Egy újabb európai rövidítés, amitől fázhatnak a vállalatok

A CSRD, amelyet 12 európai fenntarthatósági jelentési szabvány (ESRS) támaszt alá, megköveteli a vállalatoktól, hogy részletes tájékoztatást adjanak fenntarthatósági teljesítményükről, egyúttal vegyék figyelembe annak üzleti tevékenységükre gyakorolt hatásait számos témakörben, úgymint az éghajlatváltozás, az üzleti magatartás, az erőforrás-felhasználás, a környezetszennyezés és a biológiai sokféleség.

A rendelet világszerte körülbelül 50 ezer társaságot érint, és hat hónap múlva esedékes a határideje az első körben érintett cégek számára. A PwC nemzetközi kutatásában több, mint 500 felsővezetőt és üzleti szakembert, köztük pénzügyi, fenntarthatósági és kockázatkezelési vezetőket kérdeztek arról, hogy a felkészülésben hol tartanak.

A válaszok azt mutatják, hogy az uniós direktíva globális hatást gyakorol. Az EU-n kívül székhellyel rendelkező vállalatok több, mint háromnegyede (79 százaléka), az EU-n belül székhellyel rendelkezőknek pedig 74 százaléka szerint a társaságok vezetősége a CSRD-nek köszönhetően nagyobb mértékben fogja a fenntarthatóságot figyelembe venni a döntéshozatal során. A válaszadók 75 százaléka már azt tervezi, hogy konszolidált csoportszinten fog beszámolót készíteni az EU-n kívüli tevékenységek vonatkozásában is.

Adat nélkül hogyan lesz jelentés?

A felmérésben részt vevők a jelentés megvalósításával kapcsolatos legnagyobb aggályként az adatok rendelkezésre állását és minőségét (59 százalék) emelték ki. A 2025-ös pénzügyi évben beszámolásra kötelezett cégeknek csupán egyötöde igazolta vissza a közzétételekhez szükséges adatok rendelkezésre állását és teljességét. Ezen kívül a válaszadóknak csupán 60 százaléka vonta be az informatikai részlegét, és a legtöbb vállalat nem használ speciális eszközöket vagy technológiát az adatgyűjtéshez. A legelterjedtebb eszköz a táblázat (74 százalék), emellett a válaszadók 26 százaléka használ központi fenntarthatósági adattárat (például adattavat), és 20 százaléka használja az MI-t, de többen tervezik utóbbiak jövőbeli használatát.

Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG riportingért felelős cégtársa szintén a szükséges adatok mennyisége és minősége terén jelentkező kihívásokat említi, hiszen ezek közlése nem csak a saját működésre, hanem a teljes értékláncra vonatkozóan kötelező lesz.

„Mivel a CSRD alapvetően azt írja elő, hogy a fenntarthatósági beszámolás a pénzügyi beszámolással azonos szinten történjen, a fenntarthatósági információknak ugyanúgy elérhetőnek, pontosnak és ellenőrzésre alkalmasnak kell lenniük, mint a pénzügyi adatoknak” – mondta.

A megvalósításnak más akadályai is vannak

A megkérdezett cégek majdnem kétharmada (63 százaléka) nagyon vagy rendkívül bizakodó azzal kapcsolatban, hogy meg fog tudni felelni az EU vállalati fenntarthatósági beszámolásról szóló irányelvében előírtaknak. Ennek ellenére azok, akiknek hat hónap múlva esedékes a jelentés elkészítése (72 százalék), kevesebb, mint fele végezte el a legfontosabb teendőket, úgymint a beszámolási tevékenységek megerősítését (39 százalék), a kettős lényegességi felmérést (38 százalék), valamint az adatok rendelkezésre állásának igazolását (20 százalék).

Miközben a válaszadók erősen bizakodóak a már meglévő közzétételekben szereplő témákat illetően, mint például a munkaerő (76 százalék), az üzleti magatartás (75 százalék) és a klímaváltozás (60 százalék), sokkal kevésbé magabiztosak a tekintetben, hogy képesek lesznek-e a beszámolási követelményeknek megfelelni a kevésbé ismerős témák, például a biodiverzitás (35 százalék), a szennyezés (43 százalék), illetve az értékláncban dolgozók (45 százalék) vonatkozásában.

A cégvezetők az adatok rendelkezésre állásával és minőségével kapcsolatos tényezők (59 százalék) mellett az értéklánc komplexitását (57 százalék), valamint a munkatársak kapacitását (50 százalék) emelték ki, mint a megvalósítást nagy vagy nagyon nagy mértékben akadályozó tényezőket.

A fenntarthatóság egyre gyakrabban szerepel a vezetőség napirendi pontjai között

A válaszadók 76 százaléka vélekedik úgy, hogy a CSRD következtében a cég vezetése szempontként emelte be (59 százalék) vagy fogja beemelni (17 százalék) a fenntarthatóságot a döntések meghozatala során. A cégek várakozásai szerint a CSRD számos üzleti előnyt fog biztosítani számukra. 51 százalékuk arra számít, hogy a jobb környezetvédelmi teljesítményből nagy vagy nagyon nagy mértékű előnye fog származni, 49 százalékuk ebben a vonatkozásban az érintettek iránti nagyobb fokú elköteleződést, 48 százalékuk pedig a kockázatok csökkentését említi.

29 százalék bízik magasabb bevételekben, és 26 százalékuk szerint a CSRD jelentős költségmegtakarítást fog eredményezni. Pénzügyi előnyöket nagyobb arányban várnak azok a társaságok, amelyek közelebb vannak a beszámolási határidőhöz. Azoknak a cégeknek, amelyeknek a 2025-ös pénzügyi évben esedékes a beszámolás, 38 százaléka számít arra, hogy a bevételek növekedése révén előnyre tesznek szert, valamint 34 százaléka költségmegtakarítástól vár előnyt.

„A vezető vállalatok döntéshozatali folyamatába egyre inkább beépül a fenntarthatóság, és a CSRD megvalósításától komoly környezetvédelmi előnyöket, hatékonyabb kockázatcsökkentést és az érintettek iránti nagyobb fokú elköteleződést várnak. A CSRD terén már előrébb járó és különösen a beszámolási határidőhöz közelebb álló cégek pedig jóval nagyobb pénzügyi előnyöket is látnak, mint a későbbi években beszámolásra kötelezett társaik” - mondta Will Jackson-Moore, a PwC fenntarthatóságért felelős globális vezetője.