A lean segít az ostorcsapás-effektus csökkentésében

Az ostorcsapás-effektus különösen gyakran jelentkezik, mikor sok különféle termékváltozat érhető el. A jelenség leírására a Manufacturing Tomorrow szerint kiváló példával szolgál a szőnyeggyártás ellátási lánca. Itt a fő gyártási lépések a fonás, a szövés, illetve a különböző befejező műveletek.

A fonás alkalmával több szálat fonnak össze, hogy egy erősebbet alkossanak. A fonatot ezután vegyi úton és hővel kezelhetik, hogy javítsák a jellemzőit. Egy kisméretű fonóüzem ötven különböző szállal is dolgozhat, melyekből száznál is többféle fonatot állíthat elő.

A következő lépés a szövés, mely során a fonatokat felviszik a bélésvászonra. Egy közepes méretű szövőüzem akár háromszáz féle fonattal és több különböző bélésvászonnal is dolgozhat, melyekből ötszáznál is többféle szőnyeget gyárthat.

A végső fázisban a szőnyeget többek között egy erős hátlaphoz rögzítik, illetve a szőtt felszínt bevonják a nedvességgel és piszokkal szembeni jobb ellenállóság elérése érdekében. Egy ilyen üzem ezer különféle szőnyeget is készíthet.

Ebben az ellátási láncban az ostorcsapás-effektus akkor jelentkezik, mikor egy speciális kivitelű szőnyegre leadott vásárlói megrendelés miatt meg kell változtatni a szövőüzem termelési tervét. Ez egy adott fonat iránti kereslet megugrásához vezet. Napi száz vagy több új megrendeléssel számolva már jól látható, hogy a fonó- és szövőüzemek termelési terveiben mekkora átrendezésekre lehet szükség.

A lean rendelési stratégia implementálása előtt a fonó- és szövőüzemek a növekvő munkaerőköltségen, a termelékenység csökkenésén, valamint a rendelések késő teljesítésén keresztül érzékelték az ostorcsapás-effektus hatását.

A nagyobb készlet tartása nyersanyagokból és félkésztermékekből egy gyakori módszer az idejében történő rendelésteljesítés garantálására, ugyanakkor nem hatékony, hiszen a készletek a nem megfelelő termékekből állhatnak, illetve a készlettartási költségek is növekednek.

Jobb megoldásnak ígérkezik a lean stratégiák implementálása a következő lépéseken keresztül:

Magasabb rugalmasság gyorsabb átállással

Minden alkalommal, mikor át kell állítani egy fonógépet másik termék készítésére, egy sor manuális műveletet szükséges elvégezni, ami jelentős időigényű. A lean eszköztárához tartozó úgynevezett gyors átállással jellemzően harminc százalékkal gyorsítható fel a folyamat. A fonógép esetében ez például az átállás idejére emberek átcsoportosítását jelenti. Az így nyert plusz időt több átállás lebonyolítására lehet fordítani, javítva a termelés rugalmasságát.

A kereslet elemzése

A közelmúltbeli megrendelési adatokat használva egy fonóüzem dolgozói különböző csoportokba sorolták az általuk készített termékeket. Kiderült, hogy mindössze húsz termék adta a megrendelések nyolcvan százalékát, őket az A csoportba sorolták. Másik húsz termék adta a rendelések tíz százalékát, ezeket a B csoportba sorolták. A rendelések maradék tíz százaléka a többi hatvan termék között oszlott meg. Az A és B csoport termékeit átlagos rendelési tételszám és gyakoriság szerint elemezték, lehetővé téve, hogy minimális készletszinttel dolgozzanak.

A készletezési stratégia kialakítása

Az A csoportba tartozókhoz hetente, a B csoportba tartozókhoz kéthetente, míg a C csoportba tartozó termékekhez csak akkor kell alapanyagot utánrendelni, mikor rendelés érkezik be rájuk. Elemzéssel megállapítható a gazdaságos rendelési mennyiség, illetve a cél készletszint. Ez a módszer teret ad a kereslet, a termelékenység, valamint a nyersanyagellátás változásainak.

A nyersanyag-beszerzés koordinálása

A gazdaságos rendelési mennyiségeken alapuló termelési tervek készítése lehetővé teszi alapanyag-rendelési mennyiségek optimalizálását.

A készletezés és a szállítások koordinálása

A lean eszközök, mint a rendelések úgynevezett szupermarketből való teljesítése egyszerű és hatékony módot kínálnak a készletszint menedzselésére upstream és downstream területeken egyaránt.

A folyamat figyelése és kiigazítása

Mivel a gazdaságos rendelési mennyiségek a múlt rendelési trendjei alapján kerültek meghatározásra, a fonó- és szövőüzemek egyheti felülvizsgálati rendszert alakítottak ki. Ez megakadályozta, hogy a hirtelen keresleti kiugrások problémákhoz vezessenek. A változtatások a fonóüzemben három hónap alatt a túlórakifizetések és a nyersanyagkészlet csökkenéséhez vezettek.