A digitalizáció gyakorlati felhasználása jelentheti a jövőt

– Milyen múltra tekintenek vissza?
– A Pannon Business Network, azaz a PBN 2006-ban jött létre azzal a céllal, hogy a Nyugat-Dunántúlon, Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyében a kis és középvállalkozások gazdaságfejlesztését segítse. Nem egy elvont intézményrendszert akartunk kiépíteni, hanem konkrét kézzelfogható segítséget akartunk adni az itt működő vállalkozásoknak. Első lépésként Európában kerestünk jó példákat, amelyeket bemutattunk a helyi cégeknek. Az elmúlt 13 évben négyszáz partnerrel vettük fel a kapcsolatot. A forrásainkat nemzetközi szinten teremtjük elő, már hatvan olyan munkánk volt, ahol cégeket vittünk ki vagy hoztunk el a régiónkba. Jelenleg 26-an dolgozunk főállásban a Pannon Business Networknél Zalaegerszegen, Szombathelyen és Győrben.

– Honnan teremtik elő a működéshez szükséges forrásokat?
– A kezdeti időkben a Magyar Fejlesztési Bank egy fiókintézménye finanszírozta a munkánkat. Az indulás után 90 százalékban nemzetközi projektekből és 10 százalékban üzleti bevételekből teremtettük elő a szükséges forrásokat. Az első évben összesen tízmillió forintos volt az árbevételünk. Majd fokozatosan fejlődve, az elmúlt másfél évtizedben 200 vállalkozással dolgoztunk a nyugat-dunántúli régióban. Úgy láttuk, hogy ha cégek szintjén sikeresek vagyunk, akkor nagyobb projektekben is érdemes gondolkodnunk. Így készítettük el Vas megye 2007-2013-as fejlesztési programját, a tapasztalatainkból építkezve. Ennek a munkának köszönhetően a gazdasági és a külügyi tárcával is elkezdtünk együtt dolgozni, illetve elkezdtünk lobbizni azért, hogy a tapasztalatainkat szakpolitikai szinten is felhasználják. Láttuk, hogy nemcsak annak van értelme, ha mi elvisszük a cégeket tanulni külföldre és mi is tanulunk a külföldi partnerektől, hanem egy tudásbázis létrehozását kezdtük meg. A stratégiai partnereink elsősorban Ausztriában, Németország déli és Olaszország északi részén működnek. Az ő tudásukat is felhasználva láttuk, hogy mindenhol a digitalizáció gyakorlati nyelvre történő lefordítása jelentheti a jövőt. Egy kisebb centrum építése mellett döntöttünk, ahol az általunk látott technológiákat egyben mutatjuk be a partnereinknek.

– Hogyan népszerűsítik a digitalizációt?
– Nekünk nem az a lényeg, hogy egy-egy digitalizációs eszközt bemutatva abból minél többet vegyenek a vállalkozások, hanem a digitalizáció hétköznapi alkalmazásának elterjesztését tűztük ki célul. Alapfeltétel, hogy többféle eszköz álljon rendelkezésre egyidejűleg. Nyolc, a jövő szempontjából fontos digitalizációs eszközt szereztünk be, a szenzor-technológiától kezdve a digitális üzemklónozáson át a különböző 3D nyomtatókig és a HoloLens szemüvegig. Az eszközökhöz szakembereket vettünk fel az autóiparból. Azért innen, mert ebben az ágazatban használják a legfejlettebb technológiát a szakemberek, és alkalmazott kutatás-fejlesztésben jártasak. Szolgáltatásunk, hogy tréningeket tartunk és ösztönözzük a cégek digitalizáció alapú kutatás-fejlesztési munkáját.

– Fejlődésükben mi volt a következő lépcsőfok?
– A vállalkozói és nemzetközi kapcsolatok után a képzésben szerzett tapasztalatokat már országos szinten próbáltuk hasznosítani. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium háttérintézményének nyílt közbeszerzési pályázatán nyertünk el egy olyan programot, amely a középvállalati réteg kiszélesítését tűzte ki célul. A komplex programcsomagban külföldre visszük a cégeket tanulmányutakra és mellette gyakorlati képzést biztosítunk. A nemzetközi kapcsolataink is tovább erősödtek, Baden-Württemberg és Horvátország gazdasági minisztériumaival is megállapodtunk. Ennek keretében ún. Mesterséges Intelligencia platformot hozunk létre a Duna-menti országok részvételével, a gyártó kis és középvállalkozásoknál létrejövő adatok hasznosítására fókuszálva. Segítjük őket abban, hogy olyan szolgáltatások jöjjenek létre, melyek előmozdítják, hogy az adatokat beépítsék a termelési és értékesítési rendszerükbe. Ez még egy távolinak tűnő, sokaknak elvont terület, ezért készítettünk egy összefoglaló javaslatot arról, hogy a kkv-k hol tudják felhasználni a mesterséges intelligenciát a gyakorlatban.

– Miként bővültek a kapcsolataik a két minisztérium révén?
– A két külföldi szaktárca segítségével 15 partnert sikerült bevonni a mesterséges intelligencia nemzetközi munkacsoportba nyolc országból. Ennek az együttműködésnek lesz egy bemutató konferenciája október 18-án, Budapesten a Hungexpo-ban. Itt megnézzük, hogy az autóipar, ezen belül a Volkswagen, a Porsche, az Audi és a Jaguar Land Rover hogyan gondolkodik a mesterséges intelligencia és a gyártás kapcsolatáról. Ezután a partnereinkkel programot dolgozunk ki arra hogy mindezt, hogyan tudjuk a velünk együttműködő vállalkozásoknál hasznosítani.