Ebből baj lesz: a vállalatok kétharmadának nincs digitális stratégiája

Az ázsiai és csendes-óceáni vállalatok élen járnak tevékenységük digitalizálásában és teljes körű integrálásában, melynek eredményeként az amerikai és az EMEA (európai, közel-keleti és afrikai régió) országokhoz képest sokkal gyorsabb ütemben vezetnek be digitális termékeket és szolgáltatásokat, illetve kapcsolják össze az új technológiákat a vállalatokon belül. Az amerikai és EMEA országok lemaradása tovább fog növekedni, mivel a PwC Strategy& felmérése szerint az ázsiai vállalatok harmada (32%) tervezi, hogy a következő öt évben érett digitális ökoszisztémát alakít ki, szemben az amerikai vállalatok negyedével (24%) és az EMEA országok 15 százalékával.

A felmérés eredményei szerint ugyan az Ipar 4.0 gyorsan átalakítja a gyártást, a vállalatoknak csak kisebb hányada van abban a helyzetben, hogy a működésük forradalmi átalakulása révén valódi versenyelőnyre tegyen szert. A tanulmány szerint a globális gyártó vállalatok mindössze 10 százaléka nevezhető digitális bajnoknak.

A tanulmány szerint az ázsiai gyártók 19 százaléka ért el digitális bajnok státuszt, míg az amerikai kontinens országaiban ez az arány 11 százalék, az EMEA régióban pedig mindössze 5 százalék. Úgy tűnik tehát, hogy a régió fiatal és a digitális technológiához jól értő vállalatvezetői, valamint a meredeken emelkedő kompenzációs és gyártási költségek arra ösztönözték az ázsiai és csendes-óceáni vállalatokat, hogy kulcsfontosságú működési folyamataikat a világ többi részéhez képest sokkal gyorsabban digitalizálják.

A digitalizáció az érett piacokon a termelés növekedéséhez vezet, mivel csökkenti a működési költségeket és lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy kevésbé támaszkodjanak a munkaerő-arbitrázsra. Azonban az EMEA régió vállalatai többnyire nem lépik túl a beszállítói lánc integrációjának közepes szintjét, és a gyártási műveleteikből gyakran hiányzik a magas fokú automatizálás és összekapcsolódás. Az ázsiai és csendes-óceáni térségbeli vállalatokhoz képest az EMEA-vállalatokra jellemzőbb, hogy nem képesek összekapcsolni stratégiai, működési, technológiai és emberekkel kapcsolatos képességeiket, és ritkábban vonják be partnereiket üzleti modelljeikbe annak érdekében, hogy ügyfeleik számára értéket teremtsenek.

A lemaradásuk következtében az EMEA-vállalatok az új technológiákba és a digitális ökoszisztémákba történő befektetéseiktől mindössze 12,7 százalékos digitális bevételnövekedést várnak a következő öt évben, szemben az ázsiai vállalatok 16,6 százalékos növekedésével.

Kerekes Antal, a PwC Magyarország Technológiai tanácsadási területért felelős cégtársa szerint az ázsiai vállalatok a nyugatiaknál sokkal ügyesebben manővereznek a digitalizációt illetően, amelynek részben társadalmi okai vannak. A társadalom digitális intelligenciája sokkal magasabb, a munkaerő széles rétegeinél elfogadottabbak a digitális megoldások. Másrészt az egyik legkomolyabb ellenérv a gyártási tevékenységek távol-keleti kiszervezésével szemben a minőség ellenőrizhetetlensége, amelyre a digitalizáció nagyon jó válaszokat tud adni, így csökkennek az offshoring hátrányai. Továbbá, a még mindig folyamatosan bővülő kapacitások miatt magas a zöldmezős beruházások aránya, amit lényegesen könnyebb az Ipar 4.0 megoldások beépítésével megvalósítani, mint a meglévő technológiákat utólag felszerelni ilyen megoldásokkal. Összességében az ázsiai vállalatok szívesebben próbálnak ki új üzleti modelleket, illetve fejlesztenek ki innovatív termékeket és szolgáltatásokat, amit a társadalmi, technológiai és makrokörnyezetük is támogat.

Az ipari berendezéseket gyártó vállalatok már előrébb járnak, de a digitálisan leginkább érettek kétségkívül az autóipari (ahol 20 százaléka digitális bajnokok aránya) és az elektronikai vállalatok (14%). Az autóipari vállalatok működési folyamataikat már évtizedek óta optimalizálták, automatizálták és összekapcsolták, míg az elektronikai gyártók a kiszervezett gyártás élvonalában állnak, amihez különféle rendszerek és partnerek összekapcsolása és kezelése szükséges az értéklánc teljes hosszában.

Riba Gábor, a PwC vezető menedzser kiemelte, hogy az egyik oka, hogy az autóipari és az elektronikai vállalatok túlszárnyalják más iparágakban lévő versenytársaikat. Az autóipari szereplők évtizedek óta tartó törekvése a hatékonyság növelésére, a kibocsátás gyorsítására, a hulladék csökkentésére és a működő tőke visszanyerésére a karcsúsított technikák révén azt jelenti, hogy folyamatosan jobb módszereket és új technológiákat keresnek, amelyekkel finomíthatják a már jól bevált ellátási láncaikat. Az elektronikai cégek általában hosszú távú és szoros kapcsolatot ápolnak a beszállítóikkal és gyakran vesznek igénybe kiszervezett szerződéses gyártókat annak érdekében, hogy megfeleljenek a kereslet nagymértékű változásaiból és a termékek rövid életciklusából származó kihívásoknak.

Új technológiákat széles körben alkalmaznak a PwC felmérésében részt vevő vállalatok, de csak a digitális bajnokok képesek arra, hogy kihasználják e technológiákat a teljes értéklánc mentén történő valódi összekapcsolódás és együttműködés érdekében. Elszigetelt implementációk helyett ezek a vállalatok holisztikus megközelítést alkalmaznak, és az alapvető technológiákat a vállalaton belül és a stratégiai partnerekkel is összekapcsolják.

A digitális bajnokok legalább 90 százaléka akár kísérleti jelleggel is bevezetett néhányat a legújabb technológiákból, vagy tervezte bevezetésüket – ilyen például a dolgok internete (IoT) (97%) vagy a fejlett robotika (90%). Ezzel ellentétben a digitális újoncok csak közel egyharmada vezette be a legelterjedtebb működési technológiákat, például a prediktív karbantartást (39%) vagy az integrált ellátásilánc-tervezést (32%).

A digitális bajnokok egyharmada alkalmaz mesterséges intelligenciát (AI) a főbb működési területeken, elsősorban a manuális és a kognitív feladatok automatizálására. Ezzel szemben a digitális újoncok 98%-a egyáltalán nem végez AI által támogatott tevékenységet. Az ázsiai vállalatok azonban az AI területén is élen járnak: 15 százalékuk fogott bele jelentős AI megoldások kivitelezésébe, míg az EMEA régió ezen a területen is lemaradt (5%).

– Magyarországon folyamatosan zajlanak események Ipar 4.0 témában, bár ezek célja egyelőre csak az ismeretterjesztés, a modern technológiákban rejlő lehetőségek bemutatása – mondta Kerekes Antal.

A digitalizációs kihívások kezelésére természetesen az Európai Bizottság is igyekszik segítséget nyújtani „Az új EU-tagállomokban működő intelligens gyárak” projekt keretében. A 2017-es év végén összesen 34, Magyarországról 3 olyan Digitális Innovációs Hubot (DIH) választottak ki, amelyek részt vehetnek egy képzési programban, amelyet a PwC és az Oxford University Innovation (Oxentia) irányítanak. A program célja a résztvevő DIH-ek felkészítése arra, hogy a saját országuk kkv szektorának ipari digitalizálódásában segítő, szakmailag is támogató szerepet töltsenek be. A kkv-szektor kiemelt támogatására azért van szükség, mert több tanulmány, felmérés is kimutatta, hogy a nagyvállalatok mellett különösen a kisvállalatok vannak hátrányban, mind az elérhető tudás, mind a lehetséges források tekintetében.