Többet árt, mint használ az Uber villamosítása?

A kutatók becslése szerint a villamosítás 40-45 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az életciklus alatt. Viszont átlagosan 6-11 százalékkal növeli a légszennyező anyagokból eredő káros hatásokat a szimulációkban, amelyek a hétköznapokon és hétvégeken jelentkező keresletet egyaránt reprezentálják az évszakok során a járvány előtti, a járvány alatti és a járvány utáni időszakokban.

Szimulációk szerint a villamosítás a töltőpontok felkeresése jelentette kitérők által növelhetik azon távolságot, melyet a fuvarmegosztó járművek utas nélkül, üresjáratként tesznek meg. Ez a plusz járműforgalom 2-3 százalékkal növeli a becsült torlódási, balesetveszélyességi rátákat. Összességében azonban a villamosítás 3-11 százalékkal csökkenti a társadalom nettó externális költségeit, a feltételezett szén-dioxid-kibocsátás társadalmi költségétől függően.

Új megközelítés

A fuvarmegosztó alkalmazások egyre népszerűbb módját jelentik a városi területeken való közlekedésnek, különösen a saját járművel nem rendelkező emberek számára. Az ilyenkor használt autók azonban évente több kilométert tesznek meg, mint egy tipikus személygépkocsi, így nagyobb arányban járulnak hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához.

Korábban a kutatók kiszámították, hogy a fuvarmegosztó cégek szén-dioxid-kibocsátása jelentősen csökkenhetne, ha flottájukat teljesen villamosítanák. Azonban kevés tanulmány használt valós utazási adatokat a fuvarmegosztásból származó utazásokról a becslésekhez.

Aniruddh Mohan és munkatársai olyan módszert akartak kidolgozni, amely két akkumulátoros és egy benzinüzemű fuvarmegosztó flotta életciklusköltségeit értékeli.

A kutatók három flotta által biztosított szimulált fuvarokat gyűjtöttek össze: benzinüzemű és elektromos meghajtású, 40 kilowattórás vagy 60 kilowattórás akkumulátorral. Ezután átfogó becslést végeztek a szimulációkban végrehajtott utazások pillanatnyi és életciklus távlatában mérhető hatásairól. Ezeket az adatokat kombinálva minden egyes utazáshoz pénzbeli értéket rendeltek, a szén-dioxid-kibocsátás, a negatív egészségügyi hatások és a közlekedéssel kapcsolatos feltételezett károk alapján.

Látszólag megéri a váltás, de csak óvatosan!

Az elemzés azt mutatta, hogy a villamosított flották 40-45 százalékkal alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátási költségekkel rendelkeznek utazásonként, mint a benzines járművek. Az akkumulátoros elektromos járművek azonban valamivel magasabb légszennyezésért voltak felelősek a helyi erőművek töltési célú megnövekedett igénye miatt, valamint több gumiabroncsok és fékek kopásából származó részecskét generáltak. Emellett több közlekedési problémában - beleértve a karambolokat, a torlódásokat és a zajt - vettek részt, mint a belső égésű társaik.

A szimulációkban az akkumulátoros járműveknek, különösen a 40 kilowattórásaknak, gyakrabban és hosszabb utakra volt szükségük utasok nélkül, hogy eljussanak a töltőállomásokhoz. A kutatók szerint az akkumulátoros, elektromos meghajtású fuvarmegosztó flottákra való átállás összességében utazásonként 3-11 százalékkal csökkenthetné a társadalom költségeit, attól függően, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásához milyen költséget rendelnek hozzá. Ugyanakkor rámutatnak, hogy ezek az eredmények Chicagóra jellemzőek, és a különböző elektromos hálózatokkal és felépítéssel bíró városok esetében eltérő eredmények születhetnek a hasonló vizsgálatokkal – írja a Green Car Congress.