Bendik Elizabet Hanna: A nők is érvényesülhessenek a műszaki pályán!

– Miért ezt a szakot választottad, mikor a pályaválasztásról kellett dönteni?
– Sokat vacilláltam azon korábban, mi érdekel, miben látom a lehetőséget és a jövőt. Mindenképpen műszaki vagy reál szakon szerettem volna továbbtanulni, hiszen gimnáziumban is már a matematika és a fizika vonzott. Sok gondolkodás után kilukadtam a járműmérnök szaknál, amit azóta sem bántam meg, bár még mindig érzem a hátrányát, hogy előtte nem tanultam műszaki tárgyakat. Rengeteg érdekesség és lehetőség rejtőzik ebben a szakmában.

– Sajnos még mindig ott tartunk, hogy meglepő, ha egy lány műszaki pályára lép. Érzel ezzel kapcsolatban negatív hozzáállást?
– Sajnos igen, nagyon sokan negatívan állnak a nőkhöz, amikor műszaki tanulmányról van szó. Sokszor azt érzem, lenézik őket. Illetve magamon is tapasztaltam már, hogy nem vesznek komolyan, mikor erről esik szó, ami elég bosszantó tud lenni számomra. Szeretném, ha az a sztereotípia, hogy csak férfiak tevékenykedhetnek ilyen körökben, mindenki fejéből elszállna minél hamarabb. A nők is érvényesülhessenek a műszaki életben. Hajrá lányok!

– Mennyire jellemző az FS-ben, hogy lány a csapatkapitány? Nehéz kivívni a tiszteletet?
– Nem mondanám sűrű jelenségnek, azonban akadnak női csapatkapitányok is a Formula Studentben. A KEFO Motorsportban úgy érzem, tisztelnek a csapattársaim, aminek örülök. Picit tartottam attól, hogyan fognak viszonyulni hozzám, de ez az apró félelem megalapozatlan volt, úgy érzem elfogadtak. Azt kell mondjam, pont azokból hiányzik a tisztelet vagy elismerés, akikkel nem volt alkalmam beszélgetni és csak előítéleteik alapján döntenek. A napokban szembesültem is ezzel, de igyekszem ezt az ellenkezőjére fordítani.

– Heimler Tamás csapatkapitányt váltottad a poszton. Milyen stratégia mentén zajlott az átadás-átvétel?
– Január-február környékén Hemi (szerk. megj.: Heimler Tamás) előállt azzal a felvetéssel, mi lenne, ha én venném át a helyét április-május környékén. Ezt természetesen megbeszélték az úgynevezett alumnival, akik már végzett csapattagok, tehát tapasztaltak és több évet aktívan tevékenykedtek a teamben. Azonnal igent mondtam, ezután pedig minden, csapattal kapcsolatos ügyintézésbe belevont, hogy átlássam ezek működését, mikor kit kell keressek stb. Emellett a korábbi csapatkapitány is sokat segített, megmutatta a pénzügyi részeket, fontos folyamatokat, elveket mutatott, miket miként kell kezelni, megoldani stb. Jól előkészítettük a váltást, noha hirtelennek is tűnhetett külső szemlélőként ez. Heimler Tamás mellett sok segítséget kaptam Widner Attilától is, attól a csapatkapitánytól, aki engem felvett a csapatba.

– Mennyi időt vett igénybe a folyamat?
– Körülbelül három hónap volt a betanulási időm. Úgy gondolom, a következő egy év is folytonos betanulással fog telni, folyamatosan akadnak kérdéses témák, de ezt csak a folyamat közben fogom úgyis megtanulni.

– Mit gondolsz, miért te lettél az új csapatkapitány?
– Korábban szponzorokkal, kapcsolattartással foglalkoztam, ezzel belekóstoltam az anyagi hátterébe is a csapatnak, emellett gyakoroltam a másokkal való kommunikációt, ami alapköve egy működő közösségnek.

– Hogy látod, miért tudsz ezen kívül jó csapatkapitány lenni? Milyen tulajdonságai vannak egy jó vezetőnek?
– Fontosnak találom a pontosságot, a pozitív és negatív visszajelzéseket a munkafolyamatok során. A motiválást és a jutalmazást is, amivel az érdeklődést és kitartást fenn lehet tartani. És néha egy kis szigorúság sem árt. Na meg persze az, hogy oda kell figyelni mindenkire, hiszen mindenki más személyiséggel, habitussal rendelkezik, tudni kell kezelni ezeket.

– Mit tanácsolnátok más csapatoknak, akik hasonló helyzet előtt állnak?
– Úgy gondolom, döntő az információ átadása, illetve a részletekbe való bevezetés, emellett pedig fontos az embernek saját magát is fejlesztenie. Én például elkezdtem egy könyvet, amit egy korábbi külföldi formulás versenyző írt. Tapasztalattal, meglátással, jó tanácsokkal és menedzsmentre kiterjedő információkkal van tele. Nagyon fontosnak tartom a lelkesedést, hogy a csapat lássa, hogy ez számomra is fontos. Ezzel tudom az érdeklődésüket, akaraterejüket fenntartani, így szerintem szívesebben és nagyobb örömmel dolgoznak a közös célokért.

– Hogyan zajlik a csapatnál a tudás átadása a következő generációk számára?
– Minden csoportvezető a csapatunkban több éves tapasztalattal rendelkezik, így elég tág tudással vannak felvértezve. Fontosnak tartom, hogy csoportokon belül is meglegyen a folyamatos kommunikáció, hogy merjen az újonc is kérdezni a csoportvezetőjétől, akik már beleásták magukat az adott témába és sok tapasztalatuk van tervezésben, szerelésben, versenyekben. Kérdések alapján fejlődik az ember. Ha valamit nem tudsz, megkérdezed. Ez nálunk nagyon fontos alapelv, nem szeretnénk, ha valaki nem merne kérdezni. Azért vagyunk, hogy segítsük egymást és hogy tapasztalatokat gyűjtsünk, még értékesebbé tegyük a diplománkat és önmagunkat. Erre fektetünk nagy súlyt, belevonjuk mindenféle projektbe az újakat, hogy később ők vehessék át a jelenlegi csoportvezetők helyét már megalapozott tudással. Ez csapatvezetésben is hasonlóképp zajlik.

– Milyen fázisnál jár jelenleg a jármű?
– Idén a tavalyi autónkat renováljuk, valamint apró módosításokat hajtunk végre rajta. Kijavítjuk a hibákat és inkább a jövő évi autó koncepcionális tervezésére fektetjük a fókuszt. Jövőre teljesen új autóval szeretnénk versenyezni. Idén az első versenyünk július 11-én kezdődik Olaszországban. Már mindenki nagy örömmel várja az eseményt.