A BMW igenis akar magyar beszállítókat

– Mit lehet elmondani az észak-magyarországi autóipar jelenlegi helyzetéről? Milyen fejlődésen ment keresztül az ipar?
– Ha megvizsgáljuk az ágazat cégeit, kiderül, kétpólusú a térség autóipara, egyrészt jelen vannak a tőkeerős multinacionális vállalatok, mint például a Bosch, a SEG, a Shinwa, a Takata (Joyson), valamint a gyorsan fejlődő, hazai kis- és közepes vállalkozások, amelyek zömmel családi cégek. Ugyanakkor a másik oldalon azt is látni kell, hogy vannak kevésbé fejlődőképes beszállítók, és tény az is, hogy a régióban nem kifejezetten nagy hozzáadott értékű alkatrészek, egységek készülnek. Probléma még, hogy a multik egy része nem az itt fejlesztett termékeket gyártja, hanem az olcsó munkaerőre építkezve hozták ide a gyártást. Van erre azonban ellenpélda is. A korábban megtelepedett multik egy része már a magasabb hozzáadott érték felé mozdult el és nem elsősorban az alacsony munkaerőre épülő gyártást célozza meg. Korszerű gyártástechnológiát és jelentős fejlesztési kapacitásokat hoznak létre a térségben. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a negyedik ipari forradalom küszöbén állunk, a robotok megjelenése, az elektromos autók térhódítása, vagy az okos eszközök, az autonóm autók elterjedése mind azt valószínűsítik, hogy sok cég jelenleg gyártott termékeire nem lesz szükség, vagy nem pontosan a jelenlegi formában kell majd gyártani. Erre fel kell készülni, kérdés, hogy a kkv-k közül mennyien tudják sikerrel venni ezt az akadályt.

– Hogy állnak a cégek a digitalizációval? A klaszter hogyan segít abban, hogy versenyképesek legyenek a kkv-k?
– A digitalizáció sok kihívás elé állítja a cégeket. Vannak, amelyek aktív résztvevői a folyamatnak, és maximálisan megfelelnek a követelményeknek. Vannak, amelyek igyekeznek lépést tartani ezen a területen az elvárásokkal, de sajnos azok számára, amelyek napi termelési, minőségi, munkaerő gondokkal küzdenek, nem ez legfontosabb kérdés. A klaszter olyan programok, képzések szervezésével segíti a tagvállalatokat, amelyek egy bizonyos méretben vagy összefogás keretében gazdaságosabban megszervezhetők. Túlnyomórészt olyan események szerepelnek munkatervünkben, amelyeket a kisebb vállalatok önerőből nem, vagy csak aránytalanul nagy költséghányaddal tudnának megvalósítani.

– A vállalatok már szinte harcolnak a jó szakemberekért, vagy egyáltalán a szakemberekért. Mit lehet elmondani a térség munkaerőpiaci helyzetéről?
– Minden szinten évről évre nehezebb jó szakembert találni az észak-magyarországi régióban is. Jellemzően fizikai területen pár hetes késéssel, de fel tudnak venni dolgozókat az új vagy megüresedett helyekre a cégek, de fejlesztő mérnököt vagy minőségügyi mérnököt találni több hónapig vagy akár fél évig is eltart. Ugyanakkor a felvétel csak a kezdet, meg is kell tudni tartani a szakembereket, és ez az igazi kihívás ebben a kiélezett versenyben.

– Nyilván a versenyképes fizetés jó ütőkártya, de ezen felül mit tudnak tenni a vállalatok?
– A vállalkozások próbálnak olyan munkaerőt felvenni, akik ide kötődnek a régióhoz, így hosszú távon is számíthatnak a munkájukra. Utánpótlás kineveléssel próbálnak úrrá lenni a helyzeten, mind szakmunkás, mind mérnöki szinten. A duális képzés keretei között vesznek fel számos diákot a középfokú szakképző intézményekből, és az egyetemekről is. Fontos az is, hogy azok a cégek, amelyek vonzó munkát és munkafeltételeket kínálnak, keresettek a munkavállalók körében. Ezt a cégek egy része már tudomásul vette és ezt próbálják nyújtani a munkavállalóknak, sőt számos képzési lehetőséget is kínálnak. A tapasztalatok szerint náluk nem jelentős a szakemberhiány.

– Mennyire nyitottak a vállalatok arra, hogy megosszák egymással az innovációs tudásukat?
– A tudás érték, amely a termékek minőségében jelenik meg, és ez adja a cég egyik erősségét. A cégek abban érdekeltek, hogy a tudást, amit értékesíteni lehet a piacon, megtartsák maguknak. De van példa arra is, hogy annak érdekében, hogy a kis- és középvállalatok együtt haladjanak a nagyokkal, és nagyok is folyamatosan javuljanak, gyakran adnak át tudást és folyamatleírást is. Vagyis a tudásmegosztás csak abban az esetben valósulhat meg, ha a vállalatok együttműködő partnerként közös projekten dolgoznak. Így érdekük is közös.

– Miért fontos, hogy a jó gyakorlatokat megosszák egymással?
– Van egy holland mondás: legyen gazdag a szomszédom, csak nekem legyen egy guldennel több. Vagyis a szomszéd gazdagodása nem feltétlenül az én káromra történik. De amikor ugyanazokért a javakért, piacokért megy a harc, akkor van üzleti titok is. A klaszter igyekszik elősegíteni az információ megosztást. Egyes tagvállalatai szívesen látják a többi klasztertagot egy-egy látogatásra, ahol számos információt szerezhetnek a tagok egymástól. Ezen felül mint klaszter olyan nagy gyártókhoz is bejutnak a cégek képviselői, ahová ezen szervezett kereteken kívül kis eséllyel tudnának látogatást tenni.

– Mit gondol mennyire lesz fontos a jövőben az informatikai tudás a mérnököknél?
– Az informatikai tudás alapvető fontosságú és a mérnöki munka egyik alapfeltétele napjainkban. A tanulmányok során megszerzett informatikai alapismereteket azonban speciális szakmai ismeretekkel kell bővíteni. Ezek a szakmai továbbképzések általában jelentős képzési költségekkel szerezhetők meg, de elengedhetetlenül fontos tudást és ismeretet jelentenek a vállalatok működésében. A jelenlegi trendek közül az Ipar 4.0 egyre hangsúlyosabb szerepet kap. Ebbe az ipari forradalomba viszont csak nagyon magas fokú informatikai tudással rendelkező vállalkozások tudnak csak bekapcsolódni.

– Július végén bejelentették, hogy Debrecenbe érkezik a BMW. Hogyan fogadták a hírt?
– A BMW debreceni beruházása óriási előrelépés és lehetőség, a térség erősödését hozza, hiszen igényes vevőnek számít jelentős növekedési potenciállal. Ugyanakkor fontos, hogy a BMW körül alakuljon ki oktatási, K+F és beszállítói hálózat. Így a képzőintézmények és az észak-magyarországi autóipari vállalatok is lehetőséghez juthatnak.

– Hogyan profitálhatnak az észak-magyarországi vállalatok ebből? Mik lehetnek a fontosabb tényezők a beszállítók kiválasztásnál?
– Mindenképpen a gazdaság erősödésére számítunk, fel fogja pörgetni a térségbeli beruházásokat. A BMW az egész világon ismert márka, és azzal, hogy itt épít gyárat, a régiónk hangsúlyosabban szerepel majd a világ autóipari térképén. Lényeges, hogy több klasztertagunk már eddig is jelen volt a BMW életében első vagy másodkörös beszállítóként. Persze gyakran elhangzik, hogy ezek a gyárak nem is akarnak magyar beszállítókat. Tapasztalatom szerint ez nem igaz, igenis szeretnek a közelükben lévő, de megfelelő minőségben és szükséges kapacitással rendelkező cégekkel kapcsolatot tartani.