A jövő önvezető autóinak utasterét tervezi a Bosch

Egy, a Bosch által vezetett németországi kutatás azt vizsgálta, mit várnak az emberek az automatizált autóktól, mind a belső terük, mind pedig menettulajdonságaik tekintetében.

„A frissen szerzett információk hatással lesznek a gépkocsik új generációinak tervezésére, teljesen újszerűen alkotva meg a jövőben a belső teret” – hangsúlyozta Michael Schulz, a Bosch projektvezetője. Az automatizált személyautók és haszongépjárművek például irodaként, moziként vagy akár hálószobaként is kialakíthatók. Számos szolgáltató eddig még kiaknázatlan, ezért igen jelentős piaci szegmensként tekint a jövő járműveire.

Utasként a volán mögött

Az autógyártókból, autóipari beszállítókból és tudományos intézetek szakembereiből álló munkacsoport három és fél éven keresztül vizsgálta, mit várnak a felhasználók a jövő járműveitől, amelyek már nagyobb távolságokat is automatizáltan tehetnek meg. A kutatók interjúk, megfigyelések és tanulmányok segítségével azt térképezték fel, hogyan töltenék idejüket a személyautók és haszonjárművek hivatásos és privát vezetői, ha nem kellene aktívan a volán mögött ülniük, hanem egyszerűen utasként vehetnének részt a közlekedésben. „A vezetés automatizálása új lehetőségeket teremt a belső terek használatában” – emelte ki Schulz.

A hagyományos kormánykerék helyett például a járművek a felmerülő igényekre szabott, alternatív kezelőelemeket kínálhatnak a felhasználóknak a kézi és az automatizált vezetés során. „Az automatikusan vezérelt kormányrendszer (steer-by-wire) technológiája mindeddig példa nélküli lehetőségeket tár fel a belső terek architektúrája és formatervezése terén, számos innovatív funkciót és megoldást kínál” – tette hozzá. A vezető nélküli, automatizált haszonjárművek várhatóan a logisztikai szektorban is jelentős változásokat generálnak. „A jövő vezetőfülkéjének kialakítása nagymértékben függ az alkalmazás módjától, egyaránt optimalizálható ugyanis a logisztikai központokon belüli rövid, manuális vezetésű utakra, illetve az egyes központok közötti személyszállításra” – összegezte Schulz a kutatás egy további eredményét.

Pihenés és alvás az utazás során

A szakemberek számos kihívást jelentő felhasználói kéréssel is szembesültek a kutatás során. Jelentős időt fordítottak például annak a vizsgálatára, hogy milyen gyorsan veheti vissza alvás után a vezető a jármű feletti irányítást, illetve milyen tényezők befolyásolják ezt. Az is kiderült, ha a vezető korábban már pihentetőbb üléspozíciót vett fel, a kijelzőtől és a kezelőelemektől mért távolsága további meghatározó tényezőnek számít abból a szempontból, hogy a jármű feletti manuális irányítás visszaállítása mennyi időt vesz igénybe. A vizsgálatok szerint a résztvevők nagy részének az alvási fázist követő 60 másodperc már elegendő lehet erre. Ám a tanulmányok a vezetési teljesítményben mutatkozó hiányosságokat is feltártak, valamint a szubjektív közérzet romlását is kimutatták az irányítás visszavételét követően. A kutatók így arra a következtetésre jutottak, hogy a járműnek jó előre fel kell ébresztenie a felhasználót, hogy elegendő ideje maradjon az ébredésre, vezetési pozíciója felvételére és a megfelelő reakcióra. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a technika megfelelően felmérhesse a bennülők állapotát, érzékelve, hogy alszanak-e éppen vagy ébren vannak és készen állnak a volán átvételére.

Mindezeken túl a projekt azokat a menettulajdonságokat is vizsgálta, melyeket az automatizált járműveknek biztosítaniuk kell. „Ez fontos, hogy a vezetők és utasaik egyaránt kényelmesen és biztonságban érezhessék magukat a jövő járműveiben” – mutatott rá Schulz. A hirtelen elinduló vagy durván fékező jármű émelygést kelthet az utasokban, csökkentve az automatizált vezetési funkciók elfogadottságát. Ennek szellemében a szakemberek részletesen megfigyelték, milyen kíméletesen és körültekintően vezetik járműveiket a hivatásos sofőrök, majd az automatizált járművekben hasznosították tapasztalataikat. Azt is megvizsgálták, milyen további megoldásokkal előzhető meg hatékonyan az utazási betegség.

Új lehetőségek a helykihasználásban

A projekt során azt is elemezték a kutatók, hogy az egyes utazásokra jellemző szituációkat figyelembe véve milyen színvilág, anyagválasztás, dizájn, illetve világítási sémák és kezelőelemek lennének alkalmasak a jövőbeni belső tér-architektúrákhoz és formatervekhez. Az is egyértelművé vált, hogy a jövőben is különböző biztonsági és műszaki követelmények korlátozzák a felhasználók kívánságait. Balesetbiztonsági okokból, illetve a korlátozottan rendelkezésre álló hely következtében továbbra is – és még a nagyméretű járművekben is – kihívást jelenthetnek olyan megoldások, mint például az akár vezetés közben is elforgatható ülések.

Összességében azonban arra a következtetésre jutottak a szakértők, hogy a jövő járművei eddig soha nem látott lehetőségeket tárnak fel, nem csupán az autógyártók és az autóipari beszállítók, hanem olyan szolgáltatók előtt is, akik eddig alig foglalkoztak járművekkel. „Projektünk innovációk széles skálája előtt nyitotta meg a kapukat. Meggyőződésünk, hogy így szerzett ismereteink nagyban hozzájárulnak annak alakításához, hogyan tapasztalhatják majd meg az emberek a jövő egyéni mobilitását” – tette hozzá Schultz.