A repülő autók fikcióból valósággá válnak

A repülő autók mindig is foglalkoztatták az embert. Pont száz éve, 1917-ben kezdődött az őrület, amikor a Curtiss Autoplane megépült. Eddig a kellékek és a technológiai tudás hiánya hátráltatta a fejlesztőket, és a repülő autók idáig csodaszámba mentek.

Az élvonalbeli technológiák azonban manapság elérhetőbbek, mint valaha bármikor, ezért lehetségessé vált, hogy a közeljövőben repülő autókon közlekedjünk. Az elmúlt öt évben legalább nyolc vállalat vitte véghez első repülési tesztjeit, és jó néhány másik várhatóan követni fogja őket.

Jelenleg globálisan több mint 15 újonnan alapított vállalat van, akik érintettek a repülőautó gyártásban. Ezek legtöbbje az Egyesült Államokban van, azonban más országokból származó résztvevőkkel is dolgoznak például Angliából, Franciaországból, Németországból, Oroszországból, Szlovákiából, Izraelből és Japánból is.

Az olyan vállalatok, mint a PAL-V, a Terrafugia, az Aeromobil, az Ehang, az E-Volo, az Urban Aeronautics, a Kitty Hawk és a Lilium Aviation már legalább egy tesztrepülést végrehajtottak repülő autóik prototípusaival. A PAL-V már tovább is lépett, hiszen az előrendelések is megtörténtek Liberty Pioneer autójára, amit a vállalat 2018 végéig piacra is akar dobni.

Az új vállalatokon kívül különböző vállalatóriások is betörtek a repülő autók piacára. Ezek a vállalatok tőkét és technológiai szakértelmet tudnak korlátlanul használni, hogy kereskedelmi forgalomba hozható repülő autót dobjanak a piacra. Legutóbb az Uber indította be az Uber Elevate programját, ami katalizátorként fog majd működni abban, hogy repülő autós közlekedést hozzanak létre a valóságban, és ehhez a kormányzatok, a gyártók és a szabályozók között segítené az együttműködést. Más technológiai óriások, úgy, mint a Google és a Skype is beléptek a repülő autók szegmensébe, továbbá a repülőgyártó óriás, az Airbus is leleplezett három különböző repülő autó projektet.

Érdekes lesz látni, mi lesz a repülő járművek első felhasználása. Noha a gyártók elsődleges célja a személyes mobilitás megteremtése, a kereskedelmi felhasználás is várható lesz, úgy, mint például a vidámparkokban való alkalmazás és a madártávlati városnézés. Gyakorlatilag korlátlan a lehetőségek tárháza, ráadásul, mint ahogy már megírtuk, a Toyota a 2020-as tokiói olimpián SkyDrive autójával akarja meggyújtani az olimpiai lángot is.

A repülő autókat a katonaság is alkalmazhatná. A határvédelmet még hatásosabbá tehetnék vele, illetve egy esetleges veszély esetén könnyebb lenne az evakuáció is.

Ha a szabályozások elkészülnek, a repülő taxik és a személyi közlekedés is fellendülőben lesz. Jelenleg az Uber dolgozik már ezen a témán, és repülő taxikat akar tesztelni Dallasban és Dubaiban, még az évtized vége előtt.

Az ígéretek ellenére az iparág sok kihívással néz szembe, amiket meg kell oldani, mielőtt piacra kerülnek az autók. Elsőként, mivel a repülőautók városi járművek lesznek, kifutópálya nélkül kell felszállniuk, tehát vertikális fel- és leszállási képességekre van szükségük. A biztonság is kiemelkedő fontosságú, sokszintű, üzembiztos mechanizmusra van szükség. Intelligens forgalmi ellenőrzés kell majd, hogy a repülő autó forgalomnak biztosíthassák a biztonságos légifolyosókat. Továbbá a repülő autókat csak olyanok vezethetik majd, akiknek lesz rá megfelelő pilóta igazolványuk. Ezek azonban nagyban korlátozzák a potenciális célpiacot.

A gyártóknak gondolkodniuk kell a technológiák ötvözésén. Ha már lesz önvezető autó és repülő autó is, akkor ötvözhetik a kettőt. Az Ehang és a Lilium Aviation már foglalkozik a témával. A tervek szerint a járművek tudnának kommunikálni, és kikerülnék egymást.

A technológiákon túl a legfontosabb korlátozó erő a szabályozás. A repülő autókra még nem létezik reguláció, sok országban csak most kezdik a drónhasználatot szabályozni. A kedvező előírások nagy fáradozásokat igényelnének a résztvevőktől, hogy közelebbi álláspontra kerüljenek a kormányzati szervekkel – írta meg a Forbes.