Párat még aludni kell a hidrogénes Audik koráig

Újabb ismertetőt tartott a VW-konszern alternatív hajtásokkal kapcsolatos terveiről: a gyártó első embere, Matthias Müller szerint a következő 12 évben 24 milliárd dollárt fektetnek a zéró-emissziós járművek fejlesztésébe, 80 új elektromos autót dobnak piacra 2025-ig, ráadásul a csoport mind a 300 modelljének elektromos verzióját is elérhetővé teszik 2030-ig.

Míg az e-hajtásnak nagy jövője van a VW-konszernen belül, addig az üzemanyagcellákról Müller csak egészen mellékes említést tett, jobban mondva igazából meg sem próbált konkrétumokat megnevezni a VW-konszern által esetlegesen gyártott hidrogénes kocsikról. A cégvezér elmondta, hogy az Audi – az üzemanyagcellás technológia szempontjából a csoport élén járó márka – hidrogéncellás autói "egyszer csak" gyártásba kerülnek majd.

– A legrosszabb, amit tehetsz, hogy a még nem tökéletes elektromos hajtással a birtokodban fejest ugrasz egy másik kísérleti projektbe, például az üzemanyagcellákra, majd ezek után ismét más technológiát kezdesz fejleszteni – ezt már Scott Keogh, az Audi Amerika elnöke mondta.

Ebből következik, hogy a VW-csoport nyíltan arra fókuszál, hogy felkészüljön az elektromos modellek inváziójára. Az első teljesen elektromos Audi, az e-tron Quattro midsize luxus crossover várhatóan 2018 vége felé érkezik, míg a VW megfizethetőbb árú triója, az I.D. almárka kötelékében 2020-tól lesz elérhető.

A konszern továbbá az Egyesült Államok és Kalifornia döntéshozóval megkötött megállapodás részeként a dízel károsanyag-kibocsájtási szabályok megsértése miatt részt vesz az Electrify America programban is. Ez az alakulat kétmilliárd dollárt költ el tíz év alatt arra, hogy töltőállomásokat telepítsen Egyesült Államok-szerte, hogy felkészüljön az elektromos autók lassú, de elkerülhetetlen terjedésére.

Az üzemanyagcellás kutatások megerősítése csak akkor jöhet, ha mindez megvan - vagyis amikor a VW-konszern kellően stabil lábakat növesztett az elektromobilitás terén. Keogh becslése szerint az Audinak öt év múlva is csak limitált hidrogén-hajtotta tesztjárművekből álló flottája lesz az utakon, a fogyasztók számára ilyen autók addig nem lesznek elérhetőek.

Ez évekkel visszavethetné az Audit és anyavállalatát az olyan, üzemanyagcellákra nagyobb téttel fogadó riválisaikhoz képest, mint a Honda, a Toyota, a Mercedes, a Hyundai és a General Motors. Ez persze nem újdonság, az Audinak nincsenek a hidrogénes infrastruktúrát erősíteni tudó partneri kör kiépítésével kapcsolatot tervei – mondta el Keogh.

– Valahányszor egy gyártó még mélyebben, még nagyobb tőkeráfordítással kezdi tanulmányozni az elektromos hajtást, épp ez lendíti tovább a megoldás felé – mondta el Karl Brauer, az Autotrader and Kelley Blue Book főkiadója. Ez a németek gondolkodásmódját igazolja, egyben megmagyarázza, miért vett vissza az utóbbi időben a hidrogénes üzemmód két legrégebbi támogatója, a Toyota és a Hyundai az üzemanyagcellás fejlesztések lendületéből.

A Honda, egy másik korai úttörő rendíthetetlen maradt az üzemanyagcellákba vetett hitében. A japán gyártó vezetői úgy tartják, amennyiben mégis az elektromos hajtás lesz az jövő egyeduralkodója, a Honda kisebb átalakításokkal és jelentősebb beszállítói kapcsolatokkal így is versenyben tud maradni. Ez szinte épp ellentéte a VW-konszern stratégiájának.

– Biztos vagyok benne, hogy a VW Csoport úgy véli, egy bizonyos ponton túl az üzemanyagcellás hajtást technológiája és költségei versenyképessé teszi a kereskedelmi felhasználásban is. Érdekeltek akarnak lenni ezen a fronton is, ha így lesz – mondta el Brauer. – Ám minden, amit Frankfurtban hallhattunk, az elektromos hajtás, mint rövidtávú megoldás támogatása volt.