"A duális képzés elit képzés"

– Több mint húsz éve dolgozik a Pannon Egyetemen, a képzésért folytatott munkáját most a Magyar Mérnöki Kamara is elismerte. A vállalatok és az oktatási intézmények is kezdik felismerni a duális képzésben rejlő lehetőségeket. A Pannon Egyetemen mikor indult a duális képzés? Mennyire elérhető a hallgatóknak?
– Azt szoktam mondani, hogy a duális képzés elit képzés, hiszen kettős követelményrendszert kell teljesíteni a hallgatóknak, amit csak a legjobbak tudnak sikeresen teljesíteni. Az egyetemi követelmények ugyanazok, mint a normál képzésnél, emellett viszont eleget kell tenni a cégek elvárásainak is. A Pannon Egyetem 2015-ben, az elsők között indította el a duális képzést.

– Milyen cégek csatlakoztak elsőként a programhoz?
– Karunk az első évben az Alcoa-Köfém Kft., Balluff-Elektronika Kft., Bourns Kft. és a Valeo Auto-Electric Magyarország Kft. partnerekkel együttműködve hirdetett villamosmérnöki szakos hallgatóknak duális helyeket. Azóta több mint 40 duális ipari partnerünk van, és az összes alapszakunkon lehetőség van duális képzésben részt venni. Számos céggel műszaki és informatikai területen is együttműködünk, sok esetben a duális képzés mellett közös kutatás-fejlesztési projektjeink is futnak. Az első duális évfolyamon végzett hallgatóink idén januárban diplomáztak. Mindhárman állásajánlatot kaptak a cégtől, ahol tanultak, és azt el is fogadták. Évi mintegy 10-15 fiatal kezdi el duális képzésben a tanulmányait, a jelentkezők száma azonban ennél jóval nagyobb. A cégek viszonylag szigorú kiválasztási rendszert alkalmaznak, így a legjobban motivált jelentkezők kerülnek be a rendszerbe. A karon villamosmérnök és informatikus alapszakjaink vannak, minden szakon a lehetőség nyitott a duális képzésre, de a villamosmérnöki és a mérnök informatikus szakokon tanulókra van nagyobb igény a cégek oldaláról.

– Hogyan zajlik a kiválasztás? Mi alapján döntenek a cégek?
– A cégek részben a tanulmányi eredmények, részben pedig motivációs elbeszélgetés alapján választják ki a hallgatókat. Általában nem a szakmai ismeretek nyomnak sokat a latban, sokkal inkább a terület iránti elkötelezettség alapján mérlegelnek. Több jelentkezőt is meghallgatnak, és ezután döntenek. A cégek támogatást kapnak a hallgatók után, a hallgatók pedig ösztöndíjat a teljes képzés alatt. Mindenki számára motiváló lehet egy olyan duális képzés, ahol a hallgatók részt vehetnek valós ipari feladatokban, értékes szakmai tapasztalatot szerezhetnek, a vállaltaok pedig a képzés végével a céget és a szükséges technológiákat ismerő munkaerőt nyerhetnek.

– Hogyan segíti az egyetem a duális hallgatókat?
– A képzés során folyamatosan az egyetem és a cég is figyelemmel kíséri a hallgatók tanulmányainak előrehaladását, és szükség esetén egyéni segítséget nyújtunk. Például speciális vizsgaidőpontokat biztosítunk, a pénteki napokat az egyetemi oktatás alól felszabadítottuk, de a regisztrációs héten, az oktatási szünetekben és a vizsgaidőszak alatt is a cégeknél tartózkodhatnak a hallgatók.

– A duális képzésben résztvevő vállalatok szakemberei szerint a hallgatók tudása sok esetben hiányos. Mit gondol erről? Mennyire tudja követni az oktatás az ipart?
– Oktatóink mindent megtesznek azért, hogy modern ismerteket adjanak át a hallgatóknak, de kétségtelen, hogy sok olyan eszközzel, műszerrel ismerkedhetnek meg a cégeknél, melyekkel iskolai keretek között nem találkoznak. Az egyetem falai közt számos céges megbízást, kutatás-fejlesztési feladatot oldunk meg, melyekbe igyekszünk a hallgatókat is belevonni, így valós ipari feladatokkal is foglalkozhatnak a képzés során is. Az egyetem törekszik arra, hogy aktuális tudást adjon át a hallgatóknak, de a cégspecifikus ismereteket általában nem itt tanulják meg. Az állások jelentős részében fontos az erős alapozás, az elméleti ismeretek elsajátítása. Az egyetem feladata ezeket az alapokat megteremteni. A legfontosabb, hogy megtanítsuk tanulni a hallgatókat. A mérnöki területeken és az informatikában is gyorsan váltják egymást a technológiák. Az sosem célja és nem is lesz egy egyetemnek, hogy az éppen aktuális összes technológiát át tudja adni a hallgatók számára. Természetesen sok mindent megteszünk ezért is, az alapozó tárgyak mellett szakmai választható tárgyakat is hallgatnak a hallgatók, melyeket folyamatosan megújítunk. A cégek amellett, hogy várják a frissdiplomás fiatalokat, igyekeznek bekapcsolódni az egyetemi képzésbe. Előadásokat tartank, szakmai gyakorlati helyet biztosítanak, szakdolgozati témákat fogalmaznak meg, de vannak olyan ipari partnereink is, akik teljes tárgy oktatására is vállalkoztak.

– Mekkora az érdeklődés a mérnöki szakok iránt?
– Egész Európában nagy az informatikushiány, és ezzel a sajtó is gyakran foglalkozik. Ez az oktatásra is hatással van, hiszen egyre többen érdeklődnek az informatikai területek iránt. A 2018-as tanév kiugróan sikeres év volt számunkra, hiszen az előző tanévhez képest több mint hatvan százalékkal növekedett a felvett hallgatók száma a Műszaki Informatikai Karon. Az idei tanévben indítottunk egy új alapszakot, az üzemmérnök-informatikus BProf szakot, melyen gyakorlatorientáltabb képzést nyújtunk a hallgatók számára. Mi is érezzük, hogy nagy a kereslet a munkaerőpiacon: a mérnöki és az informatikai területen is gyakorlatilag válogathatnak a friss diplomások az álláslehetőségek közül. Azt gondolom, hogy aki alapos szakmai ismeretekkel és megfelelő motivációval lép ki a munkaerőpiacra, az izgalmas szakmai feladatot és magas fizetést nyújtó állást tud találni.

– A fizetések mellett hogyan lehet a felkelteni a fiatalok érdeklődését a műszaki pályák iránt?
– Középiskolások, sőt már általános iskolások számára is szervezünk rendezvényeket. Például középiskolások számára szakköröket, versenyeket, nyári tábort tartunk, de indítunk országos versenyeket és tehetséggondozó napokat is szervezünk az egyetemen általános iskolások számára. Ezeken játékos feladatokkal hasznos ismeretekre tehetnek szert a diákok, és ezzel reméljük a műszaki pályák iráni érdeklődést is tudjuk növelni.