Gyártók Krankovics István: Volán-tender nélkül vége a hazai buszgyártásnak

Krankovics István: Volán-tender nélkül vége a hazai buszgyártásnak

Burkus Zoltán | 2012.04.20 16:28

Krankovics István: Volán-tender nélkül vége a hazai buszgyártásnak

Csütörtökön került nyilvánosságra a hír: a gyártás teljes leállítására kényszerülhet a győri Kravtex, ha az idén sem lesz állami buszvásárlás. A raktárra gyártás tovább nem finanszírozható, ha folytatnák, a vállalkozás csődbe kerülne – indokolta a lépést Krankovics István tulajdonos-cégvezető. Interjúnk a bejelentés után egy nappal készült a legnagyobb hazai autóbuszgyártó vállalat igazgatójával.

Krankovics István: "A raktárra gyártás tovább nem finanszírozható, ha folytatnánk, a vállalkozás csődbe kerülne."

- Ha belátható időn belül nem lesznek buszvásárlások, a gyártás beszüntetésére kényszerülünk, ebben az esetben cégeinknél és beszállítóinknál akár 600 ember munkahelye is megszűnhet – mondta egy tegnapi lapinterjúban Krankovics István tulajdonos-cégvezető. - A raktárra gyártás tovább nem finanszírozható, ha folytatnánk, a vállalkozás csődbe kerülne - tette hozzá. Krankovics István hangsúlyozta: a cégcsoport fizetőképes, nincs csődhelyzet, a több lábon álló vállalkozás többi profiljának köszönhetően. Hozzátette, hogy ez évi béremelési kötelezettségüknek még reáljövedelem-növelésben is eleget tettek, állami bérkompenzációt pedig nem kértek. A Kravtex eddig 900 járművet szállított a Volán vállalatoknak.

Az autóbusz-eladások már tavaly is gyengébbek voltak az előző évekénél, 2011-ben összesen 80 járművet értékesítettek, illetve adtak bérbe, míg korábban évente átlagban 150 Kravtex-buszt vásároltak a Volán-vállalatok. Ennek az oka, hogy már 2011-ben sem írtak ki Volán-tendert új autóbuszok beszerzésére, és a jelek szerint erre már az idei évben sem kerül sor. - Két év új buszok vásárlása nélkül egy hazai piacra gyártó vállalkozás számára megoldhatatlan problémát jelent – szögezte le az AutoPro-nak adott interjúban Krankovics István.

Pedig az ország méreteihez képest a buszpiacunk jóval nagyobb, hiszen az elöregedett járművek cseréje égető kérdés, előbb-utóbb meg kell történnie. A potenciális hazai autóbuszpiac mérete Krankovics István szerint most körülbelül a lengyelországival egyezik meg.

- A piac felvevőképességének az ország gazdasági potenciálja jelenti a fő korlátot. Nem véletlen, hogy Volán-társaság már vásárolt kínai buszokat, a BKK használt nyugat-európai járművekben is gondolkodik. Hogyan tudtak eddig talpon maradni? - kérdeztük a Kravtex vezetőjét.

- A konkurenciaharc óriási. A világ buszgyártása diverzifikálódott, és viszonylag könnyű lett buszt gyártani, mert gyakran csak főegységeket kell venni hozzá. A hangsúly eltolódott Kína és India felé, de ott néha „mezőgazdasági” állapotok között, a szabad ég alatt folyik a gyártás. A hazai Volánoknak, úgy gondolom, ezeknél megbízhatóbb és gazdaságosabban üzemeltethető járművekre van szükségük. Olyanokra, amelyek az utasok kényelmét szolgálják. Ez előbb-utóbb elengedhetetlenné válik, mert az utas nem egy „szükséges rossz”. Mivel egyre ritkábban közlekednek a járművek, és egyre többet fizet az utas a jövedelméhez képest, úgy gondolom, a jelenlegi helyzet nem tartható sokáig. Nem lehet huszonéves vagy alacsony műszaki színvonalú járművekkel kiszolgálni a mai utazóközönség igényeit.

Pillanatkép a győri Kravtex Autóbuszgyárból 2012. április 20-án. A buszok folyamatosan készülnek, de nem lehet tudni, meddig.


- Néhány döntéshozó szerint a tízéves nyugati busz is alternatíva.

- A döntéshozók talán már az árat sem látják pontosan, a későbbi üzemeltetési költségekről nem is beszélve. Ha megveszi a BKV a tízéves használt buszokat, akkor a tényleges költségek, az import alkatrészek és a többi már bekerül a nagy kalapba, de valakinek at is ki kell fizetni: ez sem járható út. Ráadásul a használt buszok ára ugrásszerűen emelkedik, mert Nyugat-Európa sem bővelkedik anyagiakban, a városok már nem cserélik le a buszokat néhány évente.

- Tehát az igazán jó állapotú használt járműveket már nem adják el?

- Az autóbuszok tovább üzemelnek, ezért idősebb korban, amortizált műszaki állapotban válnak meg tőlük, ráadásul a nagy balkáni kereslet miatt – amelyhez sajnos, a jelek szerint mi is csatlakozunk – mindent el tudnak adni, ezért rohamosan nőni fog az ár.

A Kravtex két telephelyén 105 elkészült jármű áll, harminc pedig még gyártásban van.


- Mennyire gazdaságos a Kravtex saját fejlesztése és gyártása a szokásos sorozatszám mellett?

- A győri buszgyár mellett prototípus-műhelyünk, szerszámtervező- és gyártó részlegünk is működik Mosonmagyaróváron. A vázhoz és a buszhoz is nagyon sok olyan alkatrészt önmaga állít elő a Kravtex, amelyeket a nagyobb gyártók általában külső partnerektől szereznek be. Például a futómű-felfüggesztést, a mellső kerékagyakat, a hátsó futómű beépítéséhez szükséges légrugó-tartókat, lengőkarokat magunk gyártjuk. A termosztátháztól kezdve a saját öntödében készülő, majd az üzemben megmunkált öntvény-elemekig, az üzemanyagtartálytól a kisebb alkatrészekig sok minden a Kühnében készül. Nagy sorozatú buszgyártásnál ez nem volna kivitelezhető.

A fővárosi közösségi közlekedés számára alkalmas Kravtex-busz, a CREDO Citadell 12 és több elkészült jármű a győri telephelyen.


- Hogyan kerültek ki a BKV-BKK-tender első köréből? A hírek szerint formai hiba miatt.

- Az előminősítésből kizártak minket, mivel mint buszgyártótól és konzorciumi tagtól, ugyanúgy megkövetelték a személyszállítási engedélyt, mint a két személyszállító cégtől, akikkel együtt pályáztunk. Így nem tudtunk beadni ajánlatot, viszont olyan cégnek már adhattunk, aki a szolgáltatásért indult harcba. Várjuk a fejleményeket. Végső soron annak a cégnek kell majd döntenie, amely megnyeri a BKK-tendert, és akkor nem feltétlenül a busz márkája lesz meghatározó, hanem az ára és az üzemeltetési paraméterei. Egy tisztességes versenyre készen állnánk. A darabszámot több éves, hosszabb futamidőre 300 buszban határoztuk meg, és jelentős saját tőke bevonásával magunk finanszíroznánk a gyártást.

- A tegnapi bejelentése viszont nem nevezhető optimistának. A magyar gyártók közül a Kravtex uralta eddig a hazai buszpiac hetven-nyolcvan százalékát. Eltűnhet egy ekkora cég?

Számok és tények: Tavaly a cégcsoport közel 7 milliárd forint nem konszolidált árbevételt ért el azzal, hogy a Kühne forgalma ugrásszerűen megnőtt az építőipari géprészegységek és buszvázelemek exportálása révén. Az elmúlt évben több mint egymilliárd forint adózás előtti nyereséget könyvelhettek el. Tavaly több mint 400 millió forintot költöttek fejlesztésre és gépbeszerzésre. 2011-ben három busztípust fejlesztettek ki, elkészült egyebek között a helyközi kivitelű autóbusz továbbfejlesztett változata, amelyet április végén mutatnak be Győrött és Tökölön.

- A Kravtex-Kühne évi 500 darabos autóbusz-gyártási kapacitással rendelkezik. Évente 150-200 autóbusz értékesítésével már optimálisan működhetne a vállalat. Ismerve a magyar autóbuszpiac felvevőképességét, ez nem irreális cél, és elférnének mellettünk más buszgyártók, akár külföldiek is. De ismétlem: két évet érdemi értékesítés nélkül nem tud egy gyártó a hazai piacon elviselni. Lehet raktárra termelni egy ideig, de most eljött az idő, amikor azt kellett mondanunk: nincs tovább. Ráadásul a Volánok átszervezése a hírek szerint csak az év végére fejeződik be, és bizonyos jelek arra mutatnak, hogy idén nem lesz tenderkiírás. Már 2010 sem volt erős év a beszerzésekben, és mivel azóta példátlan módon kimaradt két év, ez szó szerint katasztrófát jelent. A Volánoknak is, de nekünk még inkább. Ha ugyanilyen ütemben gyártanánk a buszokat, néhány hónap múlva csődöt jelenthetnénk, amire mi nem vagyunk hajlandók. Inkább azt mondjuk: kész, ezt tisztességgel eddig tudtuk csinálni.

- Mi történik, ha valóban le kell állítaniuk a gyártást?

- Akkor nagy valószínűséggel nem lehet később helyreállítani a gyárat, mert ha szélnek eresztjük a több mint tíz év alatt kialakult, gyakorlott gárdát, ők nem fognak visszatérni. Kvalifikált szerelőink és szakmunkásaink, valamint negyven magasan képzett fejlesztőmérnökünk biztosan talál állást. Nem akarom eltúlozni a Kravtex jelentőségét, vagy a más cégnél dolgozó kollégákat megbántani, de reálisan nézve: ha leállunk, azzal lényegében megszűnik a magyar autóbuszgyártás.

85 százalékos hazai hozzáadott érték
A Sor Libchavy gyártási dokumentációja (tehát nem licensze) alapján megkezdett autóbuszgyártás során a hazai fejlesztés azt eredményezte, hogy a jelenlegi CREDO buszok már legalább 85 százalékban megváltoztak a cseh eredetihez képest. Már a kezdetekkor Rába futóművet, Csepel kormányművet építettek be, majd a konstrukciós és design-beli eltérések az utóbbi években felgyorsultak. Ugyanez a szám érvényes a hazai hozzáadott érték tekintetében is: Krankovics István ebbe nem csupán az alkatrészeket, a Rába futóműveket és a gyártási költségeket számolja bele, hanem az állami költségvetésbe fizetett közterheket is, így mindent összevetve az értékesítési árból csupán 15 százalékos importarány marad a buszokban.

Kiemelt Partnereink