6 kilogrammos fogyasztás a reális száz kilométeren, ez 3500-4500 forint körüli árat jelent.

Reális veszély?

A fenti fejtegetésben ugyan számos bizonytalansági tényezőt említettünk, ugyanakkor ezek közül egyik sem egy földtől elrugaszkodott ötlet: a benzin és a gázolaj esetében folyamatosan szűkítik azok körét, akik a hatósági áron, 480 forintért tankolhatnak. A jelenlegi korlát október 1-jéig tart, kérdéses, hogy meghosszabbítják-e. Az LPG és a CNG ma is piaci áron vásárolható, az elektromos áram esetében pedig a most meghatározott árak decemberig érvényesek, a kormány ugyanis negyedévente felülvizsgálja azokat. Kicsi az esélye, hogy egyből a piaci árra ugorna a villanyáram ára, de egy újabb drágulás nem elképzelhetetlen az év végén.

Ha a fenntartási költségek szerint vennénk autót, nem árt tudni, hogy a fogyasztás csak egy – bár kétségtelenül fontos – tényező. A karbantartás szempontjából az elektromos autók a nyerők, viszont meghibásodás esetén itt nagyon elszaladhatnak az árak. A gázos autók karbantartása a legdrágább, és ezekhez sem olcsó a legtöbb alkatrész. Egyelőre a benzines és dízeles autók szervizelése a legolcsóbb baj esetén, de a normál karbantartásban ezek az autók sem tudnak versenyezni az elektromos társaikkal.