Hogyan alakítja a negyedik ipari forradalom az oktatást?

Az iparban, a gazdaságban tapasztalható változások komoly kihívások elé állítják a pályakezdő fiatalokat. Milyen szakképzések felé induljanak el? A 2018 szeptemberében induló felsőoktatási képzések közül idén is az egyik legnépszerűbb az informatika volt. A tavalyi évhez képest 10%-kal növekedett a mérnöki pályára jelentkezők száma. A pályaválasztás előtt álló fiatalok szerint az informatikai tudás a közeljövőben is nagy jelentőséggel fog bírni és ennek a tudásnak az ismerete értékes lesz. Azonban olyan problémák állnak fent az informatikai és más mérnöki képzéseken, hogy az első évben tanult egyetemi tananyag az utolsó évben már elavultnak tekinthető. Nehéz a pedagógusok és az intézmények helyzete, hiszen egy valójában ma még nem létező szakmák kihívásira kellene felkészíteni a fiatalokat, miközben ők is most tanulják ezt az új, automatizálódó világot. A jelenlegi oktatási rendszernek arra kell felkészülnie, hogy mire a mai legfiatalabb generáció kikerül az iskolapadból, az egykor megszerzett tudás piacképes legyen ebben a gyorsan változó digitális világban. Az idősebbeket pedig segíteni kellene a hátrányok leküzdésében, hiszen sokkal könnyebb a dolga azoknak a fiataloknak, akik ebbe a digitális világba születtek bele. Új tudás-területek jelennek meg, ennek hatására folyamatosan visszakényszerülünk az iskolapadba. Így egyre nagyobb a szerepe az egész életen át tartó tanulásnak.

Life Long Learning

A kulcsszó a rugalmasság, a változásokra való gyors reagálás képessége lesz. Arra kell felkészíteni a diákokat, hogy eddig ismeretlen problémákat is könnyedén megoldjanak. A digitális alaptudás megszerzésére még nagyobb fókuszt kell fektetni a jövőben, ugyanis az informatikai területeken könnyebben lehet majd munkát találni. A robotizáció, digitalizáció terjedése számos új szakma és új képesség elsajátítását hozza magával. Az oktatási rendszer megújítása képes lenne versenyképes tudást adni a jövőre nézve. Magyarországon már sok változás történt az oktatás javítására: a kormány az informatikai és mérnöki képzéseket egyre jobban támogatni kezdte, továbbá kiemelt szerepet fordított az Irinyi-tervre, az ipar 4.0 iparfejlesztési politikára. Azonban az Egyesült Államokban már az informatikai programozás, mint alapkészség, az oktatás alapkövetelményeként való elsajátításán kísérleteznek a diákokon.

A holnap munkahelyét a ma történései alakítják

További problémákat fog okozni, hogy a technológiai fejlődés bizonyos munkaköröket feleslegessé fog tenni, a humanoid robotok és mesterséges intelligencia teljes egészében felválthatja a gyárakban dolgozó szakmunkásokat. De nem csak a szakmunka, hanem minden monoton irodai feladatkör is helyettesíthető, mint például a bérszámfejtők munkája is pótolható digitális bérszámfejtő szoftverekkel. De a változások nem csak veszélyeket, hanem lehetőségeket is hoznak magukkal. A World Economic Forum tanulmánya szerint „5 millió munkahely szűnhet meg 2020-ig a világban — igaz, 2,1 millió új munkahely teremtődik is.” Ha visszatekintünk a történelembe, az eddigi ipari forradalmak során mindig több munkahely jött létre, mint amennyi megszűnt. A jövő munkahelyével kapcsolatban számos vízió látott már napvilágot, annyi bizonyos, hogy a holnap munkahelyét a ma történései alakítják, és nem lehet előre látni, hogy mi lesz a vége.

A vállalatok kénytelenek képzési programokkal reagálni erre a helyzetre

Napjainkban nagyjából 5400 robot dolgozik Magyarországon, a Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR, International Federation of Robotics) 2016-os becslése szerint. Ennek egy jelentős része az autóipart fedi le, ahol közel 170 ezer ember dolgozik. A Mercedes-Benz kecskeméti gyárában és az Audiban a karosszériagyártás, a Suzuki gyárában a ponthegesztéstől kezdve a szélvédőüveg tömítőanyagának felviteléig robot technikát alkalmaznak. Továbbá a gyáron belüli anyagmozgatások is önjáró robotokra van bízva. Hazánkban a robotika térnyerését a szakképzett munkaerőhiány indokolta, akik iránt az utóbbi években jelentősen megnövekedett a kereslet. A vállalatok nagyrésze külföldi munkavállalókat alkalmaz a munkaerőhiány pótlására. A magyar munkaerőnek főként a szomszédos országok jelentenek vonzóbb lehetőséget a bérkülönbségek miatt. Továbbá itt is fő probléma, hogy az egyetemi képzéseken a fiatalokat nem készítik fel rendesen a munkaerőpiacra. Így a vállalatok kénytelenek képzési programokkal reagálni erre a helyzetre, hogy kiegészítsék az alkalmazottjaik tudását az eredményesség érdekében. Ugyanis az árbevétel növekedési mutatók mozgatórugójában főként a képzett munkaerő áll.

Ehhez kínál segítséget nyújtani a Tequa Akadémia is, amely több száz vállalkozást segítette már a folyamatainak fejlesztésében és a sikeres piacon maradásában. A kihelyezett tréningek lehetőséget biztosítanak, hogy a meglévő tematikákat a vállalat igényeire szabják, innovatív módszereket alkalmazva a hatékony és minőségi munkavégzés érdekében.