A robotok segíthetnek a dolgozóknak munkahelyeik megtartásában

– Húsz év múlva milyen lehet egy átlagos gyár Magyarországon?

– Óriási változások előtt állunk, ez talán a rendszerváltozás utáni folyamatokhoz hasonlítható. Akkor olcsónak számítottunk és rengeteg volt a munkanélküli, nem okozott gondot munkaerőt találni. Ez a modell a kétezres évek elejéig, majdnem 2010-ig működött. A válság utáni években az olcsó munkaerő egyre kevésbé vált elérhetővé, rengeteg fiatal, tehetséges, dolgozni akaró ember elhagyta az országot. Erre adócsökkentés volt a válasz, amivel működő tőkét próbálták az országba vonzani. Ez sem mehet a végletekig, hiszen az elöregedő társadalom miatt egyre nagyobb szükség van az adóbevételekre. Így a következő évtizedek nagy változása a gyártási struktúrák átalakulása lesz, teljesen általánossá válik az ipari robotok használata és az automatizált termelés.

– Ez nem jár nagyon sok dolgozó elbocsátásával?

– Régen ehhez a témához mindenki úgy közelített, hogy a robotok elveszik az emberek munkáját. Ma már messze nem erről van szó, pont a robotok tarthatják meg a dolgozók munkahelyét. Ha valaki nem használ robotokat, akkor nem tudja olyan minőségben és mennyiségben előállítani a termékeit és a maradék ott dolgozó ember is elveszítheti a munkahelyét. Ebből is látszik, hogy az ipari automatizálás és a kollaboratív robotok nem ördögtől való dolgok. A negyedik ipari forradalmat éljük át, mindegyik korábbi ipari forradalomnál voltak változások. Például a kovácsokból mozdonyvezetők vagy autószerelők lettek. Az átalakulások, mint a mostani is persze megváltoztatják a kényelmes, jól megszokott rendszereket, de végül mindig fejlődést hoznak.

– A mai fiataloknak mivel tehető vonzóvá a gyártás?

– A most, vagy az elmúlt öt-tíz évben született gyerekeket már nehéz elképzelni egy gyárban dolgozva, ők eleve a kütyükhöz szoktak hozzá. Nem lesz belőlük rossz munkaerő, de a saját nyelvükön kell megfogalmazni a munkáltatóknak a gyártással kapcsolatos igényeiket. A mai fiatalokból könnyen lehet informatikai háttérrel rendelkező szakember. Különben is valószínűleg kevesebb kézi összeszerelő munkára és operátori feladatra lesz szükség a jövő gyárában. Ezek unalmas, ismétlődő feladatok. Persze nem feltétlenül kell mindenkinek mérnöknek tanulnia, de robotüzemeltetőre vagy -technikusra, illetve informatikusokra sokkal nagyobb szükség lesz. Az önképzés is teljesen általános lesz, ebben egyébként mi is fejlesztünk. A Fanuc és a Rockwell Automation-nel és egy japán, mesterséges intelligencia-kutató céggel közös munkába kezdett a gépek hálózatba kapcsolásáról. Ha adatokat nyerünk ki a gépekből, akkor azokból a jövőre vonatkozó előrejelzéseket lehet leszűrni. Hibaforrásokra és karbantartási adatokra tehetünk szert. Az így keletkező adatokat hálózatba kötve meg is osztjuk egymással. A felhő rendszerű információmegosztással pedig olyan tudásbázis jön létre, amelynek köszönhetően sokkal kevesebb lesz a nem várt leállás és nő a termelés hatékonysága.

– Milyen rendszerben érhető el ez a szolgáltatás?

– A FANUC Field-rendszere idén jelenik meg Európában és ezzel nagyon sok cég tudja majd optimalizálni a gyártási folyamatait és csökkentheti a költségeit. Ez egy platform, amelyre bármelyik cég fejleszthet különböző applikációkat. Mi alapvetően a platformot biztosítjuk a vevőinknek, de a különböző applikációkat már az informatikai szakcégek fejleszthetik. Ők a legkülönbözőbb adatoptimalizálási megoldásokat használhatják és egészen odáig fejlődhet a rendszer, hogy amikor valaki megrendel egy eszközt a webshopban, akkor a Field rendszeren keresztül egészen a gyártósor végéig eljut az információ. Az egész folyamatot a kiszállításig egy rendszeren belül lehet felügyelni a gyártástól kezdve, a logisztikán keresztül. A termék úgy juthat el a vevőhöz, hogy emberi kéz nem is érinti az egész folyamatban. A vevő a webshopban konfigurál és kevesebb emberi hibával zajlik a gyártás, illetve a kiszállítás. Ez lesz a jövő, az IIOT, azaz az ipari dolgok hálózata. Várhatóan három-négy nagyobb rendszernél több nem működik majd globális szinten ebben a kategóriában.

– Milyen újdonságokkal rukkol elő még a FANUC?

– Az új kollaboratív robotot érdemes még megemlíteni. Ennek decemberben volt a világpremierje, olyan ipari robotról van szó, amelyet kézzel lehet mozgatni az üzemeltetéshez. Kell bizonyos informatikai véna a működtetéshez, de minden Fanuc-nál működő megoldás kompatibilis ezzel a kis robottal. Konvejor követésre is alkalmas, kamerát lehet rá szerelni és kollaboratív robotként emberek között mindenféle külön intézkedés bevezetésének szükségessége nélkül látja el a feladatait.

– Cégvezetőként, hogyan látja, mennyire tart lépést az oktatást a kor kihívásaival?

– Jó irány, hogy az oktatásban olyan szakemberek képzése kap nagy hangsúlyt, akikre szükség van a munkaerőpiacon. Az oktatás innovatív átszervezésében mi is részt veszünk. A szakképzési központokkal együttműködünk és FANUC robotokat adunk nekik használatra. Nagyon fontos, hogy a diákok a legújabb technológiával tudjanak tanulni, így az iparba a legmagasabb szinten képzett munkaerő kerül ki. A rövid átképzések után megfelelnek majd az ipari szereplők elvárásainak. A szakmai gyakorlatok különösen nagy hangsúlyt kapnak a jövő munkaerőpiacán. Nálunk is a 49 dolgozóból 8 olyan kolléga, aki a korábbi szakmai gyakorlat után helyezkedett el a cégnél. Az elméleti oktatás nem rossz az országban, de a laboreszközök nagyon sok helyen elavultak, ezen a helyzeten mi is javítani akarunk.

– A Fanuc Magyarország mennyire nehezen talál embert?

– Pozíciója válogatja. Korábban volt olyan időszak, amikor nagyon nehéz volt ez a folyamat, nem volt kapcsolati tőkénk. Már több mint 30 mérnök dolgozik nálunk, így sokkal könnyebb új kollégákat találni. Az ő ismerőseik, korábbi évfolyamtársaik, illetve kollégáik révén hamarabb megtaláljuk a megfelelő mérnököket. A már kialakult kapcsolati hálón keresztül úgy is fel tudunk venni embereket, hogy meg sem hirdetjük a konkrét állásokat.

– Jelenleg Magyarországon hány FANUC robot, illetve eszköz működik?

– Összesen nagyjából 8500 robot, CNC-vezérlés, lézervágó berendezés, fröccsöntő gép, huzalszikra, illetve megmunkálóközpont működik. Robotból közel 4000 darab működik hazánkban és ez a szám a BMW debreceni beruházásának köszönhetően jócskán 5000 fölé emelkedik, CNC-vezérlésből nagyjából 3800, a fennmaradó részt a többi eszköz típus teszi ki.

– Mi volt a FANUC magyarországi történetében a legérdekesebb megrendelés vagy megkeresés?

– Az egyik partnerünk, aki imádta a vadászrepülőgép szimulátor-programokat, megkeresett minket azzal, hogy egy robotra egy vadászrepülőgép pilótafülkéjének utánzatát akarta felszereltetni. A fülke mozgása követte volna a játék történéseit. A játékban virtuális szemüveget viselő játékos egy joystickkal irányítja a repülőgépet és a fizikai mozgásokat, forgásokat, átfordulásokat a robot végzi el. Az elméleti megoldásunk meg van erre a feladatra, de az ügyfélnek azért nem tudtunk segíteni, mert a robotaink nem mozgathatnak embert. Az alapító téziseinkben szerepel ez, ami vonatkozik az élő állatok pakolására és a sebészeti technológiára is. Volt egy olyan, meglehetősen vicces kérés is, hogy egy robot dobálja el a cérna gombolyagot egy macskának. Ez sem valósult meg, mert a megrendelő sokkalta az árat. Egy olyan megkeresés viszont megvalósult, ahol háromdimenziós eszközök faragását irányították FANUC robotok.