A pályakezdőket érintette leginkább a koronavírus

A Trenkwalder a partnerei segítségével egy jelentősebb mintán, 110 ezer emberen végzett felmérést a munkaerőpiac idei alakulásáról. Az összes általuk vizsgált álláskereső 55 százaléka férfi, 45 százaléka nő volt, míg a legnagyobb csoportot a 18 és 30 év közötti férfiak tették ki: 36 ezren tartoztak az álláskeresők közül ebbe a kategóriába.

A nők esetében és a 18-30 év közöttiekre volt a legnagyobb hatással a járvány, ám – ellentétben a férfiakkal – nem egyenes arányban csökkent a kor előrehaladtával az álláskeresők száma.

A legtöbben továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében keresnek állást, viszont feltűnő volt, hogy a 18 és 30 év közötti álláskereső férfiak többsége Budapestről és Pest megyéből érkezett. Az idegenforgalom és a HORECA (a vendéglátóipar egyik szegmense) itt veszítette a legtöbb munkavállalót.

Nagy csapás az autóipar számára

Az egyes szektorokat vizsgálva elmondható, hogy a gyártást az első két negyedévben vágta földhöz a járvány, utána gyors kilábalás következett. Az egész szektor együtt mozgott az autóiparral, ahol tavasszal szinte minden leállt, nyáron viszont, a termelés újraindulása húzta magával a többi iparágat is.

A legrosszabb helyzetben a szolgáltatóipar van, míg a legjobban az FMCG-szektor (gyorsan forgó fogyasztási cikkek) járt, a home office és a kijárási korlátozások miatt ezen szektor termékei iránt óriási kereslet mutatkozott tavaly - ami a korábban tervezettnél nagyobb munkaerőigényt generált a szektor részére.

A logisztikai szektort kettős módon érintette a pandémia: egyes cégek tavasszal, a határzárások miatt komoly vesztessé váltak, ugyanakkor a lezárásokkal meg is nőtt a szállítmányozás szerepe, ez pedig 2020 végén, az ünnepekhez közeledve tetőzött igazán.

Május volt a mélypont

Az összes negatívan érintett szektor esetében igaz, hogy a tavasz volt a legnehezebb időszak, a munkaerőpiacon a negatív hatások májusra csúcsosodtak ki. A Trenkwalder kutatása szerint összességében 2020 abszolút munkaerőpiaci mélypontja az első hullám közepe táján volt, május volt a leggyengébb időszak a munkaerőpiacon.

Nyártól kezdődően szépen, fokozatosan építette vissza magát a piac az év vége felé haladva, és bár egyes szektorok még mindig rossz helyzetben vannak, a kilábalás hatása egyértelműen látszik, a második hullámot határozottan jobban kezelte a munkaerőpiac. Fontos megállapítás azonban és üzenet a jelöltek részére, hogy azok tudtak a leggyorsabban elhelyezkedni, akikben megvolt az alkalmazkodás képessége és hajlandóak voltak rugalmasan hozzáállni a piachoz.

Az elbocsátás nem vált be

Azon cégek akik 2020 első felében elküldték a munkavállalóikat, sok esetben már a nyári időszakban sem tudták visszaszerezni az újra indult termeléshez szükséges, tapasztalattal bíró munkaerőt. A legjobban azok jártak, akik rendelkeztek tartalékokkal, a munkaerőt képesek voltak megtartani átszervezésekkel, csökkentett munkaidővel viszont képezni tudták a munkavállalóikat és fejlesztések hajtottak végre. A fejlesztések lehettek egészen sokszínűek is, amelyek nem csak a termelékenységben segítettek, hanem nagyban hozzájárultak a munkavállalók megtartásához is. Új kommunikációs platformot vezettek be, digitalizálták és fejlesztették a folyamataikat beleértve a HR területét is. Megversenyeztették a beszállítóikat, hogy ugyanazon költségek mentén magasabb szolgáltatást kaphassanak vagy hosszabb távú elköteleződés legyen a cégek közt.

Mindezek együttes hatása bizonyos cégekre jótékonyan hatott és megőrizték vagy erősítették piaci szerepüket.