A BMW elindította a hullámot: így épül autóipari fellegvár Debrecenben

A járműipari beruházásokat tekintve egyértelmű, hogy Debrecen a 2020-as év nyertesei között szerepel Magyarországon. Az autóipari vállalatok jelenléte egyre erősödik a térségben, a Déli Ipari Parkban működő Debreceni Ipari Centrum térképén egyértelműen látható, hol csoportosulnak a járműipari cégek.

A Debreceni Déli Ipari Park autóipari vállalatai között található az InterTraction Electrics, a Vitesco Technologies, a Krones, valamint a Deufol új üzeme is. A Debreceni Regionális Innovációs, Tudományos Technológiai Park autóipari vállalatai között szerepel a Schaeffler, az InterTanker, a Bürkle és a Manz. A Science Park jelenlegi lakója a thyssenkrupp és a National Instruments. A BMW gyára pedig az Északnyugati Gazdasági Övezetben épül.

Bizonytalanságok sora a BMW gyár körül

Február közepén elkezdődtek a BMW-gyár cölöpözési munkálatai, a beruházás első ütemében 460 ezer négyzetméter alapterületű épület megépítését tervezték. A hónap végén még minden a tervek szerint haladt, annyi változtatással, hogy kormányhatározat döntött a debreceni BMW autógyár infrastruktúrájának kiépítésére szánt 71,5 milliárd forintos állami költségvetési keret másfél milliárd forintos emeléséről. A pénz a 400 hektáros terület teljes közúti, vasúti és közműfejlesztését fedezte az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben.

A nagy bizonytalanságot a koronavírus-járvány eredményezte, melynek köszönhetően a BMW Csoport igazgatóságának elnöke, Oliver Zipse májusban bejelentette, hogy a kialakult helyzet miatt költségkontrollt vezetnek be a vállalatcsoportnál, spórolnak a beruházásokon, így egy évet csúszhat a debreceni gyár átadása.

Egy hónappal később mégis a korábbi tervek mellett döntött az autógyártó, azonban az eredeti szerződésben foglaltakhoz képest néhány fejlesztési elem vonatkozásában határidő módosításokat léptettek életbe. Debrecen önkormányzatának tájékoztatása szerint ezen változtatások az ipari területen kívüli infrastruktúrákra vonatkoztak és nem akadályozták az ipari területen belüli további fejlesztéseket. A határidő módosítással érintett fejlesztések: a telekommunikációs hálózat, az ivóvíz-, szennyvíz- és csapadékvíz-vezeték, a gázellátás, az útcsatlakozások, és az intermodális központ.

A tervek szerint öt éven belül már termelhet is a BMW gyár, ahol teljesen elektromos modellek alá tervezett padlólemezek készülnének 2025-től. Ezzel a bejelentéssel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a BMW a korábbi terveknél jóval nagyobb jelentőséget tulajdonít a debreceni gyárnak, amely így központi szerepbe kerül az elektromos mobilitásra épülő új vállalati stratégiában.

Vállalatok sora érkezik Debrecenbe

A BMW gyár építésével párhuzamosan számos autóipari beszállító és szolgáltató cég kezdett beruházásokba a környéken. A BHS Trans az ország négy településén – köztük Debrecenben - épített 2020-ban logisztikai központot összesen 7,6 milliárd forintos beruházással, amelyekkel 165 új munkahelyet teremtett. A beruházásokat a kormány 3,4 milliárd forint vissza nem térítendő készpénztámogatással segítette.

Júniusban a Sensirion jelentette be, hogy a városban hoz létre üzemet. A beszállító különféle érzékelőket, szenzorokat, mikroszenzorokat gyárt, amelyek a világ autóinak harmadában megtalálhatóak. A vállalat üzemét 3,5 milliárd forintos beruházással építik fel a Határ úti ipari parkban. Az ötezer négyzetméteres csarnokot készen jövő év májusában adja át a Xanga Csoport a Sensirion Hungary Kft.-nek.

Folyamatosan bővült 2020-ban a debreceni Vitesco Technologies, melynek fókuszában az elektromobilitás áll. A gyár alapkőletétele után egy évvel még mindig magas létszámban vettek fel munkatársakat, a 450 fős létszámot a vállalat tervei szerint 2021-ben érheti el. A cégnek októberben már sikerült a high-tech elektronika terén komoly szakmai sikerről beszámolnia, ugyanis a Vitesco Technologies jövő év elejétől debreceni üzemében egyedi módon fogja gyártani a ráfröccsöntött elektronikus sebességváltó-vezérlőt.

Szeptember végül elkészült a német Deufol hétmilliárd forintos beruházással megvalósult gyára, melyhez a magyar kormány 1,4 milliárd forint, Debrecen önkormányzata pedig további 60 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott. Az elkészült csarnokokban a Deufol egyrészt a legújabb automatizált technológiával készülő csomagolási alapanyagokat gyárt, másrészt számos különböző típusú és méretű ipari termék csomagolását végzi automatikus feldolgozási módszerrel, részben nagy teherbírású daruk segítségével.

Novemberre is jutott sikerből bőven a városnak, elsőként az ITK Holding ünnepélyes keretek között avatta fel leányvállalata, az Inter Traction Electrics Kft. újabb debreceni üzemcsarnokát, amelynek köszönhetően 5000 négyzetméterrel nőtt a vállalat gyártókapacitása.

Ezt követően jött a hír, hogy újabb gigaberuházás érkezik a városba. Debrecenben hozza létre első Kínán kívüli gyárát a sanghaji központú Semcorp, az elektromos autók akkumulátoraihoz szükséges szeparátorfóliák gyártásában a világpiacon vezető pozíciót betöltő, sanghaji központú cég. A beruházás értéke 65,5 milliárd forint, 440 új munkahelyet teremt, ezért a kormány 13 milliárd forintos, vissza nem térítendő készpénztámogatást biztosított a fejlesztéshez.

Folyamatos fejlődésben van a thyssenkrupp is, mely debreceni gyárába már elhozta a jövőt. Az alföldi város a második helyszín Hamilton mellett, ahol a thyssenkrupp megvalósította a jövő gyárát, a cég tervei szerint pedig további üzemek is csatlakoznak majd az Ipar 4.0-ás megoldásokkal felszerelt gyárak sorába.

A vállalatok magukkal hozzák a fejlődést

2020. januárjában Palkovics László Technológiai és innovációs miniszter bejelentette, hogy egy év múlva megnyit Debrecen innovációs központja. A központ háromszintes épülete startupok, kutatócégek és az egyetemi élet fontos találkozási pontja lesz: az oktatás, a kutatás és a versenyszféra szereplőinek lesz egyfajta „közösségi innovációs piactere". Az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma a nemzetközileg versenyképes hazai tulajdonú vállalkozások létrejöttét szolgálja. A Debreceni Egyetem Innovációs Központjának megvalósítására egy 2017-es kormányhatározattal 3 milliárd 883 millió forintot biztosított az állam.

Fejlődik az infrastruktúra, egyre jobb a közlekedés

Jelentős fejlesztési program indult a debreceni reptéren, melynek keretében tűzoltólaktanya épül, beszereznek két új tűzoltó járművet, átalakítják, bővítik a jelenlegi terminálépületet és az utasbiztonságot növelő eszközöket vásárolnak. A tervek szerint 2021-beb elindítják egy új, 1,5-2 millió utas biztonságos kezelésére alkalmas terminál tervpályázatát és egy teljesen új kifutópálya tervezési eljárását is. A kormány a fejlesztéseket 2 milliárd 350 millió forinttal támogatja, a forrás 25 százalékát pedig az önkormányzat biztosítja. Nagy szükség lesz a fejlesztésre, hiszen a város reptere egyre növekvő utasszámmal operált az elmúlt években, a BMW-gyár megépülésével pedig további növekedésre számítanak.

Infrastruktúra-fejlesztés kezdődött Debrecenben a Határ úton található Debreceni Regionális és Innovációs Tudományos Technológiai Parkban, ahol több ütemben, összesen 35 hektár fejlesztési terület válik befektetők fogadására alkalmassá. A projekt megvalósítására a DIPA Debreceni Ipari Park Akadémia Kft. 314,54 millió forint vissza nem térítendő támogatást szerzett a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretéből.

Új bekötőút vezet a debreceni thyssenkrupphoz: szilárd burkolatot kapott az az útszakasz Debrecen külvárosában, amely a thyssenkrupp Vezér utcai rugógyárát köti össze a 33-as főúttal.

Szeptemberben elkészült a Debrecen és Nagyvárad közötti autópálya. A Nagykereki és Bors közötti határátkelő átadásával az M4-es autópályán már Nagyvárad is elérhető, ez a második gyorsforgalmi átkelő Románia és Magyarország között.