Fókuszban a beszállítói hibák és megoldásaik

Szerző: QFD Mérnöki Tanácsadó Iroda | 2017.10.13. 09:30

Hatodik alkalommal rendezte meg a QFD Mérnöki Tanácsadó Iroda az Autóipari Beszállítói Konferenciát. A rendezvény első napján a résztvevők üzemlátogatáson vehettek részt a Volkswagen pozsonyi gyárában, valamint ezzel párhuzamosan B2B megbeszéléseket folytattak OEM és Tier 1-es cégek beszerzőivel. A konferencia második napján a régió gépjármű és alkatrészgyártó szakemberei tartottak előadásokat a gépjárműipari minőségirányítási és a beszerzési aktualitásokról és trendekről.

A prezentációk sorát Szabó András Viktor, a QFD ügyvezetője kezdte, aki ismertette a VDA-ban, illetve a VDAQMC- ben történő változásokat. 2017 jelentős újdonsága, hogy a QFD Kft. VDA-QMC licencpartneri illetékességi területe Magyarország mellett már további öt országra, Szlovéniára, Horvátországra, Bosznia-Hercegovinára, Szerbiára és Macedóniára is kiterjed. Az ügyvezető elmondta, ebben az évben a projektmenedzsment módszertanát leíró RGA kötet kiadását tervezik, előre láthatólag októberben.

Az Audi részéről Bíró Ilona a vállalatcsoport, és azon belül a győri telephely ISO- 9001 átálláshoz kapcsolódó projektjét ismertette. A projekt kiváltó oka, hogy a tanúsítás egyebek mellett a típusengedélyezéshez is szükséges feltétel. A projekt során külön figyelmet kapott a vezetőség felelősségének, bevonásának és feladatainak kezelése. A szabvány 4. fejezetének feldolgozását az ügyvezetés és annak első jelentési szintjén álló vezetők részvételével végezték. Az átállást segítették a minden területi egységben kinevezett minőségügyi megbízott funkcióban dolgozó munkatársak.

Nina Kandler-Schmitt a folyamatszemléletű megközelítés Audi általi értelmezéséről és egy egységes beszállítókezelési módszerről beszélt. Előbbi tekintetében kiemelte, hogy a folyamatok pontos leírása összetett feladat, de ha jól végzik, számos haszna között az új munkatársakat is segíti a rendszer megértésében. A folyamatok leírásához az Audi szakemberei is a teknős modellt hívták segítségül. A bemutató kitért a szabvány PDCA körének sajátos Audi értelmezésére is, miszerint az Audinál az egyes elemek sorrendjét és elnevezését is a belső minőségügyi nyelvezetükhöz igazították.

A Mercedest Földes Tamás képviselte, témája a projektmenedzsment és a hozzá kapcsolódó buktatók voltak. A bemutatót a projektmenedzsment szükségességének ismertetésével kezdte, a saját beszállító auditori tapasztalatait is felhasználva a tipikusan elkövetett hibákról beszélt. A téma létjogosultságát érzékelteti, hogy az általuk vizsgált beszállítók – nem mellékesen potenciális beszállítókat is ideértve – 2/3-át alkalmatlannak vagy gyengén alkalmasnak találták a projektmenedzsment módszertanának megfelelő alkalmazására. A jellegzetes hibák között felmerültek a külső termékvizsgálatok tervezési hibái, a gyakran nemzetközi projektszervezetek kommunikációs hibái, ide értve a felelősségek helytelen vagy hiányos meghatározását is, de jellemző hibaként jelent meg a vevő késedelmes értesítése, és az időtervek elhanyagolása is.

Almádi Martina a HIPA képviseletében a magyarországi befektetői trendekről beszélt. Mint mondta, több mint 700 autóipari cég működik Magyarországon, ezek részben a félmillió, Magyarországon készült járműhöz, de exportra is gyártanak alapanyagokat és alkatrészeket. Elhangzott, hogy a Top 100 autóipari vállalatból 40, a Top 20-ból pedig 15 jelen van Magyarországon. Hozzátette, a befektetők számára is hangsúlyozott trendek az elektromobilitás és az önvezető járművek megjelenése. A magasabb hozzáadott érték jegyében az új mottó a Made in Hungary helyett az Invented in Hungary.

Englóhner Bernadett az AGC Glass részéről egy Japán vállalat az európai piacon címmel tartott prezentációt, megemlítette ugyanakkor azt a helyi sajátosságot, hogy a japán tulajdonú cégekre jellemző felépítéssel ellentétben az AGC esetében az európai központ és a tatabányai üzem is európai, illetve magyar vezetőség irányítása alatt működik. A rendszerkövetelmények vonatkozásában a vevőik között vezető szerepet betöltő Toyota nem várja el az IATF 16949 szerinti tanúsítást, de tartalmilag nagyon hasonló elvárásokat támaszt, mint az európai OEM-ek. További különbségként a problémamegoldási módszerek alkalmazását emelte ki: míg Európában az időnyomás miatt gyakran az első hibaoknak vélt jelenségre ráugrik a problémamegoldó csoport, a japán megközelítés nagyobb fókuszt helyez a hiba okok vizsgálatára, a vélt okok igazolásához kapcsolódó tevékenységekre. Ez látszólag hosszabb problémamegoldási időt eredményez, összességében azonban a kevesebb újra-előfordulás miatt hosszú távon ez mégis eredményesebb lehet.

Tárai Gábor a Boschtól egy modern minőségbiztosítási rendszer alapjairól osztotta meg gondolatait. Mi jelenti a kihívást? Többek között az egyre komplexebb termékek, a korábbi termékben alkalmazotthoz képest jóval magasabb számú komponens, a 12V és 400V feszültségű rendszerek egymás mellett működése, fűszerezve az egyre rövidebb fejlesztésre szánható időkkel. Problémaként vetette fel, hogy az egyre komplexebb termékek gyártásához, szereléséhez használt géppark képessége nem feltétlenül fejlődik az előállítandó termékek technológiájának fejlődési ütemében, és az alkalmazott munkatársak felkészültsége is leginkább hasonlónak tekinthető a korábbi évekéhez. Ezért aztán nagy felelősséget tulajdonít az irányítási rendszerek helyes alkalmazásának. Ezekről úgy vélekedett, hogy bár kiforrottak és strukturáltak, de nehezen közérthetőek.

Juhász Péter a ZF-től a kelet-európai beszerzési tapasztalatairól beszélt. Beszámolt a ZF egri üzemének 40000 m2-es bővítési tervéről, mellyel 800 új munkahelyet kívánnak létrehozni. A lépés hátterében egy 8 sebességes automata váltó magyarországi gyártásának terve áll. Elhangzott az elektromos autók várható térnyerése, ami hosszú távon szükségtelenné teszi a jelenlegi sebességváltókat, de jelenleg ez még nem befolyásolja a hagyományos váltók gyártását. A ZF törekszik a beszállítói bázisának lokalizációjára, esetükben jelenleg 46% a helyi, magyarországi beszállítási arány. A helyi gyártói bázis előnyeként elhangzott, hogy elérhető közelségben szinte minden szükséges technológia rendelkezésre áll. Országunkban hátránynak tekinti ugyanakkor a tőkeerős befektetők alacsony számát, a meglévő gyárak magas kihasználtságát, ebből kifolyólag a szabad kapacitások alacsony szintjét. A Densótól Szincsák Attila a német és a japán minőségi megközelítés különbségeit vetette össze. A beszállítók képességvizsgálatának vonatkozásában szembetűnő különbségként értékelte, hogy az európai és amerikai modellek szabványalapon, tanúsítványokon keresztül közelítik meg a potenciális beszállítókat, a japán modell nem nevesít kifejezetten nemzetközi szabványokat. A japán cégek büszkék arra, hogy szoros kapcsolatot ápolnak a beszállítói bázisukkal, kívülállók számára egy japán vevő és beszállítóinak köre meglehetősen zártnak tűnik. Az előadó ugyanakkor igyekezett eloszlatni a kétségeket, miszerint egyáltalán nem lehetetlen feladat bekerülni ebbe a beszállítói bázisba.

Az előadások sorát Lantos Gábor zárta, aki a Knorr-Bremse magyarországi beszállító fejlesztési programját ismertette. A vállalat magyarországi divíziója büszke arra, hogy az elmúlt 25 évben több olyan lokális beszállítót is bevontak a beszállítói bázisukba, amelyek ma már nem csak a Knorr-Bremse európai telephelyeire szállítanak be, hanem más autóipari vevőket is ki tudnak szolgálni az együttműködés során tanultak segítségével.