A jövő városának alapja a mesterséges intelligencia

Az ENSZ előrejelzései szeriont 2030-ra az urbánus területek a világ népességének hatvan százalékának fognak otthont adni. A metropolita közegben való népességnövekedésen túl is átalakulnak a városok: csak pár példát említve, fejlődnek az autómegosztó platformok, változnak a kerékpározási szokások, de a folyamatosan növekvő városi áruszállítmányozási flotték is drámai hatással vannak a mobilitásra. Mivel a környezeti sztenderdek fejlődnek, a városok zsúfoltságát is úgy kell menedzselni, hogy azok minél inkább támogassák az egészséges életmódot.

A közlekedés irányítása és a közlekedési jelek optimalizálása a járműves és gyalogos forgalom számára régóta a hagyományos viszonyokon alapul, azonban az események valós idejű feldolgozása nélkül a meglévő rendszerek nem tudnak az új igényeknek megfelelni a városokban.

A csúcstechnológiás adatkezelésnek, a valós idejű adatfeldolgozásnak és kommunikációnak köszönhetően a várostervezők közel sem eszköztelenek a munkában: ezek megteremtik annak lehetőségét, hogy drámaian fejlődjön városaink közlekedése. Az Alan Turing Institute és a Toyota 18 hónapos projektjében kutatók és szoftveres mérnökök közös munkáját segítik. A szakemberek a Turing matematika és adatinterakciós területeiről, a Cambridge és Manchesteri Egyetemről, illetve japán gyártó mobilitási részlegéről érkeznek, rajtuk kívül kormányzati képviselők is részt vesznek az együttműködésben.

A lehetséges megoldások közé tartozik az MI rendszerek integrálása a közlekedési lámpák irányításába, egy platform készítése az interaktív adatkezeléshez, amely monitorozza és megjósolja a közlekedési viselkedést, mely alapján különféle forgatókönyveket tesztel, továbbá olyan mechanizmusokat keres a flottaműködtetők és a városok számára, amely a forgalmi dugóktól vagy a különösen szennyezett pontokról irányítja át a forgalmat. Az adat vezérelte közlekedésirányítás segíthet a levegő minőségének optimalizálásában, az energiafogyasztás csökkentésében és a rendszer kapacitásának és rugalmasságának fejlesztésében.

– Víziónk az, hogy a várostervezőknek és rendezőknek legyen egy olyan rendszere, ami valósidejű adatokat mutat, és lehetővé teszi számukra, hogy elemezzék, hogyan működik a város, mondta el Alan Wilson, az Alan Turing Institute vezérigazgatója. – Matematikai és számítógépes modellezéssel, csakúgy, mint a gépi tanulási modellek integrálásával tesztelhetnek különböző forgatókönyveket, és bepillantást nyernek abba, hogy a viselkedési minták mikor változnak, akár rendkívül rövid idő alatt. Azt reméljük, hogy ez az egészségügyben és a mobilitásban, valamint a biztonságban és a közlekedésmenedzsment hatékonyságában is hatalmas fejlesztésekhez vezet.

– Az új projekt segít a jövő okos városainak kifejlesztésében, hiszen fejleszti a közösségek életét, azáltal, hogy felismeri az olyan problémákat, mint a zsúfoltság és a szennyezettség, mondta el Greg Clark, az Egyesült Királyság Mesterséges Intelligencia részlegének titkára.

– Mivel jelentős figyelem övezi a mesterséges intelligenciák autóba telepítését, különösen izgatottak vagyunk a Turinggal közös munka miatt is, mely során az adatmenedzsmentet és a mesterséges intelligenciát a mobilitás kiegészítő oldalán, az infrastruktúra részeként fejleszthetjük, tette hozzá Ryan Klem, a TMF programigazgatója.